GÚR
NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A munkaerőpiacon óriásiak a
szakadékok, ettől nagyobb csak a csúsztatásnak a mértéke. Ezt halljuk
nap nap után a Parlament falai között. Látható, hogy Magyarországon a
magyar megyék viszonyrendszerében milyen különbségek vannak, míg
nyugaton a csúsztatott statisztikák szerint is 2-3 százalékos
munkanélküliség van, addig keleten ez 7-9 százalékos mértéket ölt.
Mondom, csúsztatott, mert az a néhány százezer fős többlet, amiről önök
beszélnek, az arról szól, hogy külföldön dolgoznak az emberek, és a
magyar statisztikában tartják őket nyilván; vagy 200 ezer embert a
közfoglalkoztatásba vittek be. Az pedig, tudjuk, nem a versenyszféra,
mint amit önök ígértek 2010-et megelőzően.

De
csúsztatás van a nettó bérek vonatkozásában is. Gondoljanak csak bele,
hogy hat éven keresztül meglopták a minimálbéres embereket! Kevesebb
vásárlóerő-értékű pénzt kaptak a kezükbe, mint 2010-ben. Most ott
vagyunk, hogy ezt a cechet kiegyenlítették, de csak az ellopott
pénzekért álltak helyt jelen időszakban, és persze olyan járulék- és
adóterheket vetettek ki, ami a 2010-es havival szemben, amit a
munkaadók, munkavállalók megfizettek, 32 ezer forinttal szemben ma 73
ezer forint. Ha hagyták volna, hogy ezek ne adó vagy járulék formájában
növekedjenek, hanem béresüljenek, akkor ma 100 ezer forint feletti nettó
bérek lennének a minimálbér színterén. De a nettó bérek vonatkozásában
az az ellentmondásosság is fennáll, hogy míg Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében példaként 130 ezer forint környékén van a nettó átlagbér, addig
Budapesten ez 240 ezer. Nem a budapesti a sok, nem, hogy világos
legyen; az a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nettó, az a félelmetesen
kevés. 110 ezer forint egyébként a különbség.

De
Zalában, Borsodban, Nógrádban és Békésben is nettó 150 ezernél
kevesebbet keresnek az emberek, akik dolgoznak, akik a mindennapokat
megizzadják. De ha az utolsó öt-hét esztendőt nézzük, akkor is az
tárulkozik elénk, hogy a visegrádi 4-ek szintjén, a szlovákok, a csehek
vagy a lengyelek viszonylatában is a magyar bérek nem nőnek, hanem
csökkennek. Elmaradunk tőlük. Kevesebbet keresnek a magyar emberek,
mindegy, hogy mit nézünk, mindegy, hogy minimálbért vagy átlagkeresetet
nézünk. És közben önök elhibázott stratégia kapcsán alacsony
hozzáadott-értékű befektetések sokaságát teremtették meg alacsony
fizetésekkel, aminek a következménye a még alacsonyabb nyugdíj. Na, hát
ezt hozzák önök az emberek számára.

Miért,
miért nem léptek a tekintetben, hogy azok a hatalmas munkanélküliségi
különbségek szűküljenek; hogy azok a hatalmas bérbeli különbségek
szűküljenek az ország keretei között; hogy kelet és nyugat
bérviszonyrendszerében Magyarországon ne legyen ilyen nagy különbség? És
miért nem lépnek azért, hogy a tisztes megélhetés alapját biztosító
pénzt mindenki kézbe tudja venni a tisztes munkavégzését követően? Elnök
úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu