DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kénytelen vagyok én is egy kis memóriafrissítéssel kezdeni, tudniillik 2009-ben valóban az akkor éppen leköszönőfélben lévő Gyurcsány-kormány a Ház elé hozott egy határozati javaslatot, ami semmi mást nem tartalmazott, mint hogy az Országgyűlés az akkori kormánynak ad egy biankó csekket a paksi bővítéssel kapcsolatban. Természetesen a szocialisták mint kormánypárt megszavazták, megszavazta Fodor Gábor is, de lássunk csodát, kik nem szavazták meg ezt a paksi bővítésre felhatalmazást adó határozati javaslatot: például Bencsik János kollégánk, aki most a Fidesz vezérszónoka volt. Tehát én azért azt gondolom, hogy egy értelmes vitának az lenne a minimuma, hogy akik olyan könnyedén változtatják az álláspontjukat, hogy éppen hol van az üléspontjuk, talán ezzel is elszámolnak a választópolgárok előtt.

És ha időben továbbmegyünk, azt látjuk, hogy miután a parlament 2009. március 30-án ráütötte a pecsétet erre a határozati javaslatra, és Orbán Viktor erre a határozati javaslatra hivatkozva ment el országot árulni Moszkvába - ezek után mit látunk a hírekben? 2010. február 26-án, lássunk csodát, Bajnai Gordon miniszterelnök azt mondja, hogy nemzeti stratégiai ügy a paksi bővítés. És mit olvastunk 2008-ban, amikor éppen Vlagyimir Putyin kutyája az akkori miniszterelnököt nyaldosta? Orbán Viktor - mint ahogy itt elhangzott - hazaárulásról beszélt, keleti veszedelemről beszélt, arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc eladja az országot az oroszoknak.

Tessék már kiállni az emberek színe elé, és ne tessék hülyének nézni az embereket, hogy a memóriafelezés ideje bőven alatta van azon hulladékok felezési idejének, amiket Paks termel. (Dr. Józsa István: 40 ezer év!)

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon könnyű kijelenteni azt, hogy Paksnak nincsen alternatívája. Van alternatívája, Magyarországon is készültek koncepciók: az ELTE-n az "Erre van előre!" kutatócsoport, a Greenpeace Energia[forradalom] című anyaga, és Németországban - Németországban a német kormány, lehet, hogy L. Simon képviselő úr számára ez rettenetesen vicces, szerintem tragikus -, miközben Németország energiaigénye sokkal nagyobb, mint Magyarországé, elkészített egy programot az atomenergia kivezetésére. Jelenleg viszont a helyzet az, hogy Németországnak egy egységnyi GDP-növekedéshez 40 százalékkal kevesebb energiát kell felhasználni, mint Magyarországnak. Magyarország miért marad el folyamatosan az uniós fejlődéstől? Talán itt kéne az okokat keresni. Addig, amíg az energiahatékonyság ilyen állapotban van Magyarországon, aligha lesz érdemi gazdasági fejlődés.

És még valamit nem érdemes elhallgatni: működik a nukleáris nagykoalíció, működik a nukleáris nagykoalíció 1990 óta. Ha megnézzük azt, hogy azokat a pénzeket, amelyeket akár Aszódi Attila kutatóintézetének fizettek ki, akár Szigetvári Viktornak vagy Gyurcsány Ferencnek korábban különböző kommunikációs és marketingtanácsokért, mondjuk, a különböző kormányok a megújuló energiaforrások kutatására fordítottak volna, talán ma sokkal hatékonyabban lehetne például megújuló energiaforrásokkal részben legalább pótolni a nukleáris energiát.

(12.10)

Tisztelt Országgyűlés! Arról nem esett szó, illetve Aradszki képviselőtársunk, aki most valami fontos telefonbeszélgetést folytat (L. Simon László: Sportszerűtlen!), ennek csak a felét mondta el, hogy van egy 3000 milliárd forintos tétel - L. Simon képviselő úr, az a helyzet, hogy én itt az ülésteremben nem szoktam telefonálni, tudja! (Dr. Fónagy János: Nem, te folyton kimész.) -, amivel önök az államadósságot növelik. Ennek az államadósságnak nincs meg a fedezete, éppúgy nincs meg, mint annak a 3000 milliárdnak, amit a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból bezúztak. Ami emögött van, az nem piacképes, forgalomképtelen. Továbbra is az a kérdés, hogy ezt a 3000 milliárd forintot hogyan és mikor fogja Magyarország visszafizetni.

És még valamit hadd mondjak el: akkor, amikor itt a Jobbik azt ajánlja, hogy hívjunk be orosz befektetőket, és ha már itt az oroszokkal lepaktáltunk az atomerőmű bővítése ügyében, felmérte bárki a kormányzat vagy a Nemzetbiztonsági bizottság részéről, hogy ha ilyen elköteleződés van Oroszország irányába, ez egyébként hosszú távon milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejt Magyarország számára? Ha bármilyen jövendő magyar kormány esetleg orosz érdekek ellen akar valamit lépni - hiszen a miniszterelnöktől hallhattuk, hogy a külpolitika nettó érdekekről szól -, ha egyszer a magyar érdek ütközik az orosz érdekkel, és közben ilyen orosz befolyás van Magyarországon, ez hogyan fog működni? Erről sem hallottunk semmit.

És arról sem hallottunk semmit, államtitkár úr, hogy Fukusima után önök nyugalommal tudnak tükörbe nézni, és nyugalommal tudják azt mondani, hogy ez egy biztonságos energiaforrás. (L. Simon László: Így van.) Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

Forrás: parlament.hu