HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Nézzük meg, hogy milyen hatásai vannak a paksi szerződésnek a vidék fejlődésére! Egyáltalán belegondolt-e valaki abba, hogy mivel kell versenyeznünk?

Tudják, én dolgoztam egy olyan holland tejelőgazdaságban, ahol azon túl, hogy egy jól szervezett szövetkezetben működött maga ez a tejelőgazdaság, amivel eleve versenyképes volt, jogosítványuk volt arra, hogy szélerőműveket állítsanak fel, és a szélerőművekből termelt energiát a hálózatnak eladva jelentős bevételre tettek szert. Ezáltal nemcsak hogy a jól szervezettség okán lényegesen piacképesebbek, versenyképesebbek a tejtermékeikkel, mint a magyar termelők, az így bejött többletbevételekkel, energetikai többletbevételeikkel bármikor lemosnak minket a piacról. Vagy nézzünk meg egy német húsüzemet, aminek a tetején napelemek vannak, és a napelemekből származó energetikai bevétellel kiegészítik a gazdasági tevékenységüket, alaptevékenységüket, és így akár 40-50 százalékkal is hatékonyabbak tudnak lenni egy magyar húsüzemmel szemben. Ha nekünk a jövőben ezzel kell versenyeznünk, akkor nem mondhat le ezen technológiák rohamos fejlődéséről, támogatásáról Magyarország. Vajon ez a szerződés, ez a technológia és ez a finanszírozás lehetővé teszi-e ezt?

De szó volt itt arról, a Jobbik vezérszónoklatában elhangzott, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.

(11.30)

Nézzük meg, hogy mit is jelent ez! A vidéki háztartások jelentős részében jövedelmüket nem tudják helyi szolgáltatások vagy termékek fogyasztására költeni, mert az azonnal kiáramlik a térségből a sárga csekkeken keresztül. Így a helyi gazdaságfejlesztésnek akadályát képezi, hogy a keletkezett jövedelmek jelentős része nem kerülhet helyi felhasználásra, hanem a térségen kívülről jövő energiaszolgáltatás kiegyenlítésére fordítódik. Az energetikai beruházások számbavételénél ezért a helyi gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatásokat is figyelembe kellene vennünk. Egy-egy központi, akár nagy hatékonyságú, de az adott térségen kívüli erőmű bármennyire relatíve olcsón szolgáltat áramot, a szolgáltatás ellenértéke mindenképpen kiáramlik az adott térségből.

Ezért kellene koncentrálnunk a megújulóenergia-termelésre, a térségi ellátórendszerek kialakítására, a falusi, kisvárosi intézmények energetikai korszerűsítésére. A megújuló vagy megújítható energiát előállító térségi erőművek nemcsak a jövedelem térségből való kiáramlását tudják megakadályozni, hanem akár többletjövedelemhez is juttathatják az adott közösségeket. Ausztriában például Güssing példája ismeretes, ahol egy hátrányos helyzetű térség energiaüzemére alapozva nemcsak az energia-önellátásukat oldották meg, hanem az energiából származó többletjövedelemből a letelepülő üzemeknek adtak támogatást, és ma már nemhogy munkanélküliség lenne a térségben, hanem Magyarországról járnak át oda dolgozni, hiszen akkora fejlődést tudott indukálni ez az energiaüzem, amellyel elindíthatták a helyi fejlesztést.

Saját választókörzetemben, Tabon például a tervezett szélerőműpark, amit a Fidesz szabályozása meghiúsított, több száz milliós éves bevételt jelentene Tabnak. Tab egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérség. Ha ebből a több száz millió forintból évente a helyi vállalkozóknak lehetne támogatást biztosítani, akkor munkahelyek nemcsak megőrzésre kerülnének, hanem piaci munkahelyek jönnének létre. Ezzel szemben az elmúlt években ezerszámra szűntek meg a térségben a piaci munkahelyek.

A megújuló energia termelése, biomassza begyűjtése, erdőtelepítés, erdőfelújítás, a környezetipar, a hulladékgazdálkodás számos vidéken lakó embernek nyújthatna többletfoglalkoztatást. Ha erről az oldalról közelítem meg a problémát, akkor az látszik, hogy létezik több olyan alternatív energiaforrás, amely kisebb ráfordítással megvalósítható, és legalább háromszor-négyszer annyi embernek ad a termelő szférában munkahelyet, mint mondjuk, egy nagy atomerőmű-beruházás. Olyan új technológiák felé kellene fordulnunk, amelyek módot teremtenének új energiabázis feltárására. A napelemek egyelőre drágák, s az áram tárolása még nem igazán megoldott, viszont vajon így lesz-e ez tíz év múlva is. Felhívnám a figyelmet arra, hogy Olaszországban már ma 8 ezer megawattnyi napelem-energiát állítanak elő ennek ellenére. Magyarország óriási termál-energiabázis felett van. Vajon nem lenne-e ésszerű azzal foglalkozni, hogy ezt a hatalmas potenciált egyre jobban kihasználjuk? Erre fejlesztési pénzeket kellene szánni, egy munkacsoportba vinni a legjobb mérnököket, ahogy ezt a technológiák fejlesztésénél teszik Nyugaton is.

Én ezt az utat tartom a legjárhatóbbnak, főleg azért, mert a vidék gazdaságának beindításához óriási lökést adna a térségi energiatermelésre alapozott helyi gazdaságfejlesztés. Paks II. jelenlegi finanszírozási modellje és technológiája nem teszi ezt lehetővé. De a verseny nélküli beruházás nem csak a vidéket fosztja meg a fejlesztési lehetőségektől. Tavaly részt vettem egy tárgyaláson, amikor a dél-koreai delegáció volt a magyar parlamentben. Ők azt az ajánlatot tették, hogy ha ők építhetnének atomerőművet Magyarországon, ugyanolyan mértékben, amennyibe kerül az atomerőmű-beruházás, hoznának technológiatranszfert az országba, amely minőségi ugrást tudna biztosítani a magyar gazdaságnak, amellyel kitörhetnénk az olcsó bedolgozó-összeszerelő státusból. Ha ez lenne az alternatíva, akkor lenne miről beszélni. Ez az orosz pénzből megvalósított, nem is szabályozható technológia, amit meg akarnak valósítani, nem lehet alternatíva Magyarország számára, ez nem lehet kérdés.

Végezetül engedjék meg, hogy Michael Müller német energiapolitikust idézzem: "Az energiahatékony technológiák és a megújuló energiaforrások alakítják a következő fejlődési hullámot. Nem szabad csak az energiát célba vennünk, hanem az erőforrás és energiafelhasználás minden területét magában kell foglalnia az energiahatékony forradalomnak. Ebből létrejön egy új dinamika, ami nemcsak a környezetszennyezést redukálja, hanem még több piacot és foglalkoztatást eredményez. A lehetőség óriási. A feldolgozóiparban a munkatényező költségei 22 százalékkal csökkenhetnek, az anyagi oldalon ez több mint 40 százalékos megtakarítás lehet. Ez ad most hazánknak egy új, pozitív perspektívát, ami bátorítja az embereket. Használjuk ki a lehetőséget!"

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha az a kérdés, hogy mitől fosztja meg Magyarországot a paksi megállapodás, hát ettől. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az LMP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu