DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Időnként megéri, hasznos előrenézni, visszanézni - én most ezt javasom a tisztelt Háznak. Tisztelt Országgyűlés! Jót tesz a magyar önismeretnek és önbizalomnak emlékezni zord idők történéseire. Íme egy példája a bátorságban gyökerezett bölcsességnek.

A második világháború végén a győztes nagyhatalmak Magyarországon szövetséges ellenőrző bizottságot létesítettek a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok megbízottaiból. A bizottság elnöke a megszálló szovjet katonák főparancsnoka, Vorosilov marsall lett. Ő gyakorolta a fegyverszünet éveiben a szuverenitásától megfosztott Magyarországon a fő hatalmat.

A nagyhatalmak jaltai deklarációja szellemében 1945 nyarán téma lett a választásokra történő készülődés. A kommunisták, túlmenően azon, hogy előnyös helyzetben voltak a szovjet megszállás révén, még erősíteni kívánták helyzetüket, és egy próbaválasztást javasoltak Budapesten, remélve, hogy a budapesti munkástömegek majd rájuk szavaznak, és ez példát ad az egész ország számára. Eltévesztették. Budapesten a Független Kisgazdapárt és a polgári pártok többséget szereztek, még a munkáskerületnek számító Angyalföldön, a XIII. kerületben is a Független Kisgazdapárt jelöltje több szavazatot kapott, mint a kommunista párté.

Aztán jött az országos választások napja, november 4-e. Az előkészületek során Vorosilov marsall azt javasolta, hogy szüntessék meg vagy kerüljék el a pártok a vitát, hanem legyen egy előre megállapított közös lista, amelyre elosztják a képviselők számát. Ebbe a Független Kisgazdapárt tárgyaló vezetője, Nagy Ferenc nem ment bele, ami egy nagy esemény volt. A Szovjetunió a világ legnagyobb hadserege volt, megszállva tartotta Magyarországot. A Független Kisgazdapárt vezetője azt mondta, hogy marsall, akkor nincs demokrácia, márpedig a jaltai szerződés demokráciát ír elő. Aztán a Szovjetunió nagy marsallja vitába szállt a kisgazdapártiakkal, aztán ígért, hogy 40 százalékot előre a Kisgazdapártnak, aztán felment 45-re, aztán 47,5 százalékra. De Nagy Ferenc, a Kisgazdapárt nem ment bele. Közben a nyugati nagyhatalmak is megszólaltak a demokrácia érdekében.

Nagy Ferenc összehívta a Kisgazdapárt nagyválasztmányát. Ez volt az a bátor valami, hogy a szovjet megszállás alatt összehívni a pártot. Ez az összehívás maga lehűtötte a kedélyeket, és választás lett. A választásokon a polgári, nemzeti Független Kisgazdapárt többséget szerzett. Ez olyan nagy esemény volt, hogy a világ felfigyelt rá. Idézek valamit: a választások eredményeképpen létrejött polgári nemzeti többséget a világ értékelte. A New York Times, a világ akkor legfontosabb újságja úgy jellemezte - idézem -, hogy a magyarok, bár vesztesek a háború politikai veszteségeitől, orosz megszállás alatt vannak, mégis megtartották Délkelet-Európában a háború utáni első szabad választásokat.

(22.50)

Ugyanakkor többpártrendszerükben megfelelő egységet és politikai érettséget tanúsítottak, amennyiben egy pártnak biztosították a döntő többséget. Ha hagyják a kisgazdákat, hogy politikájukat megvalósítsák, akkor ők Európa legmeggyötörtebb részén felépítik a demokrácia fellegvárát. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

A kommunisták évekkel később erőszakkal, szovjet beavatkozással kormányzásra jutottak, abba pedig belebuktak, mert olyanok voltak, hogy belebukhattak.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)

Forrás: parlament.hu