FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Sokszor és sok helyen megfogalmazták már, hogy a magyar gazdaság végre kilábalt korábbi nehéz helyzetéből. A társadalom egyre nagyobb része érzi ezt a mindennapokban is. A gazdaság növekedése, annak eredményei és az európai uniós forrásokból megvalósult fejlesztések az egészségügyben is komoly változásokat hoztak.

(16.00)

A statisztikai adatokból jól látszik, hogy míg 2003-ban egészségügyi kiadásokra a kormányzati alrendszerek alig több mint 1000 milliárd forintot fordítottak, ez 2010-ben közel 1400 milliárd forintra, míg 2014-ben már több mint 1800 milliárd forintra növekedett, ezen belül a járóbeteg-szakellátás kiadása a 2010-es 244 milliárdról 2014-re 284 milliárdra növekedett.

Az egészségügyön belül a sürgősségi betegellátás, mint a megelőzésen túl az egészségügy első védelmi vonala, kiemelten fontos, hiszen akut esetekben az első órákban a korai vizsgálatokon alapuló döntések megmenthetik a beteg életét, vagy jótékony hatással lehetnek a beteg teljes gyógyítására. Hallani még olyan esetekről, hogy a sürgősségire beszállított betegnél a szakképzett nővér által végzett sürgősségi állapotfelmérést követően csak jóval később történik meg a beteg panaszát tisztázó differenciált diagnosztikai jelentőséggel bíró vizsgálatok végzése. A nem azonnali ellátást igénylő beteg paramétereinek megfelelő időközönkénti kontrollja, az akut ellátást igénylő betegek számának függvényében történő későbbi ellátása a sürgősségi ellátási protokoll részét képezi.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az eddigi és a várható egészségügyi fejlesztések kapcsán kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy az egészségügyi fejlesztések mennyiben javíthatják a sürgősségi ellátás színvonalát. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Milyen esetleges további intézkedéseket tervez a kormány a sürgősségi betegellátás terén? Várom az államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu