DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most már, és nemcsak ebben a ciklusban, azt hiszem, hanem hosszú idő óta szokásos a saláta-jogalkotás. Újra egy ilyen típusú törvényjavaslattal állunk szemben. Jegyzem meg, hogy az ilyen típusú és teljesen ad hoc, logikátlan módon összeollózott salátatörvények folyamatosan magukban hordozzák a különböző jogalkotási hibák lehetőségét.

Azt gondolom, hogy valószínűleg valami ilyesmi lehetett az oka annak is, hogy miközben a munkáltató által fizetett bankszámla-hozzájárulást egyszer már eltörölték, most visszajön ebben a salátában, most már igazán csak az a kérdésem, hogy ha egyszer van pénzügyi rezsicsökkentés, akkor miért kell itt erről rendelkezni, de majd nyilván erre is kapunk ésszerű magyarázatot. (Dr. Répássy Róbert: A szakszervezetek kérték.) Azt gondolom, hogy ha tovább tart a pénzügyi rezsicsökkentés is, akkor lehet, hogy erre az egész intézményre mint a munkáltató által fizetett bankszámla-hozzájárulásra nem lesz szükség, esetleg a negatív rezsi bevezetése esetén, így van.

Viszont azt azért hadd mondjam el, hogy az ilyen salátatörvények komoly jogbiztonsági problémákat is felvetnek. Akkor, amikor valójában nem vagy esetleg csak a tárca miatt vagy a tárca jelenleg rendkívül széles portfóliója miatt összetartozó területeken pillanatnyi igazgatási hatalmi kívánságoknak megfelelően nyúlnak bele nagy terjedelmű törvényekbe, ezzel igen könnyen a jogalkalmazót, illetve a jogkövető állampolgárokat el lehet bizonytalanítani.

A Lehet Más a Politika már tavaly nyáron beterjesztett a Háznak egy kiszámíthatósági törvénycsomagot, egyszerűen azért, mert ebben az országban addig érdemi gazdasági fejlődés nem lesz, az emberek addig nem fogják biztonságban érezni a vagyonukat, amíg a jogalkotás nem lesz kiszámítható.

Ebben az elénk föltálalt salátában egy újabb esetével és nem túl ízléses esetével találkozhatunk a fideszes hatalomrablásnak, már ami a Független Rendészeti Panasztestület jövő évi feltöltésére vonatkozó könnyítéseket illeti. Az LMP be is terjeszt egy módosító javaslatot, amely egyértelművé teszi, hogy nem lehet a Független Rendészeti Panasztestületnek tagja az, aki a megválasztás időpontjában, illetve az azt megelőző két éven belül egyébként országgyűlési képviselő, állami vezető vagy éppen polgármester volt. Tessék most már abbahagyni azt, hogy a parlamenti létszámcsökkentés miatt a saját klienseiket úgy kívánják kifizetni, hogy egyébként elvileg függetlennek gondolt intézményekbe ejtőernyőzik őket.

Előre lehet már szerintem fogadásokat kötni, hogy ha a Ház elfogadja ezt a szabályt, akkor jövő februárban melyik Fidesz-KDNP-frakciótag lesz az, aki majd a Független Rendőri Panasztestületben landol. Ha egy intézményt függetlennek gondolunk, akkor időben is világos garanciális szabályok kellenek arra, hogy nem pártpolitikusok, nem önkormányzati, állami vezetők szállják meg ezt a testületet, ezt az intézményt.

Éppen ezért, ha megvan a lehetősége annak, hogy pártkatonákkal lehet föltölteni a Független Rendőri Panasztestületet - teszem azt, például lehet, hogy Vas Imrének szánják ezt a pozíciót, hogy a Független Rendőri Panasztestület élén találja magát, főleg ha Pesterzsébeten csökken... (Dr. Répássy Róbert: Képviselő lesz!) Nem biztos, hogy képviselő lesz, ahhoz még egy választást le kell játszani. (Dr. Répássy Róbert: Igaz! Igaz!)

Szóval, azt gondolom, hogy innentől kezdve a Független Rendőri Panasztestület nevében a független jelzőt bátran ki lehet emelni. Egyáltalán nem tartom viccesnek a helyzetet, sem azt a komédiát, amit itt a közjogi intézményekkel rendeztek az elmúlt 3 évben. Egész egyszerűn a szemen köpése a demokratikus intézményrendszernek az, hogy a saját obsitos pártkatonáikat próbálják meg elhelyezni különböző független intézményekben. Ráadásul ezeket a kemény összeférhetetlenségi szabályokat, ha egyszer a Független Rendészeti Panasztestületről beszélünk, alkalmazni kell nyilvánvalóan a Nemzeti Adóhivatal, illetve a különböző rendvédelmi szervezetek vonatkozásában is.

Nem pozíciókat kéne osztani, hanem ha komolyan gondolják azt, hogy kellenek olyan intézmények, amelyek egyébként a rendvédelmi munkát, a közigazgatást ellenőrzik, akkor el kéne fogadni azt, hogy nem lehet, ahogyan nem lehetne civilizált országban a parlamenti padsorokból ejtőernyőzni az Alkotmánybíróságba, ugyanúgy, ha a Független Rendészeti Panasztestületre szükség van - márpedig szükség van -, akkor elfogadhatatlan az, hogy bukott képviselők, bukott polgármesterek ott találják magukat.

Ez a módosító csomag a 13/2013. Ab-határozatra figyelemmel kiegészíti a bírói jogállási törvényt, meghatározza azokat az esetköröket, amelyek fennállása esetén az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke dönthet akként, hogy a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet, és így a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja. Itt mindenképpen csökken a szubjektív és diszkrecionális esetek köre, bár például "a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik" formula rendkívül széles lehetőséget ad arra, hogy adott esetben, ha rosszul sakkozott az OBH vagy a Kúria elnöke, akkor gyakorlatilag mondvacsinált indokból leállíthassa a pályázati folyamatot. Csatlakozom az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaimhoz, hogy ugyan előrelépés történik egyébként a jogalkotási törvényben, viszont a megfelelő garanciális szabályok a teljesen önkényes vezetői döntések kiszűrésére hiányoznak.

Arra gondolok, hogy például (Zaj az MSZP padsoraiban.) szabályozni kéne a jogállási törvényben, hogy amennyiben például munkaszervezési, munkaterhelési okokra hivatkozik az OBH, illetve a Kúria elnöke, akkor az az esemény, amire hivatkozik, mennyi idővel a pályázat kiírását követően kellett hogy bekövetkezzen. Minimális fogódzókat, minimális fékeket ebbe a rendszerbe be kellene építeni.

És itt szeretnék újfent szólni arról, ami továbbra is (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) kifogásunk a jelenlegi pályázati rendszerrel kapcsolatban, hogy az LMP úgy tartja, hogy akkor lehet egyébként az emberek számára átláthatóvá tenni az igazságszolgáltatást is, hogyha különböző bírói, illetve bírói vezetői pályázatok nyilvánosságát is biztosítja a jogalkotási törvény, tehát akkor, amikor lezárul egy pályázati eljárás, vagy éppenséggel eredménytelenné nyilvánítja a Kúria vagy az OBH elnöke, akkor a nyilvánosság az interneten az OBH, illetve a Kúria honlapján keresztül tudja értékelni azt, hogy milyen pályázati kiírásra milyen pályázatok érkeztek be, és adott esetben igen, a nyilvánosság kontrollja legyen ott az OBH, illetve a Kúria elnökeinek döntése felett.

Összességében, amiért ez a törvény teljes egészében elfogadhatatlan, az számunkra az az egészen elképesztő újabb húzás, amit a Független Rendészeti Panasztestület összeférhetetlenségi szabályainak feloldásával kapcsolatban elvégeznek. Semmiféle olyan törvényjavaslathoz nem asszisztálunk, és nem is fogunk a jövőben asszisztálni, ami pusztán a fideszes pártkatonák elhelyezését szolgálná.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu