DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Elsősorban az igazságszolgáltatási, tehát a bírósági törvényekkel kapcsolatos véleményekre szeretnék válaszolni, és szeretném megismételni, elsősorban Bárándy képviselő úr kritikáira, hogy ezek a javaslatok a bírósági szervezettől jöttek, azok legitim képviselőitől, tehát mind az OBH elnökétől, mind a Kúria elnökétől. Ezeket a javaslatokat az Országos Bírói Tanács is ismeri, egy korábbi ülésén véleményezte és néhány pontosítással elfogadhatónak találta. Ezek a pontosítások később beépültek az OBH elnökének a javaslatába. Tehát teljességgel kizárt az, amit ön állított, hogy a Kúria elnökének akarata ellenére kerülne sor a Kúria főtitkári posztjának a bevezetésére. Én magam személyesen hallottam tőle egy bírósági tanácsülésen, hogy egyetért a főtitkári pozíció bevezetésével. Mint ahogy ön is emlékezhet arra, hogy a Kúria főtitkára jelenleg is egy létező tisztség, bár nem ezzel a tartalommal, hanem egy más tartalommal. Szeretném még egyszer megnyugtatni, hogy mind a legmagasabb bírói önkormányzati fórum, mind pedig a bírósági szervezet hivatalban lévő vezetői egyetértenek ezekkel a módosításokkal.

Ismét szeretném leszögezni, hogy a magyar bírósági igazgatási rendszer egy külső igazgatás, ahogy ezt az előbb is kifejtettem. Nem kívánom újból elmondani, hogy ez milyen összetevőkből áll. Lehet, hogy elszomorítja, amit mondok, de az új bírósági igazgatási rendszer 2011 óta nem változott, hiszen 2011-ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét az Országgyűlés egy törvénymódosítással rendkívül sok új jogkörrel és egy személyben gyakorolható, tehát nem testületi, hanem személyes felelősséggel ruházta fel. Nos, az egyszemélyi felelősség erősödött a bírósági igazgatásban, és a bírói önkormányzati szervek is részt vesznek a bírósági igazgatásban, úgy, ahogy azt az alaptörvény kezdettől fogva, tehát 2012. január 1-jétől előírja. A bírósági igazgatásban tehát a külső igazgatást az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi, részben az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben, tehát bizonyos esetekben közösen döntenek vagy egyetértési joga van a Bírói Tanácsnak, és a Bírói Tanács emellett kontrollt gyakorol. Természetesen lehet kritizálni ezt a bírósági igazgatást, mint ahogy megtették önök is és különböző véleményformálók is, sőt a Velencei Bizottság is megtette ezt, de hozzáteszem, szerintünk ez a bírósági igazgatási modell még mindig sokkal jobban megfelel egy jogállami igazgatási modellnek, mint amikor számos európai országban az igazságügy-miniszter gyakorolja a bírósági igazgatási feladatokat. Az is egy jogállami modell lenne, mindenesetre a külső igazgatásnak a végrehajtó hatalomtól elválasztott modellje szerintünk jobban megfelel a bírósági szervezet hatékonyságának és függetlenségének.

A javaslatok nagy része, amelyek ebben a törvénymódosításban szerepelnek, ahogy mondtam, a bírósági igazgatás hatékonyságát növeli. Ilyen hatékonyságnövelő tényező az, hogy az Országos Bírósági Hivatalban nemcsak bírák dolgoznak, mint ahogy minden igazgatási szervezetben - legyen az akár közigazgatási szervezet is - nyilván kell lenni gazdasági szakembereknek, informatikusoknak és olyan személyeknek, akik nem az igazgatott állami szervezet fő tevékenységéhez értenek, hanem magához az igazgatási területekhez, az igazgatási szerepekhez. Ezért szükséges az Országos Bírósági Hivatalba ilyen személyek bevonása.

Schiffer képviselő úr ugyan már elment, de nem nagyon tudok mit kezdeni azzal, hogy egy országgyűlési képviselő ne lehessen a Független Rendészeti Panasztestület tagja. Ha egy volt országgyűlési képviselő lehet az Alkotmánybíróság tagja - szeretném hozzátenni, hogy ez a magyar alkotmányos rendszerben mindig is így volt, hiszen emlékszünk rá, hogy Bihari Mihály nem most, hanem egy évtizeddel, sőt másfél évtizeddel korábban lett alkotmánybíró -, akkor miért ne lehetne a Független Rendészeti Panasztestület tagja. Ugyanis a Független Rendészeti Panasztestületnek az a funkciója, hogy a rendőrségtől független panasztestületnek kell lennie, erre pedig egy nem hivatalban lévő országgyűlési képviselő - hangsúlyozom, hogy nem hivatalban lévő országgyűlési képviselőről van szó, hanem olyan személyről, aki már nem gyakorolja az országgyűlési képviselői megbízatást - megfelel, hogy ő a rendőrségtől független bírálatot vagy kritikát tud megfogalmazni, illetőleg el tudja bírálni a beadványokat. Ha ez nem így lenne, akkor például a nemzeti médiahatóságnak, pontosabban a Médiatanácsnak nem lehetne volt országgyűlési képviselő a tagja, hiszen ők is gyakorolnak bizonyos hatósági jogköröket. Vagy ugyanígy a Nemzeti Választási Bizottságnak sem lehetne egy volt országgyűlési képviselő a tagja. Ez a fajta kifordított logika, amit Schiffer képviselő úr elképzel, abban testesülhetne meg, ha azt javasolná, hogy volt országgyűlési képviselő semmilyen állami funkciót ne vállalhasson, mert a volt országgyűlési képviselői mivolta vagy a megbízatása rávetül arra az állami intézményre. Gondolom, itt országgyűlési képviselők talán megegyezhetünk abban, hogy nem attól lesz valaki független, hogy országgyűlési képviselő volt, hanem az általa ellenőrzött szervezettől való függetlenségét a jogállása biztosítja, és ezeket a jogállási törvényeket, ezeket a garanciákat kell megállapítani. (Dr. Bárándy Gergely: Erre Schmitt Pál a jó példa.) Köszönöm szépen, hogy egyetértenek ezzel a Szocialista Párt képviselői is, hiszen ezért javasolták ők először az Országgyűlés padsoraiból Bihari Mihályt alkotmánybírónak. Tökéletesnek tartották ezt a modellt, bízom benne, hogy kitartanak e mellett az álláspontjuk mellett. És egyébként Bihari Mihály életpályája, sőt szakmai pályája bizonyította, hogy független tudott lenni attól a szervezettől, amelyik egykor javasolta őt.

Itt szeretnék egy kitérőt tenni, mivel van némi összefüggés a ma meghozott alkotmánybírósági határozattal és a törvényjavaslat tárgyával kapcsolatban, meg hát ezt érintette két felszólaló is. Mondhatnám azt, hogy az alkotmánybírósági határozat pontot tett egy ügy végére, persze számos kérdést azért nyitva hagyott, így a konkrét eljárásokra nem adott választ ez az alkotmánybírósági határozat; azonban magát a jogintézményt már fél évvel ezelőtt megszüntette az Országgyűlés a kormány javaslatára, ezért nem hiszem, hogy ez meglepetést okozott volna a jelenlévőknek. Hozzáteszem, az is elgondolkodtató, hogy a bírósági ügyek áthelyezésével érintett vagy az áthelyező határozatokkal érintett ügyek ügyfeleinek csak a töredéke fordult az Alkotmánybírósághoz. A legtöbb ügyfél megelégedéssel vette tudomásul, hogy az ügyét ésszerű határidőn belül elintézték. Természetesen ez önmagában egy jogi kérdést nem dönt el, de azért elgondolkodtató, hogy számukra megoldást jelentett, hogy akármilyen jogi feltételek mellett is, de az ügyüket határozathozatalra eljuttatta a bíróság, és az ügyük jogerősen lezárult már azóta.

Tisztelt Ház! Még egyszer köszönöm szépen a hozzászólásokat. Túl sok támogató hozzászólás nem volt, leszámítva természetesen a kormánypárti padsorokból. Mégis azt kérem, hogy fontolják meg a törvényjavaslatot. A módosító indítványokat mi is meg fogjuk fontolni. Már most láttam olyat közöttük, amelyeket lehet támogatni. Természetesen minden módosító indítványt alaposan meg fogunk fontolni.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu