JUHÁSZ FERENC (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten folytattuk le e törvényjavaslat általános vitáját, és ebből egyértelműen kiderült, hogy közel van a politikai pártok álláspontja a tekintetben, hogy az a kezdeményezés, amelyet a kormány megfogalmazott, helyes, az a pályázati lehetőség és az az EU-s támogatási igény felhasználására tett törekvés, amely e tárgykörben megfogalmazódik, helyes.

Ez a törvényjavaslat lényegében azt tartalmazza, hogy Magyarország területéről és területére utazó, Európai Unión kívüli állampolgárok bizonyos adatait összegzik, ellenőrzik, egy-egy részét a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően továbbítják más államnak, ilyen módon kívánva kiszűrni bizonyos nemkívánatos jelenségeket, a nemzetközi bűnözés, a drogkereskedelem és egyéb történetek tartoznak ide. Az általános vitában én magam is megfogalmazva azt az álláspontot képviseltük, hogy a törvényjavaslat támogatandó, az irány helyes.

Van azonban egy nagy probléma a törvényjavaslattal, amely mindenképpen vitát érdemel, és azt gondolom, hogy vitát is generálhat. Az nevezetesen, hogy ez egy kvázi salátatörvény, azaz nem egyszerűen csak egy adott kérdés elrendezésére irányuló törvényjavaslat, hanem más, olyan javaslatokat is megfogalmaz a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseiben, amelyek különböző törvények módosítását szolgálják. Nos, itt már bizonyos értelemben nagyon komoly vitánk van, és ennek a vitának szeretnék én mindenekelőtt hangot adni.

Amikor az elmúlt időszakban a parlament megfogalmazta, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie a nemzeti bűnmegelőzéssel kapcsolatos testületek tagságának, mi az, ami velük szemben egy fontos követelmény, akkor - itt a Független Rendészeti Panasztestületre gondolok, elnézést a hibáért - azt gondoltuk és azt fogalmaztuk meg, egyébként egyetértve akkor a kormánnyal is, hogy bizonyos időintervallumot politikusnak, polgármesternek és más olyan személynek, aki a politika közelében volt, távol kell töltenie a politikától ahhoz, hogy ezekben a testületekben függetlenül, részrehajlásmentesen tudjon dolgozni. Ennek megfelelően fogadtuk el a törvényt, annak tudatában, hogy országgyűlési képviselő, polgármester majd a mandátumát követő két év múlva kerülhet ezekbe a testületekbe. Most valamilyen furcsa ok miatt a kormány mégis úgy gondolta, hogy a következő parlamenti választási végeredmények napjától elvileg delegálhat majd új személyt ebbe a panasztestületbe, aki már lehet országgyűlési képviselő is.

Nem törölte el tehát azt az összeférhetetlenséget, amely vonatkozik, mondjuk, a polgármesterre, de eltörölni kívánja azt az összeférhetetlenséget, amely vonatkozik az országgyűlési képviselőkre. Nyilvánvalóan ebben a szituációban felmerül a kérdés, hogy a lex Borkai után milyen lex ez a törvényjavaslat-módosítás, hiszen annak idején Borkai Zsolt miatt módosítottunk törvényt, hogy az egykor volt fegyveres testületi tagsága okán bizonyos feladatokat elláthasson. Most pedig nem tudjuk még pontosan, miért és kiért, de módosítunk törvényjavaslatot.

Én pontosan értem a kormánynak azt az érvét, amely arról szól, hogy itt két törvényjavaslat felesel egymással, és megpróbálják jogharmonizálni ezeket az ellentmondó állításokat. Igen ám, de a kormány választhatta volna a másik utat is, nevezetesen, hogy egy másik törvényben rögzíti, hogy fenntartja ezt a fajta összeférhetetlenséget, amit mi elfogadhatónak és méltánylandónak tartottunk volna jelen pillanatban. Azt azonban, hogy valakinek végkielégítésül szánják bizonyos értelemben javadalmazással egybekötve azt a funkciót, amit majd a következő választás után közvetlenül be is tölthet, és lehet országgyűlési képviselő, nagyon személyre szabottnak és elfogadhatatlannak tartjuk.

Éppen ezért Mile Lajos képviselőtársammal adtunk be egy módosító javaslatot közösen azért, hogy az eredeti szabály ne változzon, azaz az országgyűlési képviselő ne kapjon lehetőséget arra, hogy külön felmentsük őt az alól az összeférhetetlenség alól, amely egyébként korábban megvolt, korábban rögzített volt, illetőleg még ebben a pillanatban is törvények alapján rögzített. Ez egy nagyon fontos elvi kérdés, amelyben mindenféleképpen szeretnénk kérni a kormány megértését, mert ha nincs konkrét személyi indoka annak, hogy példának okáért bármelyik államtitkár úr környékén ülő képviselőnek már kinézték ezt a helyet, akkor nincs semmi elvi oka annak, hogy ezen akként ne módosítsunk, mint ahogy mi ezt kezdeményeztük. Értsék pontosan: tartsuk fenn a jelenlegi szabályozást.

Beadtunk még képviselőtársaimmal közösen a törvényjavaslat egyéb pontjaihoz is olyan módosító javaslatot, amely mellett érvelni szeretnék, illetőleg ami szerintünk fontos, de ha másképpen dönt a kormánypárti többség, az sem eredményezi azt, hogy elutasítanánk a törvényjavaslatot. Ez két olyan javaslat, amelyet megfogalmaztunk. Az egyik arról szól, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor a SZEBEK ebből a bizonyos adatrendszerből megkapja az adatokat és az információkat, nevezetesen arról, hogy ki hova, miként, hogyan, hányszor utazik, ennek az adatfelhasználásnak a szabályait kellene álláspontunk szerint jogszabályban rögzíteni. Sokan talán legyintenek és azt mondják, hogy á, felesleges.

(10.20)

Mi azt gondoljuk, hogy itt az arányosságot megtartani, az arányosságot érteni nagyon fontos dolog, és messze nagyobb garanciát jelent valamennyi állampolgár számára, ha jogszabályban rögzítik, ellenőrizhető, felkérhető módon szabályozzák azt, hogy kiről milyen adatot, milyen feltétellel, hogyan kérhetnek be a társaságoktól az állami szervek, az álláspontunk szerint sokkal fontosabb és sokkal erősebb. Megjegyzem, ugyanazokat kellene rögzíteni, amit most gondolnak, hogy a SZEBEK mi alapján csinálja, de mégiscsak jogszabályban rögzítve; ez jelentené az igazi védelmet és az igazi biztonságot.

A harmadik tétel, amihez szólni szeretnék: értelmezési vita alakult ki a honvédelmi bizottsági ülésen a tekintetben, hogy hogyan kell érteni a 27. §-nak azon pontját, hogy Magyarországról érkező, Magyarországra érkező, honnan érkező és hová utazó állampolgárok adatnyilvántartásáról van szó. Az ott elhangzott érvelés, hogy tudniillik itt nem országokról van szó és nem állampolgárokról van szó, hanem alapvetően desztinációkról, célállomásokról van szó, az nem derül ki egyértelműen ebből a módosító javaslatból. És noha tudjuk, hogy amit mi beadtunk most, az szűkíti azt az elképzelést, amit a kormány eredetileg gondolt, de még mindig pontosabb annál, mint amit ő egyébként megfogalmazott. Azzal a szándékkal adtuk be ezt a módosító javaslatot, hogy lehetőséget adjunk magunknak arra, hogy akár kapcsolódó módosító javaslattal vagy egyéb formában ezt a törvényi helyet pontosítsuk a tekintetben, hogy mindenki számára világos, egyértelmű, jól azonosítható legyen az, hogy kik azok, akikről ez a törvényjavaslat rendelkezik, kik azok, akiknek az adatát ilyen módon és ilyen formában kezelik, adott esetben lehívhatják és fölkérhetik.

Arra kérem államtitkár urat, hogy az 1. pont tekintetében legyenek belátással. Ha ebben van egyfajta együttműködés, nevezetesen, hogy az összeférhetetlenségi szabályokon nem így vagy nem ilyen módon változtatnak, akkor mi a törvényjavaslat elfogadásához támogatást tudunk biztosítani, a nyilvánosság előtt érveinkkel tudjuk segíteni ennek a végrehajtását. Ellenkező esetben sajnos azt kell mondanunk, hogy a kormány megint valamivel trükközik, és olyan szándékokat rejt bele egyébként oda nem való törvényjavaslatba, amely egészen bizonyosan zavarja az átláthatóságot, zavarja a közélet tisztaságát, és adott esetben a későbbiekben zavarhatja a panasztestület működését is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a szót.

Forrás: parlament.hu