NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gyakorlatilag egy közel négyórás vitán vagyunk túl. Nem tudom, hogy ezt lehet-e egyáltalán vitának nevezni, vagy akik látták a televízió képernyőjén keresztül, mit szóltak ehhez az egészhez. Hát, nem lehetett egészen tiszta a kép, hiszen a rezsicsökkentéssel kapcsolatos előterjesztést elmondtam, miről szól, majd a hozzászóló képviselők jelentős része meg sem említette magát a törvényt, hanem a félelmeit próbálta kivetíteni ide ránk.

Nem is csoda, hogy nekem eszembe jutott Ranschburg Jenő tanulmánya, amit Félelem, harag, agresszió címmel írt, amikor is a gyerekeket vizsgálva jött rá arra az összefüggésre, hogy azok a gyerekek, akik félnek, előbb-utóbb haragudni fognak valakire, majd agresszíven fognak viselkedni. Tehát valamilyen formában ezt a láncot meg kellene szakítani. Hát én úgy láttam itt az ellenzéki képviselők jelentős részénél, hogy rettenetesen félnek a rezsicsökkentés politikájától, ezért haragszanak azokra, akik ezt meg merték valósítani.

Államtitkár úr mondta, hogy 46 évvel ezelőtt, a forint bevezetése óta (sic!) folyamatosan az energiaárak csak növekedtek, és ennek a következménye, ennek a haragnak, hogy ilyen rendkívül agresszíven, kioktatóan, nagyképűen próbáltak nekünk mindent beadni egy kottából fújva, ütve-vágva a rezsicsökkentés politikáját. És azt meg sem gondolták, hogy gyakorlatilag azokat az embereket bántják meg, akik viszont a rezsicsökkentés politikájából jól jártak. Ez négymillió magyar család. Négymillió magyar család kapja ma olcsóbban többek között a gázt.

Bármennyire is próbálják a szocialisták, teljesen hiteltelen, teljesen hiteltelen és hazug módon azt mondani, hogy most gyakorlatilag többet kell fizetni, mint 2010-ben. Itt látható, elég világos, hogy a második rezsicsökkentéstől 2008. júliusi szintű árakat kell fizetni az embereknek. Tehát 2008 júliusában volt utoljára egy köbméter háztartási gáz 121 forint. Amikor átvettük a kormányzást, akkor 139 forintos gázár volt, egyébként ez 45 forintról emelkedett 139 forintra. Ez a 206 százalékos, azaz több mint háromszoros gázáremelés. Ezért mondom, hogy hiteltelen, hazug, és én azt gondolom, az emberekkel szemben még cinikus is ez a hozzáállás.

Ráadásul ez a törvénycsomag, ez a törvényjavaslat most nem arról szólt, hogy újabb 10 százalékot engedünk, bár szerintem engedhetünk, és hogyha lesz erre megfelelő gazdasági mutató, én biztos a legelsők között leszek, aki elő fogom terjeszteni, hiszen még most is, a 20 százalékos gázárcsökkentés is vásárlóerő-paritáson azt mutatja - ha az európai országok sorrendjét nézzük, bár most már erősen a középmezőnyben vagyunk, és nem mi fizetjük a legtöbbet, mint a szocialista kormányok alatt -, hogy még mindig többet fizetnek a magyar háztartások, mint az európai átlag.

Tehát szerintem még bőven van mit faragni, úgyhogy, ha ezt tudják támogatni, és nem a szolgáltatók kényét-kedvét lesik, és nem a szolgáltatóknak próbálnak megfelelni minden szinten, akár a parlamentben, akár a kommunikációjuk során, akár a napi döntéseikben, akkor azt gondolom, hogy elvárhatjuk, hogy ők is támogassák, hogy a magyar családok jobban járjanak.

De nézzünk néhány dolgot, amit a törvénnyel kapcsolatban azért megemlítettek. Itt van ez a - hogy is mondták? - a Fidesz kommunikációs csapdája, a választásokra való felkészülés, az agresszív behatolás a magánszférába, meg még nem tudom, mennyi butaság hangzott itt el. Itt látható a törvényjavaslatból az a hirdetmény (Felmutat egy fénymásolt papírt.), amit egyébként ki kell függeszteni a lakószövetkezetek vezetőinek, és ki kell függeszteni a társasházakban azoknak, akik a társasházak ügyét intézik. Én elolvasom, mi van rajta: "Hirdetmény a közös tulajdonú épületrészeket érintő közüzemi szolgáltatások díja, valamint a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi szolgáltatások díja vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként a társasház tekintetében jelentkező megtakarításról". És akkor ki kell egy címet írni, hogy melyik társasházról van szó, mert vannak, akik több társasházat is kezelnek; meg kell nevezni, hogy milyen közüzemi szolgáltatásról van szó, le kell írni az elszámolt időszakot, mennyit fizettek, mennyi a megtakarítás, és ez 2013. január 1-je és július 1-je vagy 2013. január 1-je és 2013. december 31-e között mennyi. Aláírás. Na, itt hol szerepel Fidesz, kormány, parlament? Sehol. Semmi.

Kérem szépen, azért volt erre szükség, mint ahogy egyébként az expozéban is elmondtam, mert nagyon sokan, több százan jelezték a lakótelepekről, a társasházakból, a lakószövetkezetekből, hogy nekik is az lenne a természetes, ha rá tudnák bírni azt az intézőbizottságot vagy azt a lakóházkezelőt, hogy függessze ki, de nem teszi meg, mert nem hajlandó önmaga követni a törvény szellemiségét. Ha valaki ezt nem hajlandó megtenni egy demokráciában, és ez a közösség egyébként, amiért a parlament is felelősséggel tartozik, meg a kormány... Hát azt ne mondja már, kedves Szél Bernadett képviselő asszony, hogy a lakótelepekért mi nem tartozunk felelősséggel! Dehogynem! (Dr. Szél Bernadett: Nem mondtam ilyet!) Mi úgy tartozunk felelősséggel, hogy megfelelő jogszabályokat alkotunk az ott élő emberek érdekében. (Dr. Szél Bernadett: Nem igaz! Szégyellje magát!) És ez a törvényjavaslat az ott élő emberek érdekében született. Mert ez az ő tulajdonuk, ez a szövetkezet tulajdona, és hogyha nem hajlandó az, aki kezeli ezt a lakást, ezt a lakószövetkezetet vagy társasházat, nem hajlandó tájékoztatni őket, akkor elő kell írni a tájékoztatási kötelezettséget.

Ha egyeztetett volna a kottából még a szocialistákkal, akkor az itt ülő Kovács Tiborral is kellett volna egyeztetni, mert ők a fogyasztóvédelmi bizottságban azt javasolták nekem, illetve azt szerették volna - és gondolom, be is fogják adni módosító javaslatnak -, hogy ne a tájékoztatási kötelezettséget írjuk elő, hanem azt a kötelezettséget, hogy kötelező legyen visszafizetni. Na, ez már beavatkozás lenne a Ház életébe, és ez már jogelvonás lenne. Ezt nem tudjuk megtenni. (Dr. Szél Bernadett odamegy Kovács Tiborhoz.)

(14.30)

De azt meg tudjuk tenni, hogy úgy módosítjuk ezeket a jogszabályokat, hogy mindenki, minden tulajdonos vagy minden szövetkezeti tag pontosan tudja, hogy ő mennyi pénz felett diszponál, és pontosan tudja, ha esetleg albetétre visszaosztanák a pénzt, akkor neki mennyi járna, és ebben a tudatban tudja meghozni a döntését. Azt gondolom, ez rendkívül pozitív, és az emberek ezt támogatják.

Én már másra nem nagyon reagálnék a hajánál fogva előcibált kifogásokkal meg mindenféle javaslatokkal kapcsolatban. Arra kérek mindenkit itt a teremben, gondolja át újból, hogy miről szól ez a törvényjavaslat. Vannak ennek a törvényjavaslatnak olyan részei, amelyek szintén helyzetbe hozzák főleg a lakótelepen élő embereket. Két ilyen javaslat van, egyrészt a villamos energia egyetemes szolgáltatási körbe való bevonása, hogy 20 százalékkal olcsóbban kapják meg például a liftüzemeltetésre az energiát. Van olyan javaslat ebben a törvényjavaslatban, hogy a kéményseprők is érvényesítsék a közös használatú helyiségek égéstermék-elvezetőinél - magyarul: a kéményeknél - azt a rezsicsökkentést, amit egyébként az egyedi lakásoknál előírtunk. Szerintem ezek támogathatók. És a szocialistáknak mondom, akik igazságról, társadalmi igazságosságról beszélnek - említettük már a háromszoros gázáremelést meg azt, hogy amikor lehetőségük volt, akkor semmit sem csökkentettek, csak az egekbe emeltek mindent, ez volt a társadalmi igazságosság -, hogy a lakótelepen nem a gazdag emberek élnek. Tessék elmenni egyszer egy lakótelepre - én szívesen meghívok bárkit Csepelre, bármelyik lakótelepre -, ott egy kis diskurzust folytassanak az emberekkel, beszélgessenek, látogassák meg őket, és meg fogják látni, hogy az 52 négyzetméteres átlagos lakótelepi nagyságú lakásban nem nagyon lehet úszómedencét tartani.

Arra kérem önöket, hogy a legrászorultabbak, a lakótelepeken, a társasházakban és a lakószövetkezeti házakban élők érdekében szavazzák meg ezeket a módosításokat, viseljék bátran ennek a következményét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu