DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm, nem fogadom el a választ. Tisztelt Államtitkár Úr! Amilyen az adjonisten, olyan a szedő (sic!), illetőleg amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Miközben az ön rendkívül értelmes tekintetét figyelem már hosszú hetek óta, és hallgatom a papírból felolvasott válaszait, egy régi gyerekdal jut eszembe; úgy kezdődik, hogy se hall, se lát Dömötör. (Derültség.) Nem tudom, tudja‑e folytatni ezt a gyerekdalt.

Önnel ellentétben szoktam fizikai munkát is végezni ‑ tudja? A rendőrgyilkosság kapcsán pedig tisztázzák már azt a helyzetet, vagy oldják föl azt az ellentmondást, beszéljenek már arról: ifjabb Győrkös nem éppen a köztársasági elnök úr másod-uno­ka­testvére? Hoppá! Ezzel kellene foglalkozni, tisztelt hölgyeim és uraim!

És ha már, elnézést, volt bőr a képén megkérdezni azt, hogy mit keresek itt és hol ülök épp, akkor azt szeretném erre válaszolni, hogy nekem meg az a problémám, hogy az ön főnöke meg az ő tettestársai itt ülnek és nem éppen egy magyar fegyintézetben. Tudja, ez a legnagyobb probléma. De hát, ami késik, az eljön, legkésőbb 2018 tavaszától felgöngyölítjük ezeket a szálakat, aztán mindenki elnyeri majd méltó büntetését. Mindenki, kivétel nélkül! Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu