CSERESNYÉS
PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök
úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!
Eklektikusnak mondható, csúsztatásoktól sem mentes interpellációjára
szeretnék válaszolni, de még mielőtt belekezdenék az érdemi adatokat
tartalmazó válaszba, azért szeretném emlékeztetni önt, hogy amikor
átvettük önöktől a kormányzást, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18
százalékos, Borsod-Abaúj-Zemplénben 17,7 százalékos, Nógrád megyében
17,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Ezek voltak azok a megyék,
ahol a legmagasabb volt a munkanélküliség az országban 2010-ben. Ha
szabad emlékeztetnem önt arra, ha nem emlékezne véletlenül, ez az önök
kormányzásának utolsó éve volt, önök ezt hagyták ránk, ezt hagyták az
országra.

(16.10)

Ezzel
szemben a KSH legfrissebb adatai szerint jelenleg
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az önök idején említett 18 százalékos
munkanélküliséggel szemben például 8,8 százalékos a munkanélküliség,
Borsod-Abaúj-Zemplében 5,5 százalékos, míg Nógrád megyében 6,8
százalékos volt a munkanélküliek aránya 2017 második negyedévében. Az
ország mindhárom leghátrányosabb helyzetű megyéjében a felénél is
kevesebbre sikerült csökkenteni a munkanélküliséget az elmúlt hét év
alatt. Ezt rendkívül nagy eredménynek és előrelépésnek tekintik az
emberek, a területi különbségek mérséklése tekintetében is,
természetesen.

Felhívom a figyelmét arra is, hogy
számos meghatározó foglalkoztatáspolitikai intézkedést hoztunk,
amelyekkel sikerült a hátrányos helyzetű térségekben az országos
átlaghoz viszonyítva gyorsabb ütemű javulást elérnünk. Bár számtalanszor
elmondtuk, de úgy látszik, hogy nem sikerül önnek megjegyezni, hogy
milyen lépések voltak ezek, milyen programok voltak ezek. Például az
egyik nagyon fontos program a munkahelyvédelmi akció, amely az
alkalmazási költségek csökkentésén keresztül élénkíti a vállalkozások
munkaerő-keresletét, ami nagyobb esélyt biztosít az elhelyezkedésre az
ország hátrányosabb helyzetű térségeiben olyan emberek körében, akik
egyébként koruknál, társadalmi helyzetüknél fogva
foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányosabb helyzetben vannak.
Őrájuk is gondoltunk, nem úgy, mint ahogy önök csak beszélnek
egyfolytában róla. Ezenkívül ebben az évben 10 milliárd forint összegben
munkahelyteremtő pályázatot írtunk ki, ahol kiemelten támogatott
kategória, ha a beruházás hátrányos helyzetű járásban vagy településen
valósul meg, illetve ha a vállalkozások közfoglalkoztatásban álló
személyt vesznek fel az új munkahelyre.

Téved
képviselő úr abban, hogy a megyék közötti bérkülönbségek csökkentése
érdekében nem tett volna a kormány nagyon-nagyon sokat, bár ezt is már
többször elmondtam, és számadatokkal is bizonyítottam, hogy önnek nincs
igaza. Emellett a kormány a minimálbér és a szakképzettek garantált
bérminimuma emelésével is hatást tud gyakorolni a piaci bérekre. Az idei
jelentős emelésnek köszönhetően a bérek a kevésbé fejlett térségekben
növekedtek a legnagyobb mértékben, tehát nem igaz az az állítás, amit ön
mondott, hogy a nehezebb helyzetben lévő térségek és a fejlettebb
térségek közötti bérkülönbség növekedett, mert ez pont az ellenkező
előjellel történt meg. Így 2017 első felében Jász-Nagykun-Szolnok
megyében, Hevesben, Tolnában, Nógrádban, Szabolcs-Szatmár-Beregben,
Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagot lényegesen meghaladó
mértékben emelkedtek az átlagkeresetek. Mindez jól szolgálja a területi
bérkülönbségek mérséklését, amit egyébként, ha nem hisz el nekem, nézze
meg, a statisztikai adatok között ott szerepel elolvasható és
értelmezhető módon.

Az elmúlt
időszakban, az elmúlt két évben, 2016-ban és 2017-ben a térség
tekintetében, a V4-országok körében is a magyarországi béremelkedés
mértéke volt a legmagasabb. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Tehát mindaz, amit ön kifogásként mondott az előbb, tényként kezelhető
módon nem igaz. Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy válaszomat
fogadja el. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu