CSERESNYÉS
PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök
úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A
hazai foglalkoztatási sikerek, amelyeket ön is említett
interpellációjában, alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a kormány
egyik legfontosabb feladataként kezeli a munkahelyteremtést. A 2010-es
kormányváltás után olyan kormányzati intézkedéseket vezettünk be,
amelyek egyszerre élénkítették a munkaerőpiac keresleti és kínálati
oldalát. Alapvetően ennek tudható be az a foglalkoztatási fordulat,
amelynek eredményeképpen a hazai foglalkoztatási szint ma már meghaladja
az uniós átlagot, míg a munkanélküliséget tekintve Magyarország a 4,2
százalékos mutatóval a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű ország
az Európai Unióban. 444 ezren dolgoznak, és 200 ezer alatt van a
munkanélküliek száma, ahogy azt ön említette.

Vissza
kell emlékeznünk 2010-re, akkor még Magyarország minden mutatóban, az
előbb említett mutatók tekintetében az Európai Unió sereghajtója volt a
foglalkoztatás tekintetében. Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai
intézkedései megteremtették azon­ban a növekedés feltételeit, és nemcsak
az állami szférában, hanem a versenyszektor területén is: a
ver­senyszektor munkahelyteremtését olyan foglalkoztatáspolitikai
intézkedések egészítik ki és segítik, amelyek a munkaerőpiacon leginkább
hátrányos helyzetű rétegek célzott támogatására helyezik a hang­súlyt.
Ilyen például a munkahelyvédelmi akcióprogram.

Azokban
a térségekben pedig, ahol a gazdaság nem teremt megfelelő számú
munkahelyet, átmenetileg nagyobb szerepet kapott az elmúlt időszakban a
közfoglalkoztatás, de ez sehol sem vált meghatározóvá. Így növekedett
több mint 700 ezerrel a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és ennek
körülbelül háromnegyede, több mint 500 ezer fő a piaci vállalkozások
munkahelyteremtésére vezethető vissza. Mindeközben idén a
közfoglalkoztatásban dolgozók száma 40 ezerrel csökkent az egy évvel
ezelőtti szinthez képest. Ez azt jelzi, hogy a munkahelyteremtésben
egyre nagyobb szerepet játszik a hazai versenyszektor.

A
magyar gazdaságpolitika sikerességét jól mutatja, hogy a foglalkoztatás
bővülése mellett a bérek vásárlóereje is szépen emelkedik. A
reálkeresetek szintje a 2010-es kormányváltás óta tavalyig közel 24
százalékkal nőtt a családi adókedvezményekkel számolva. A három- és
többgyermekes családokban a reálnövekedés - e mellett a szám mellett
szeretném mondani - meghaladta az 50 százalékot. Ha az idei évet
hasonlítjuk össze az előző év hasonló időszakában az akkori mutatóval,
akkor is egy jelentős növekedést állapíthatunk meg, hiszen 2017 első hét
hónapjában egyetlen év alatt 10,1 százalékkal növekedett a reálbér
Magyarországon.

A nemzetgazdaságban és ezen belül a
versenyszférában a bérek idei kiemelkedő növekedése a szociális
partnerekkel 2016 novemberében kötött hatéves megállapodásnak az első
eredményeként értékelhető. Mindenki tudja azt, hogy a minimálbér 15
százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal növekedett 2017.
január 1-jével, ugyanakkor a bérekre rakódó adóteher 5 százalékponttal
csökkent. És ha ezt az adatot 2018-ra vetítjük előre, az említett
bérmegállapodás alapján további 8 százalékos bérminimum és 12 százalékos
garantált bérminimum-növekedés várható ugyancsak egy 2 vagy 2,5
százalékos adómérséklődéssel.

A
kormány tehát a hazai gazdaság fejlődésére alapozva a szociális
partnerekkel történő párbeszéd fenntartásában látja a bérek
emelkedésének és ezzel az uniós bérekhez való felzárkózásának
biztosítékát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu