ORBÁN GÁBOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt levő törvényjavaslatok célja, hogy Magyarországon is az európai uniós bankszabályozásnak megfelelő szabályozási környezetet alakítsunk ki. Ezért a most együtt tárgyalt indítványokban szereplő három törvényjavaslat szorosan összefügg egymással. Szándékaink szerint az új szabályozás három szempontból jelent majd előrelépést. Egyrészt megújítja a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A könnyebb értelmezés érdekében másfelől átláthatóbb szerkezetbe rendezi az eddigi szabályozási elemeket, s nem utolsósorban megerősíti a hitelintézeti törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseit. Erről külön is szeretnék majd szólni.

Tisztelt Országgyűlés! A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások működését érintően a 2008-as pénzügyi válság során tapasztalt hiányosságok miatt az Európai Unióban számos új nemzetközi szabályozást készítettek elő. Ezeket az uniós pénzügyi normákat, ezeket az újakat veszi át most Magyarország is a többi uniós tagállammal egyetemben és egyidejűleg. A tagállamoknak legkésőbb 2013. december 31-én el kell fogadniuk és ki kell hirdetniük ezeket a rendelkezéseket, amelyek 2014-től fokozatosan lépnek majd hatályba. A fokozatos bevezetés oka az, hogy a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak számos új, a tőkeszintjüket növelő előírásnak kell megfelelni. Ezek az új tőkeszabályozási elemek, az úgynevezett tőkepufferek azt a célt szolgálják, hogy az intézmények a gazdaság ciklikusságát ne fokozzák, hanem éppen ellenkezőleg, a felügyeleti hatóságok segítségével inkább tompítsák. A hitelintézeti törvényjavaslat célja tehát az, hogy megteremtse az uniós szabályozás érvényesülésének a feltételeit.

(15.40)

Ez két szempontból fontos: egyrészt az uniós irányelvet be kell illesztenünk a magyar jogrendbe, másrészt a közvetlenül hatályosuló uniós rendelet alkalmazásához meg kell teremtenünk a megfelelő hazai jogszabályi környezetet. A már említett tőkekövetelményi szabályozás emellett olyan jelentős változásokat jelent, hogy ezzel egyidejűleg a hitelintézeti törvény újraszerkesztésére, egyes részeinek újraszövegezésére, kiegészítésére és egyes részeinek külön törvényben való megjelenítésére volt szükség.

Az új szabályozás a korábbi elveken és tartalmakon alapul, ugyanakkor szerkezetében, összefüggéseiben és tartalmában megújul. Így átlátható, jól felépített, rendszerezett törvénnyé válhat, amely segíti a pénzügyi intézmények munkáját, és erősíti az ügyfelek védelmét. A fogyasztóvédelem ugyanis továbbra is az egyik legfontosabb része a törvénynek, ezért tovább bővültek az erre vonatkozó rendelkezések. A fogyasztóvédelmi szempont kiemelt fontosságára szeretném példaként említeni, hogy a törvényjavaslat hatálybalépését követően már nemcsak a lakáscélú hitelek, hanem minden jelzáloghitel esetében lehetővé válik a futamidő ingyenes meghosszabbítása. Ugyancsak a fogyasztóvédelem erősödését jelenti, hogy a hitelintézeti törvény 2014-től előírja a jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőző kötelező tájékoztatást, illetve pontosítja a lakáscélú hitelszerződés fogalmát is. Szintén az ügyfelek lehetőségeit bővíti az a rendelkezés, amely szerint a korábban még nem az átlátható árazási szabályoknak megfelelően kötött jelzáloghiteleket az ügyfelek ingyenesen kiválthatják az átlátható árazásnak már megfelelő hiteltermékekkel. A hitelintézeti törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek változásával párhuzamosan változnak a lakás-takarékpénztárakról, a jelzáloghitel-intézetekről és a fogyasztók hitelezéséről szóló törvények is.

Tisztelt Ház! A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat legmarkánsabb szabályozási eleme az az idén elfogadott uniós irányelv, amely számos lényeges ponton változtatja meg a hitelintézetek működését, elsősorban azok tőkekövetelményi szabályozását. 2008-ban a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményi szabályozásának módszertanában már alapjaiban megújul a kockázatok számítása és a kockázatkezelés. Ezt követően 2010-ben a rendelkezésre álló tőke, azaz a szavatolótőke terén történtek kisebb változtatások. Az új szabályozásban pedig a hitelintézetek újabb tőkekövetelményi elemekkel kell hogy megismerkedjenek, ezeket kell beépíteniük a mindennapjaikba, mindennapi működésükbe.

Ezeknek az új szabályozási elemeknek a kialakítását a pénzügyi válság indokolta. 2008-ban kezdődött meg az a nemzetközi elemző munka, azok a vizsgálatok, amelyek célja annak megállapítása volt, hogy a válság okainak feltárásával hogyan lehetne a hitelintézetek működésén, a pénzügyi szabályozáson javítani. Ennek eredményeként alakították ki a törvényjavaslatban is szereplő úgynevezett tőkepuffereket, ami lényegében azt jelenti, hogy különböző megfontolások alapján a hitelintézeteknek és a pénzügyi vállalkozásoknak egyfajta pótlólagos tőkeképzési kötelezettsége keletkezik. Az intézkedés célja az, hogy ezeknek a pénzügyi vállalkozásoknak a működése ne erősítse, hanem tompítsa a gazdaság ciklikusságát, ami amúgy is jellemző.

Szintén a tőkepuffer-követelmény szolgál annak rendezésére is, ha egy intézmény túlzottan jelentős egy adott piacon, és így a piacra egyfajta befolyásoló hatása lenne vagy lehetne. Ehhez hasonlóan akkor is élhet a szabályozó ezzel a követelménnyel, akkor is megállapítható ez a pótlólagos tőkekövetelmény, ha egyes országokban lévő ügyfelek adott esetben több kockázatot hordoznak a helyi gazdaság állapota vagy egyéb indokok alapján.

Ezeknek a tőkekövetelményi szabályoknak egy részét jól körül lehet határolni, taxatíve rögzíteni lehet a törvényben, más részük azonban csak a folyamatok, a nagyságrendek, a konkrét adatok birtokában határozható meg. Ezekben az esetekben az egész szektort felügyelő, átlátó szereplő, a Magyar Nemzeti Bank határozza majd meg ezeket a követelményeket. Így a Nemzeti Bank méri fel, hogy melyek azok az intézmények, amelyek méretükből, tevékenységük nagyságrendjéből fakadóan akkorák, hogy úgynevezett globálisan, rendszerszinten jelentős hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások, ezért jelentős hatással vannak a pénzügyi piac folyamataira, az intézményrendszer életére. Ehhez tehát a törvényjavaslat-csomagban a Magyar Nemzeti Bank már meglévő feladatkörének a szabályozási pontokhoz való hozzákapcsolása is megjelenik, ugyanakkor tekintettel kellett lenni arra is, hogy a Nemzeti Bank a pénzügyi intézmények esetében mint felügyeleti hatóság is megjelenik. A hitelintézeti törvényjavaslat ezért a felügyeleti eszköztárra vonatkozó szabályozást is rugalmasabbá teszi, ugyanakkor elhatároltabbá is teszi az esetköröket s az azokhoz leghatékonyabban alkalmazható vagy alkalmazandó intézkedési jogköröket.

Tisztelt Ház! A hitelintézetek tőkekövetelményi szabályozása tehát tovább formálódik annak érdekében, hogy a hitelintézetek, a pénzügyi szektor hatékonyan és stabilan működjön, tevékenysége megfelelő módon segítse a gazdaság növekedését, ennek megvalósításához azonban a hitelintézetek belső szervezetére vonatkozóan is szabályozást kellett hozni. Az eddigieknél hatékonyabb, szakszerűbb és sokrétűbb hitelintézeti működés irányításához megfelelő szervezeti keretek és irányító testületek szükségesek. Az erre vonatkozó szabályozás alapja ugyanaz az uniós jogrend, amely a szakmai megalapozottságon túl elvárja a független szervezeti egységek létrehozását is a banküzemen belül, emellett a feladatkörökön, részfunkciókon átívelő, azokat átfogó funkciók vagy szervezeti egységek kialakítását, összehangolását és irányítását is megköveteli.

Tisztelt Képviselők! A hitelintézetekre vonatkozó uniós szabályozás a befektetési vállalkozásokra is vonatkozik, így a tőkepuffer-követelményekre és a vállalatirányításra vonatkozó szabályokat a befektetési szolgáltatókra vonatkozó törvényben úgyszintén érvényesíteni kell.

Tisztelt Országgyűlés! Új, önálló törvényként nyújtottuk be a fizetési szolgáltatókról szóló javaslatot. Ez a terület korábban a hitelintézeti törvény része volt, azonban az uniós szabályozásban olyan nagy mértékű változások következtek be, hogy mindenképp szükségessé vált ezt egy önálló törvényben szabályozni. A fizetési szolgáltatók által végzett tevékenység - habár minden hitelintézet szolgáltató is ezen a területen - egyértelműen elhatárolható a hitelintézet többi tevékenységétől, szabályozási jellegében, kiterjedésében, szempontjaiban és minden elemében eltérő a hitelintézet többi pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásától. Ugyanakkor ezen szolgáltatás nyújtója a hitelintézeti körön kívül rendkívül széles spektrumú lehet, de viszonylag kevés elvárásos követelmény teljesítése esetén egy jogi személy fizetési szolgáltatóvá válhat, így ezen a részterületen az elkülönült kezelése szükségszerű és indokolt.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat-csomag harmadik eleme a biztosítási területen tartalmaz módosításokat a piaci és a felügyeleti tapasztalatok alapján. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény módosításának egyik legfőbb célja a biztosításközvetítői jutalék-visszaélések megelőzése. Ennek érdekében le kell fektetni a biztosításközvetítői jutalékra vonatkozó szabályozás alapjait, s meg kell teremteni az új polgári törvénykönyvvel való összhangot is. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosítása elsősorban az utóbbi, a Ptk.-val való összhang megteremtésére irányul, valamint ügyfélvédelmi szempontú változtatásokat is tartalmaz.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján elmondhatom, hogy a törvényjavaslatok a pénzügyi szektor biztonságának és stabilitásának fenntartását célozzák, és kiegyensúlyozott, ügyfélbarát pénzügyi szolgáltatásokat, pénzügyi intézményi működést eredményeznek. Kérem ezért önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokat megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

(15.50)

Forrás: parlament.hu