DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Összességében, tekintve, hogy most általános vitán vagyunk, muszáj arról beszélnem, hogy ez egy nagyon átlátszó törvény, méghozzá az látszik át rajta, hogy itt nagyon sok mindenre készülnek, aminek az árnyvonalai már felsejlenek, de a múltból és konkrétan az önök múltjából is következik az, hogy ez a jogszabálytervezet éppolyan központosító, a korábbi önkormányzati és hatósági jogköröket begyűrő logikára épül, mint korábban ezt önöktől megtapasztaltuk.

Nagyon nem szerencsés az, hogy önök a szakhatóságok és az önkormányzatok jogosítványait bevonják, ezeket áttelepítik a kormányhoz, ráadásul most már azt látjuk ebben a jogszabálytervezetben, hogy egyre több olyan területfelhasználási kategóriát fogalmaznak meg, amelynél az engedélyezés egész egyszerűen kikerüli a bevett hatósági ügymenetet.

Azt látjuk, hogy az Orbán-kormány időszakában az állami hatóságok rendre kézi vezérléssel működnek, de összességében ez a tendencia meglehetősen aggasztó, és ez egy újabb példája annak, hogy mire készülnek a területrendezés kapcsán. Tartunk tőle, hogy épp ezért az eredmény is az lesz, mint amit a múltban láttunk, hogy a döntéseket nem szakmai szempontok mérlegelése és sorba rendezése alapján, hozzáértő és független hatósági személyek fogják meghozni pártatlanul, hanem politikusok, pillanatnyi politikai szempontoknak megfelelően, ahol a közérdek fog elveszni a magánérdekeknek az útvesztőjében.

Engem most már tényleg a hideg ráz, ha meghallom azt, hogy önök fenntarthatóságról beszélnek, főleg egy olyan törvény kapcsán, mint a Paks II. beruházás, ami egy tervezés alatt sem álló nukleáris projekt, ezt konkrétan nevesítik ebben a törvényben, ott van a mellékletben. Ennek kettő magyarázata lehet. Az egyik esélyes magyarázat az, hogy most már ott tartunk, hogy a jogalkotásban fiktív projekteket lehet nevesíteni, és erre törvényeket lehet építeni; vagy valóban arról van szó, hogy ilyen módon, lépésről lépésre haladva, a társadalmi egyeztetéseket és a szükséges szakmai konzultációt megkerülve, próbálják ezt a nukleáris fejlesztést áterőltetni a magyar parlamenten. Más magyarázatot egyszerűen nem látok erre.

(12.40)

Egyáltalán a tervezet legsúlyosabb hibájának pontosan azt tartjuk, hogy a fenntarthatóság szempontjából nagyon kifogásolható területhasználatokat engedélyez, s azt látjuk, az emberek most már kezdenek hozzászokni ahhoz, hogy városi területeket milyen könnyű kézzel dobnak oda, ha beruházói érdekekről van szó. Említhetném itt a Ház előtti Kossuth teret vagy a Normafát. Tényleg arról van szó, hogy ugyanígy bánnak a kormányzat számára állítólag rendkívül fontos, szavakban mindig is nemzeti értéknek tekintett termőfölddel is, de közben láthatóan az sem zavarja önöket, hogy még a saját maguk által elfogadott termőföldvédelmi törvénnyel is szembemennek.

Itt szeretném a 15. § (2) bekezdését idézni, azzal a szándékkal, hogy valamifajta reflexiót kapjunk erre az ellentmondásra. Itt az szerepel, hogy "kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet". Ez egy nagyon jelentős könnyítés, ami fenntarthatósági szempontból értelemszerűen elfogadhatatlan. Hiába beszél itt államtitkár úr arról, hogy ez a törvény a fenntarthatóságot szolgálná, ez ugyanis tele van aknákkal. Itt konkrétan arról van szó, hogy kiváló termőföldet külszíni bányászattal egész egyszerűen tönkretennének, ráadásul tételesen ellentmond a termőföldvédelmi törvénynek, konkrétan a 15/B. § (3) bekezdésének, amelyben az szerepel, hogy "cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető."

