BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kénytelen vagyok reagálni Tarnai képviselőtársamnak pár megjegyzésére. Az egyik a családi adókedvezménnyel kapcsolatos, hogy hol látjuk például az igazságtalanságokat mi a Jobbikban.

Tényleg figyelemre méltó a kezdeményezés, amit most a kormány a társadalombiztosítási hozzájárulás kapcsán megtett, de felhívnám egy olyan problémára is a figyelmet, hogy a 20 év feletti, még nappali tagozaton tanuló, felsőoktatásban részt vevő diákok után már nem jár, nem vehető igénybe sem az adókedvezmény, sem családi pótlékot nem kapnak ezek a családok. Tehát abszurd módon önök úgy gondolják, hogy egy diák tanuljon olyan jól, hogy állami finanszírozásra legyen jogosult, emellett diákmunkából keressen annyit, hogy valahogy a szüleit tudja segíteni, hogy a létfeltételeihez hozzá tudjon járulni, mert otthon lakik, otthon eszik, és az ingyenes képzés akkor is pénzbe kerül, ha más nem, akkor a jegyzetek szintén. Pont abban az időszakban, amikor tulajdonképpen a legtöbbe kerül egy embernek a fenntartása, mert már felnőttnek minősül, akkor minden támogatást megvonnak a családtól. Ezt miért nem lehet legalább 23 éves korig kiterjeszteni azért, hogy egy szegény családnak a tehetséges gyermeke legalább egy főiskolát el tudjon végezni, ne halaszthasson, ne bukjon meg, tanuljon jól, és igenis az állami finanszírozásba kerüljön be? De legalább annyi támogatást adni a családnak, hogy azzal a havi pár ezer forinttal legalább az eltartásához hozzájáruljon az állam. Nem értjük, hogy például ezt miért nem lehet. Erre mi nyújtottunk is be kezdeményezést, de az volt a válasz, hogy a költségvetés ezt már nem bírja el. Ha Magyarország jobban teljesít, akkor itt a lehetőség, például ezt a részét is megváltoztathatják.

Illetve amiről én még beszélni szeretnék, és amivel a képviselőtársam is foglalkozott, az az, hogy mi egy kicsit túl optimistának gondoljuk a foglalkoztatási prognózist, ami a költségvetésből kiviláglik. 2,2 százalékos foglalkoztatásbővülésre számítanak, ami - a 200 ezer ember - nyilvánvalóan nem más, mint a téli közmunkaprogram. Az megint egy másik kérdés, egy kicsit morális és elvi kérdés, hogy vajon eddig telente miért nem jutott eszükbe, hogy 200 ezer embernek valahogy munkát, illetve képzést biztosítsanak. Megjegyzem, hogy talán azért némi köze lehet a közeledő választásokhoz annak, hogy most hirtelen 200 ezer embernek munkát és képzést akarnak nyújtani. A képzésekről például még semmit nem lehet tudni, csak annyit, hogy kompetenciafejlesztés. A kompetenciafejlesztés körülbelül a "nesze semmi, fogd meg jól". Ez egy kulcsszó, egy dzsoli dzsóker, amit mindig be lehet vetni. Vagy mit fognak ezek az emberek dolgozni, ha mondjuk, hideg és száraz telünk lesz? Mert akkor havat lapátolni nem lehet; ugyanúgy, ahogy most is nagyon sok helyen vízgereblyézés történik.

Tehát azért ezt ne magasztaljuk fel annyira, mert biztos, hogy vannak jó példák, de körbe kell nézni az országban, nagyon sok helyen pont arra panaszkodnak, hogy igazából semmit nem csinálnak a közmunkások. Tehát nagyon örülünk neki, az álláskeresési járadékot vagy ellátásokat ismét csökkenteni fogják, azt mondták, hogy azért, mert idén is kevesebbet vettek igénybe, mint amennyi a keret volt, nyilván mert annyira alacsony az összege, illetve annyira szigorú feltételei vannak a hozzáférésnek, hogy sokan inkább úgy döntöttek, hogy még mindig jobb, ha elmennek valamit feketén dolgozni, mint ha az ellátást igénybe veszik.

(9.50)

Tehát ez nem a rendszer érdeme, és nem azért van, mert csökkent a munkanélküliek száma, vagy mert annyira jó a közmunkaprogram, hanem mert önmagában a rendszer már nem minősül szociális hálónak, tehát olyan, mintha nem is lenne. Úgyhogy azt, hogy ezt meg tudják spórolni, nem gondolom, hogy érdemként kellene emlegetni.

