DR. HORVÁTH JÁNOS, a külügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország kormánya és Georgia kormánya közötti szerződés a közúti személyszállításról témája volt a külügyi bizottság tárgyalásának, vitájának a minap. A külügyi bizottság a témát, a javaslatot egyhangú igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.

Elmondanám még, megjegyzem tájékoztatásul, hogy igen érdekes és érdeklődésre számot tartó téma ez. A közúti kapcsolatok egyezményes szabályozása valóban mindkét fél érdeke, és két olyan országról van itt szó - Magyarország és Georgia -, akiket, bennünket sok minden köt össze.

Az, hogy ezer kilométer vagy mennyi távolságra vagyunk, szinte közelebb hoz bennünket, érdeklődünk egymás iránt, és úgy mondom, hogy egymás iránt.

(19.30)

Nekem alkalmam volt többször járni Georgiában, Tbilisziben és szerte az országban, valahogyan úgy érzi a magyar ember ott, hogy nem otthon, de a közeli rokonánál van, atyafiságosan. Azok a tárgyi témák, amik összetartanak bennünket, a történelem, a politikai örökség, a kereskedelmi, tudományos, ezek mind tényezők és tudatosak, tehát nem kell felfedezni. Nagyon érdekes, és jelentem az Országgyűlésnek és azoknak, akik hallanak minket szerte az országban a technológia csodája révén, hogy Georgia úgy ismeri Magyarországot, mint a közeli testvér, mint ahogy mi is, ha jobban belenézünk, közelebbről, rájövünk, hogy mennyi minden kapcsol bennünket össze, történelmi örökség, kultúra. Rájövünk arra, mikor kereskedelmi szerződés ügyében járunk Georgiában vagy tudományos konferenciákon, rájövünk arra, hogy Georgia népe úgy tudja, hogy ők előbb lettek európaiak, mint bárki egész Európában, mert előbb kerültek bele abba a kultúrkörbe. Előbb lettek keresztények, mint bármelyik európai ország. És hasonló szimbolikus vagy történelmi tényt említenek és vannak tudatában. Tehát amikor itt most közlekedésről beszélünk és szerződést kötünk, akkor ennek a háttere igen megalapozott. A közúti kapcsolatok eredményes szabályozása valóban mindkét fél érdeke, és a személyszállításról és árufuvarozásról szóló magyar-georgiai megállapodás a nemzeti szabályozásokkal és közösségi jogokkal összhangban megteremti a két ország közötti közúti fuvarozás jogi kereteit.

Tehát, ahogy két perccel korábban a történelmi és kulturális alapjait és körülményeit vázoltam a jelenségnek, itt most a praktikus, a mindennapi kereskedelmi-gazdaságit említem, mert hiszen a szerződés arról szól, mégis, tisztelt Ház, úgy éreztem, hogy ezt a kulturális-történelmi hátteret is szükséges, hasznos hozzáadni, mert még inkább ráismerhet a magyar nép, ráismerhetnek a magyar kereskedők, magyar vállalkozók arra, hogy ott milyen fogadtatásra találunk. És az, amikor kereskedelmi, sőt ezen túl - most nem témája a beszélgetésünknek - külpolitikai hasonlatosságaink és céljaink összetartanak bennünket, ezek nyomában is a külügyi bizottság igen jó szívvel és jó tudattal és alapos megfontolással elfogadta a javaslatot, és általános vitára alkalmasnak találjuk.

Köszönöm, tisztelt Ház. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu