BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma mást sem hallunk, csak azt, hogy mennyire szárnyal a foglalkoztatás, és mennyire csökken a munkanélküliség, és mennyire jók úgy általában a foglalkoztatási adatok. Mi egy kicsit másként gondolkodunk arról, hogy ki számít munkanélkülinek és ki nem. Úgy gondoltuk, hogy a nemzetközileg használt módszerek Magyarországon nem alkalmazhatók, hiszen azt bárki láthatja, hogy például Németországban a külföldre menekült, gazdasági menekültnek tekinthető emberek nem számottevően befolyásolják a munkanélküliségi statisztikát, míg Magyarországon például ez a tétel is igen jelentős.

Tehát úgy gondoltuk, hogy Magyarországra külön be kell vezetni egy egyértelmű, egy valós képet mutató munkanélküliségi mutatószámot, amit a KSH jelenleg is kiállított adataiból bármikor elő lehet állítani. Tehát mindenki beláthatja józan ésszel, hogy munkanélkülinek számít Magyarországon, vagy - nevezzük így - munkahelynélkülinek számít az, aki regisztrált munkanélküli; aki a közfoglalkoztatásban szociális alapú foglalkoztatásban vesz részt; aki külföldön vállalt munkát, mert itthon nem talált; illetve az a közel 400 ezer, az inaktívak között nyilvántartott ember, akit körülbelül abban a kategóriában tartanak nyilván, hogy bár szeretne munkát vállalni, de jelenleg nem keres aktívan, nyilván azért, mert a tartós munkanélküliségben már megfásult, és egyelőre reményt sem lát az egészre.

Nos, ha ezeket a számokat összeadjuk, akkor ma körülbelül 1 millió 300 ezer, legalább 1 millió 300 ezer munkahelynélküli van Magyarországon, ami akár tetszik, akár nem, 28 százalékos munkanélküliséget mutat. Mi kiszámoltuk 2009-re is, hogy 2009 utolsó negyedévében - mert 2013 utolsó negyedévére számítottuk ezt a mutatót - ugyanez a mutató 19 százalék volt. Tehát az önök négyéves kormányzása 9 százalék plusz munkahely-nélküliséget teremtett. De ahhoz, hogy ezzel szembesülni tudjanak, egyértelművé kellene ezt tenni a statisztikai adatok alapján, olyan statisztikai adatok alapján, amelyek hivatalosak, intézményiek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), vagy akár telefonos mintavétellel.

A másik probléma pedig a bérekkel van. (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) Folyamatosan azt hangoztatják, hogy mennyire...

Forrás: parlament.hu