Egy másik ilyen akna, ami szintén a fenntarthatóságot veszi semmibe, pontosan a földtani veszélyforrás területének övezetében engedélyezné új beépítésre szánt terület kijelölését a bányászati hatóság hozzájárulásával. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ez egy tipikusan olyan hely, ami új római-parti ügyek sorozatát eredményezhetné. Ez teljes nonszensz. Ennek az lenne az eredménye, hogy majd az állammal fogják megfizettetni ezeknek az ingatlanoknak a megvédését és a kártérítéseket. Teljes mértékben nonszensz, hogy egy ilyen paragrafus bekerülhet egy törvénybe.

Korábbi hozzászólók már említették, hogy az országos területrendezési terv felülvizsgálata az elképzelések szerint hétévente történne. Én ennek a szakmai indokát egyáltalán nem tudom felfedezni. Jelenleg ötéves határidőről van szó, és a változások tempója gyorsul, a kormány pedig egyre gyakrabban akarja felülírni a meglévő szabályokat. Nyilvánvalóan nem szakmai szempontok érvényesülnek a 31. §-nál.

Már említettem, de még egyszer meg kell hogy említsem a 33. § egyik aknáját, amely a rendeleti szabályozás előtt nyitna teret. Sztrádák, főutak, vasútvonalak és távvezeték-hálózatok vonatkozásában például ez megvalósulhatna. Ha ezt megteszik, és ez nem törvényi, hanem rendeleti hatáskörben megtörténhet, akkor úgy a hatósági, mint a civil kontroll csökkenhet. S az - mint már mondtam is -, hogy a kormányzatnak megvan a maga hajlama, a kiemelt beruházásokról szóló törvény egyértelműen bizonyítja.

Hozzáteszem, hogy ez a törvény, ahogy van, rengeteg módosításra szorul annak érdekében, hogy ne súlyosbodjon a helyzet. Pontosan ezért módosító indítványokat fogunk ehhez beadni, ugyanis ha ez a jogszabály ebben a beterjesztett formában kerül elfogadásra, akkor az gyakorlatilag azt jelenti, hogy akár a legjobb minőségű szántókat is gond nélkül be lehet majd dózerolni, mondjuk, egy külszíni bánya érdekében. Hozzáteszem, ha már a fenntarthatóságról van szó, akkor az eredeti állapot majdani helyreállítása, a termőréteg újjáélesztése garantáltan többe fog kerülni, mint amennyi bevételt az állam ettől a bányászattól valaha is realizálhatna. De ha ezt nem veszik észre, akkor ez önöket egyáltalán nem aggasztja, úgyhogy innentől kezdve az ország problémája, hogy miként lehet egy ilyen nonszensz ebben a javaslatban. Ráadásul az a tény is itt van ebben a javaslatban, hogy éppen arra készülnek felhatalmazást kérni, hogy a tájképi örökség legértékesebb elemeit is le lehessen tarolni, ami szintén nem az ország érdeke.

Szóba kerültek itt a szélerőművek is. Azért azt én hozzáteszem, hogy ez a készülő szabályozás területrendezési szempontból még mindig lényegesen komolyabb akadályt állít egy szélerőműpark építése elé, mint amivel a tervezett új atomerőművi blokkok építőinek meg kell majd küzdeniük. A szöveg, mint már többször említettem, kész tényként kezeli a paksi bővítést. Én most szeretném a kormány figyelmét felhívni arra, érvényes parlamenti határozat van arról, hogy az esetleges bővítést országgyűlési, társadalmi és szakmai vitának kell megelőznie. Tehát az ilyen sunyin becsempészett módosításokkal ezt nem fogják tudni megkerülni, erről mi gondoskodni fogunk.

Elnök úrtól szeretném még kérni tisztelettel, mivel módosító javaslatokat szeretnék beadni, de azok még nem készültek el, hogy az általános vitát ne most zárja le, hanem halasszuk el a nap végéig. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu