DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány még 2010-ben meghozta azt az elvi döntést, hogy a szövetkezeti hitelintézeteket és azok hálózatát megerősíti.

Ennek a célnak a megvalósítását szolgálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, amit 2013 nyarán fogadott el az Országgyűlés. A törvény hozzásegített ahhoz, hogy a takarékszövetkezetek nagyobb szerepet kapjanak az ország pénzügyi vérkeringésében, növekedjen piaci részesedésük, és hogy a vidéki emberek tömegei és a helyi kisvállalkozók ne szoruljanak ki vagy egyenlő esélyekkel vegyenek részt a banki, pénzügyi szolgáltatások köréből.

A törvény megteremtette annak a lehetőségét is, hogy az uniós forrásoknak legalább a fele kis- és középvállalkozásokhoz kerüljön, amelynek közvetítésében a takarékszövetkezeteknek a törvény kiemelt szerepet szánt. Az integrált takarékszövetkezeti rendszer létrehozásával a szektor képes megfelelni a 2014-től kötelezően alkalmazandó európai uniós tőkemegfelelési és likviditási követelményeknek. Ma már az is látható 4-5 hónap után, hogy a tervezett intézkedések alapvetően nem változtatták meg a szövetkezeti működés jogi kereteit, tehát itt a hónapokkal ezelőtt, a parlamenti vita során felmerült aggályok nem voltak megalapozottak. Fennmaradt az "egy tag - egy szavazat" elve, és a tagok továbbra is helyi szinten döntenek az eredmény felosztásáról.

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai ugyanakkor indokolnak egy kiegészítő szabályozást annak érdekében, hogy az eredeti célkitűzéseket és a takarékszövetkezeti szektor szereplőinek érdekeit a jog még jobban szolgálhassa. A törvény elfogadása óta a szektorban több változás is bekövetkezett, ami a törvény egyes rendelkezéseinek újragondolását igényli, elsősorban azt, hogy az integrációs szervezet és a Takarékbank kellő és megfelelő mértékű kontrollt tudjon gyakorolni a hitelintézetek felett és ezek érdekében.

Folyamatban van - példaként mondom - a szövetkezeti törvény újrakodifikálása. Mindenképpen el szeretnénk kerülni, hogy a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó részletszabályokat például a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működésével egy tömbben fogalmazzák vagy határozzák meg. Ezért a legfontosabb, szövetkezetekre vonatkozó szabályokat beépítjük a törvénybe, így az a szövetkezeti hitelintézetek törvényévé, ha úgy tetszik, kódexévé válik. A mostani törvényjavaslat alapján a szövetkezeti hitelintézetek alapításának, működésének és megszüntetésének szabályai is az integrációs törvénybe kerülnek, akárcsak a tőkekövetelmények és a tagoknak történő kifizetés részletes szabályai.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény által életre hívott szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete alapvetően kockázatkezelési és intézményvédelmi feladatokat lát el, de az integrált takarékszövetkezeti rendszerré való átalakítás folyamatában is kulcsszerepet játszik. Egy jól működő integrációs rendszerben a takarékszövetkezetek szerves kapcsolatban állnak egymással, egyetemlegesen felelnek egymás betéteiért, és közös kockázatviselési elveket követnek.

A jövő évtől érvényes uniós szabályozás magasabb szintű tőkemegfelelést és likviditási pozíciót biztosít a teljes takarékszövetkezeti szektor számára, és a szövetkezeti elvnek megfelelően az ügyfelek irányában is megjelenik a közös felelősség. A törvényjavaslat ennek érdekében kibontja az egyetemlegesség hatálybalépésével és gyakorlati működésével kapcsolatos részletszabályokat, és létrehozza a szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapját.

Az alap mint elkülönített állami pénzalap - jogi személy - a kormány döntése alapján jövőre egyszer 100, egyszer 36, összesen 136 milliárd forintot bocsát az integrációs szervezet rendelkezésére. Ez a 136 milliárd forint szükséges jelenlegi ismereteink szerint többek között ahhoz, hogy a takarékszövetkezetek egyenkénti átvizsgálását, értékelését követően ott, ahol szükséges, a tőkehiányt fedezni tudjuk. Ezen keresztül az érintett hitelintézetek az egyetemleges kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kifizetéseket első körben és közvetetten az alapon keresztül teljesíthetik. Így az egyetemleges körbe tartozó, de esetleg fizetésképtelenné váló hitelintézetek minden kötelezettségvállalása kielégíthető, és a betétes emiatt semmiképpen nem szenved kárt.

Ez a döntés is hozzájárul ahhoz, hogy a szektor képes legyen megfelelni a már többször említett, de 2014-től kötelezően alkalmazandó európai uniós követelményeknek. Az európai szabályozás új rendeletei a kisebb bankokat az eddiginél is jobban ösztönzik az integrációs együttműködésre. A központi intézményhez tartósan kapcsolódó, szorosabban integrált takarékszövetkezetek számára a felügyeleti hatóság a korábbinál több területen adhat felmentést a követelmények egyedi alapon történő teljesítése alól. Azok az intézmények és hálózatok, amelyek képesek kihasználni a szabályozásból adódó kedvezményeket, jelentős hatékonysági és versenyképességi előnyre tesznek szert.

Egyértelmű célunk, hogy a szektor minél nagyobb része bent maradjon az integrációban, de a tagság természetesen nem kötelező, ahogy a törvény nem korlátozza a szövetkezeten belüli szabadsággal vagy a szövetkezetek önállóságával kapcsolatos alapvető jogokat és jogelveket sem.

A törvény már eddig is pontosan szabályozta az integrációból történő kilépés feltételeit, illetve ennek lépéseit és időbeli bonyolítását. A jelen kiegészítés, módosítás főként azt célozza, miként történik kilépés esetén az elszámolás az integrációban maradókkal, illetve hogy hogyan kell megfelelni az egyetemlegesség követelményének a kilépőknek.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat gördülékenyebbé és hatékonyabbá teszi a szövetkezeti hitelintézetek integrációját, ezzel elősegítve a legfőbb célt, melynek lényege, hogy egy hazai tulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézeti szektor megerősödjön, és egymillió vidéki ügyfél pénzügyi igényeinek kiszolgálása korszerű és megbízható körülmények között történjen.

A törvényjavaslatban megfogalmazott kiegészítő szabályok a szövetkezeti hitelintézeti szektort nemcsak az elméletben, hanem immár a gyakorlatban is képessé teszik arra, hogy a 2014-től alkalmazandó szigorúbb uniós szabályozásnak megfeleljen, ki tudja használni a szorosabb integrációból kínálkozó kedvezményeket a megbízhatóság és a versenyképesség növelése érdekében.

Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány szándékait megfogalmazó T/12978. számú törvényjavaslatot megtárgyalni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.

Forrás: parlament.hu