BALLA GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr, Miniszter Asszony, Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat egy világos rendszerbe illeszkedik, egy világos folyamat részét képezi, egy olyan folyamatét, amely a fogyasztók érdekeiről, az olcsóbb energiaellátásról, ha egyszerűen kívánok fogalmazni, a rezsicsökkentésről szól.

Ma már talán nem lepődik meg senki azon, hogy az energiaszolgáltatással kapcsolatos törvények kapcsán a fogyasztó a legfontosabb. Ma már nem lepődik meg azon senki, hogy a fogyasztók érdekét tekinti a Magyar Országgyűlés a legfontosabbnak. De nem volt ez mindig így. 2010-ben egy olyan állapotot kaptunk kézhez, amely az energiaellátás területén minden elemében az emberek és az ország kiszolgáltatottságát mutatta. A gázszolgáltatók egytől egyig külföldi kézben voltak, külföldi multinacionális vállalatok döntöttek arról, hogy mennyi profitot akarnak hazavinni, mennyi pénzt akarnak kivenni a magyar emberek zsebéből. A gáz-nagykereskedelem szintén külföldi kézben volt, így azután a németek és az oroszok egyezkedtek arról, hogy milyen áron vásárolja meg Magyarország a számára szükséges földgázt. Olyan hosszú távú szerződések köttettek, amelyek értelmében akkor is fizetnünk kellett, kellett volna, ha nem fogyasztottunk el gázt, ha nem használtuk fel a lekötött földgázt.

Ennek meg is lett az eredménye. 2010 előtt a magyarokkal fizettették Európa legmagasabb energiaárait. A szocialisták háromszorosára emelték a gáz árát és duplájára az áram árát, összesen tizenötször emelték a rezsidíjakat. Fizetésükhöz képest a magyarok fizették a legmagasabb gázárat és a második legmagasabb áramárat. Nem túlzás azt mondani, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány alatt a legtöbb magyar fizetésének felét elvitte a magas adó, másik felét meg a rezsiköltség. Mindeközben az ország sorra veszítette el nemzetstratégiai szempontból nélkülözhetetlen energiaipari érdekeltségeit. Az első Gyurcsány-korszakban privatizálták a még megmaradt közműcégeket, és ezáltal teljesen kiszolgáltatták a magyar családokat a külföldi szolgáltatóknak. A lakosság elszegényedett, eladósodott, semmi és senki nem védte meg a külföldi kézre adott közműszolgáltatók túlkapásaival szemben őket. Eközben ezek a szolgáltatók több mint 1000 milliárd forint tiszta profitot vittek ki az országból.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialisták mindent ‑ szó szerint mindent ‑ privatizáltak, elkótyavetyéltek, és az aránytalanul alacsony vételárat, na, azt is eltüntették. A magukat baloldaliaknak vallók soha nem képviselték a keményen dolgozó emberek érdekeit. Mindig a pénzt tartották szem előtt, mindig a pénz számított és sohasem az emberek. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mint nektek!) Mindig a Nyugatnak való rosszul értelmezett megfelelés irányította őket, és sohasem a magyar emberek védelme. Nem is csoda, hogy akkoriban az EU ugyan nyilvánosan dicsért minket, a hátunk mögött meg kiröhögött, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormányok voltak az egyetlenek Európában, akik az EU érdekeit, a külföldi multinacionális szolgáltatók érdekeit védték saját országukkal, saját polgáraik érdekével szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben mindez megszűnt, és a magyar kormánynak végre a magyar emberek lettek a legfontosabbak. A 2010-es kormányváltás óta a Fidesz egyik legfőbb célja a lakosság szociális biztonságának erősítése. Azon dolgozunk, hogy a magyar családok és a keményen dolgozó magyar emberek terheit csökkentsük, megélhetésüket könnyebbé tegyük.

A kormányalakulás után az egyik első döntésünk volt a rezsiárak befagyasztása és az árszabályozás újragondolása. 2013 januárjától ‑ most figyeljen, tisztelt szocialista képviselő úr! ‑ több ütemben rezsicsökkentést hajtottunk végre, a baloldal és Brüsszel állandó ellenkezése mellett. Három ütemben csökkentettük a gáz, az áram és a távhő árát átlagosan 23 százalékkal. Az első rezsicsökkentés előtti árakhoz képest összesen 25 százalékkal csökkent a lakossági földgáz, 24,5 százalékkal a villamos energia és 22,5 száza­lékkal a távhőszolgáltatás ára. Mára elértük, hogy Európában a magyar családok fizetik a második legkevesebbet a földgázért és az áramért is. Csak mondanám: 2010-ben a magyar családok jövedelmükhöz képest meg a legtöbbet fizették.

(11.40)

A rezsicsökkentés kezdete óta a lakosság összesen 334 milliárd forintot takarított meg, egy átlagos család terhe évente akár 170 ezer forinttal is csökkenhetett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a célunk, hogy Európán belül Magyarországon legyen a legolcsóbb az energiaellátás, ezért megvédjük a rezsicsökkentés eddigi eredményeit. A magyarok energiabiztonságát szolgálja számos nemzetstratégiai beruházás és döntés, a Paksi Atomerőmű fejlesztése, az E.ON-gáztárolók visszavásárlása, az oroszokkal kötött politikai megállapodás a gázszállításról, valamint az Első Nemzeti Közműszolgáltató megalapítása is.

Az oroszokkal idén februárban kötött politikai megállapodás a gázszállításra rendkívül kedvező hazánknak. Az 1996-ban kötött és 2015 végén lejáró gázszállítási szerződés értelmében az igénybe nem vett gázmennyiségért is fizetni kellett, kellett volna Magyarországnak. Ugye, tudják, hogy 1996-ban milyen kormánya volt hazánknak? Értik, ugye, szocialista képviselőtársaim: 1996-ban önök olyan megállapodást kötöttek, hogy ha nem veszünk gázt, akkor is fizetnünk kellett volna. Szerencsére ez a szerződés is a múlté, hiszen az Orbán-Putyin találkozón sikerült megállapodni arról, hogy az új szerződés keretein belül lehetőség lesz az eddig fel nem használt gáz következő években történő felhasználására, és arról is megegyezés született, hogy Magyarország mindig az igénybevételkor fizethessen. Az eddig fel nem használt 22 milliárd köbméternyi gáz négy-öt évre lehet elegendő hazánknak, ennek értéke körülbelül 3 milliárd euró ‑ ennyit kellett volna kifizetnünk, hogyha nem sikerül a megállapodást módosítanunk, nem sikerül ezt a megállapodást megkötnünk. A most megkötött megállapodás tehát nem jelent újabb hosszú távú elkötelezettséget, és nem fizetünk ki több százmilliárd forintot fölöslegesen a fel nem használt gázért. A megállapodás tehát nagyon előnyös Magyarországnak: biztonságban van a magyar családok energiaellátása, és garantált a magyar ipar működése is ‑ és nem fizetünk fölöslegesen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami közműszolgáltatás egységes, központi irányításáért felelős Első Nemzeti Közműszolgáltató 2015. február 18-án megalakult. Az Első Nemzeti Közműszolgáltató a Főgáz állami kézbe kerülését követően megjelent az egyetemes gázszolgáltatói ágazatban. A Főgáz még ebben a hónapban megkapja az egyetemes szolgáltatói engedély országos hatáskörűre történő kiterjesztését. Ezt követően az állami földgázszolgáltatás az egész országban elérhető lesz, bárki kérheti majd az átjelentkezését az állami Főgázhoz.

Az állami közműszolgáltató nonprofit elven működik majd. Ez azt jelenti, hogy ha képződik nyeresége, akkor azt visszaforgatja a rezsicsökkentésre, vagy visszaforgatja azokra a fejlesztésekre, amelyek nélkülözhetetlenek a gázszolgáltatáshoz. De nem olyan szolgáltatóként működik, mint amit önök, tisztelt baloldali képviselőtársaim, az ország nyakára szabadítottak az 1994-98 közötti kormányzásuk, majd a Gyurcsány-Bajnai-korszak idején. Nem olyan szolgáltatóként működik, amelynek az a célja, hogy minél több pénzt vegyen ki a magyar emberek zsebéből, és minél több pénzt vigyen ki az országból, mint ahogy ezt önök tették. Ennek a szolgáltatónak az a célja, hogy az ellátás biztonsága elsődleges legyen, és minden egyes megtakarított forintját a rezsicsökkentésre tudja fordítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most érkeztünk el a jelen törvénymódosítás szakmai indokaihoz, merthogy ebben a megváltozott helyzetben muszáj lépni. Úgy kell igazságosan átalakítani a szabályozást, hogy a verseny fokozódásával egyik piaci szereplőt se kényszerítse rá a törvény az egyetemes szolgáltatás fenntartására, amennyiben ez az adott társaságnak nem áll érdekében, ugyanakkor más szolgáltatók pedig kapjanak lehetőséget a visszamondott tevékenység átvételére. A jelen javaslat gyakorlatilag ezt tartalmazza: lehetőséget ad, nem kötelez, viszont a megváltozott piaci körülmények között, azt gondolom, mindenképpen indokolt ennek a javaslatnak a megfogalmazása, annál is inkább, mert fontos rögzíteni azt is, hogy egy ilyen megoldásra gyakorlatilag már a gáztörvény elfogadásakor ígéretet tett maga a törvény, azóta nem került be a Ház elé ez a lehetőség. Úgyhogy egy hiátust is pótolunk, egy hiányt is pótolunk a szabályozási keretrendszerben.

Mindennél fontosabb, szeretném aláhúzni: mindennél fontosabb, hogy a váltás során a fogyasztók, az emberek érdekei érvényesüljenek, ellátásbiztonságuk folyamatossága különböző garanciális elemekkel legyen körülbástyázva. Éppen ezért az átadás-átvétel folyamatában valamennyi érintett szereplő kötelező jelleggel kell hogy együttműködjön egymással az átállás gördülékenységének és a szolgáltatás zökkenőmentességének biztosítása érdekében. A törvényjavaslat nagyon világosan rendelkezik a fogyasztók megfelelő tájékoztatásáról, és precízen meghatározza azt az adatszolgáltatási kötelezettséget, amelynek a felek az átadás-átvétel során eleget kell hogy tegyenek. A javaslat a felhasználók érdekeit szem előtt tartva rendezi az átadó és az átvevő egyetemes szolgáltató, valamint az ügyfelek közötti jogviszonyt. Ezen túlmenően a javaslat az átállás olyan fontos technikai részleteinek szabályozására is kitér, mint például a mérőállás meghatározása vagy a számlakibocsátás módja. Az ellátásbiztonságot szavatolja az is, hogy a visszaadott egyetemes szolgáltatói engedélyt csak olyan szereplő kaphatja meg, amely rendelkezik az átvett ügyfelek ellátásához szükséges kapacitással. Úgy gondoljuk, mindenképpen el kell kerülni, hogy az egyetemes szolgáltatás visszaadásakor a fogyasztók gáz nélkül maradjanak, ezért a törvényjavaslat arra is felkészül, hogy ha a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felhívására esetleg nem érkezik be ajánlat, akkor ezt a problémát kezelni tudja.

Tisztelt Képviselő Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy szabályozási hiátust is pótol, mint ahogy azt már mondtam. Szigorú feltételeket teremt meg, de garantálja, hogy az érintettek, tehát a lakosság, illetve a kisvállalkozói kör a számára legmegfelelőbb, legolcsóbb, leghatékonyabb szolgáltatóhoz tudjon kerülni. Ennek a törvénynek az elfogadása, tisztelt hölgyeim és uraim, fontos eleme a rezsicsökkentés megvédésének és a további rezsicsökkentés folytatásának, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy a vita után a határozathozatalkor majd jelen törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Gelencsér Attila elfoglalja jegyzői székét.)

Forrás: parlament.hu