Itt kapcsolódnék egy kicsit ahhoz a problémához, ami a szakképzési hozzájárulás, nyilván ez kapcsolódik szintén a munkanélküliséghez. A szakképzési hozzájárulás egy olyan típusú költségvetési bevétel kellene hogy legyen, amit a felnőttképzésre és a szakképzésre kell fordítani, merthogy ez volt a kivetésének az alapja. Ehhez képest ebből a költségvetésből az látszik, hogy alig a felét kívánják erre a célra fordítani, a többit nemes egyszerűséggel benyeli a központi költségvetés. Tehát innentől kezdve ezt a vállalkozásokra kivetett újabb adónak lehet tekinteni. Tehát miközben megszüntették azt a rendszert, hogy a vállalkozások saját maguk, ugye, maguknál tarthatták ennek az adónak egy részét vagy a hozzájárulásnak egy részét, és ebből saját maguk képzést indíthattak, ezzel javítva a munkavállalóiknak, mondjuk, a nyelvi tudását vagy a szakképzettségét, ezt megszüntették, ez már nincsen, ugyanakkor a központi költségvetés sem arra használja fel, mint amire beszedi, eközben részarányaiban ugyan az alkalmazottak száma is csökken, tehát ami valóban a munkahelyteremtést mutatná, az alkalmazottak számának a növekedése a versenyszférában, az nem növekszik, az csökkent, eközben a részarányaiban is a szakképzetlenek száma, tehát a szakképzést nem igénylő munkahelyek száma nő. Tehát tulajdonképpen egyszerűen butítják le az országot, egyre kevesebb az alkalmazotti szám, és egyre kisebb a szakképzettségi igény, és ehhez képest ugye, azt mutatja, hogy nem tudják felhasználni a szakképzési hozzájárulást, mert szétverték a szakképzési rendszert, úgyhogy az nem is fog javulni, az egyre rosszabb lesz.

Tehát mi a kormány célja? Egy olyan országot akarnak, ahol a külföldi tőke, ami bejön, az gyakorlatilag a magyar munkaerőt ilyen lebutított, semmihez nem értő, betanított munkásokként fogja majd használni éhbérért? Mert most ez az irány, tehát ebből a költségvetésből ez látszik. Azt már látjuk, hogy az elmúlt körülbelül 10 év alatt sok százmilliárd forintot költöttek munkahelyteremtésre, jellemzően nem a magyar kkv-knál, hanem ugye, a külföldi multinacionális cégek megsegítésére, hogy itt teremtsenek munkahelyet, jöjjenek, beruházást indítsanak. Ehhez képest Magyarország nemhogy kilábalna abból a gazdasági helyzetből vagy abból a foglalkoztatási helyzetből, amelyben most már lassan 10 éve van, és egyre romló tendenciát mutat, hanem rosszabbodik. Tehát akkor ez nem egy jó irány, ezen változtatni kellene, csak ebből a költségvetésből ez nem látszik. Tehát nem látunk például pályázati pénzeket arra, hogy a magyar kkv-kat valahogy segítsék például a külföldi piacok keresésében, merthogy ugye ez lenne a cél, hogy keressünk, belföldön, illetve külföldön piacot teremtsünk.

Ilyen semmi nincsen, tehát nincsen olyan gazdasági irány, ami a valódi munkaerőigény-növekedést generálná, márpedig a munkahelyteremtésnek az nevezhető, nem pedig, amikor állami pénzen közmunkát generálnak, valamit, hogy valamit azért csinálgassanak. Az nem munkahelyteremtés, az egy kis elfoglaltság, hogy az emberek azért mégis lelkileg és szellemileg úgy érezzék, hogy nem fölöslegesek az ország számára, ami egyébként jó áthidaló megoldás, csak nincsen mögötte olyan teljesítmény, amiből majd az elsődleges munkaerőpiacon lehetne lépni, ugyanakkor az adóbevételek egyre fogyni fognak. Tehát előbb-utóbb miből fogják fenntartani majd a közmunkarendszert? Ez a kérdés, és ez az, ami nem látszik.

Akkor, ha már önök szerint Magyarország jobban teljesít, és majd 2 százalékos gazdasági bővülés várható, akkor itt kérdezném meg: akkor a köztisztviselők illetményalapját miért nem emelik? 2008 óta nem emelkedett, ez most már egy 25 százalékos reálcsökkenést jelent. Vagy a közalkalmazotti bértáblát miért nem emelik meg? Ez nevetséges, hogy még mindig 69 ezer forint a legalacsonyabb bér, amit valaki közalkalmazottként kaphat, miközben a minimálbér 98 ezer forint, és ugye, folynak a tárgyalások róla, hogy megemelik. Tehát ez akkor hol van a költségvetésből? Erre volt még a bizottsági ülésen az a válasz, hogy majd a céltartalékból kívánják esetleg kompenzálni vagy felhasználni. Tehát a céltartalék az, ami mindent elbír, egy dzsoli dzsóker, amit igazából már körülbelül hetvenötször elköltöttek így, ahogy a kérdéseket föltesszük, mindig mindent a céltartalékból akarnak fedezni. Szintén nem emelkedik a bíróknak, ügyészeknek sem az illetményalapja. Tehát azt látjuk, hogy Magyarország jobban teljesít, csak ez úgy az egyszerű emberek szintjén nem jelenik meg sehol, ugyanakkor az adóbevételek, járulékbevételek csökkenni fognak. Ez is azt mutatja, hogy azért a kormány sem annyira optimista, hogy mennyi munkahely lesz, és a bérek hogy fognak alakulni. Itt van egy ilyen nagy hurráoptimizmus, hogy minden jó, minden bővülni fog, csak a számok valami egészen mást mutatnak.

Tehát igazából nyilván benyújtunk majd módosító javaslatokat, csak az a baj, hogy az egész költségvetésnek maga az alapiránya semmiben nem más, mint ami eddig volt, és ez azt jelenti, hogy az eddigi romló tendencia fog folytatódni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu