SNEIDER
TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr.
Tisztelt Ház! Hadd mondjam el előre, hogy a törvényjavaslatot, ha nehéz
szívvel is, és megértve egyébként a szocialista álláspontot is, de a
Jobbik támogatni fogja, abból kiindulva, hogy ez egy kisebbik rossz
megoldás, ugyanakkor az előttem elhangzó gondolatokkal teljes mértékben
egyet kell értenem, hiszen önök mégiscsak egy nyugdíjjárulékot, egy
nyugdíjat szociális ellátássá minősítettek át.

Én
sem akarok most hosszan belemenni politikai adok-kapokba, talán nem is
lesz a mai napirendi pont egy olyan alkalom, de ha Nyitrai Zsolt
képvi­selőtársam pozitívumokat tud mondani, mi ugyanannyi vagy
valószínűleg sokkal több negatívumot tudunk felsorolni azzal
kapcsolatban, hogy az elmúlt hét, illetve tíz évben, hiszen nem önök
kezdték a nyugdíjrendszer megnyirbálását, hanem nyilván már a
Szocialista Párt idején ez megtörtént az utolsó két-három évben, tehát
sokkal több negatív dolog érte a nyugdíjas-társadalmat, a
magánnyugdíj-pénztári va­gyon eltüntetésétől kezdve rengeteg olyan
jogszabályon keresztül, amit most nem kívánnék felsorolni, hiszen tegnap
ezt meg is tettük már egyébként a parlament falai között.

Rátérnék
inkább konkrétan a törvényjavaslatra, hogy mi is a bajunk vele, mi volt
a bajunk már az alap-törvényjavaslattal, amit mi sem támogattunk, hozzá
kell tennem, mert nem tartjuk jónak. Ezt sokkal jobb konstrukcióban meg
lehetne valósítani, de jelen pillanatban ez azok számára, akik
bekerülnek ezekbe a nyugdíjas-szövetkezetekbe, rengeteg olyan hátrányt
okoz, ami nagyon komoly problémákat fog felvetni az elkövetkező
időszakban.

Az egyik
ilyen, amit már oly sokszor elmondtam - és itt, ennél a pontnál, ennél a
módosításnál kimondottan fontos hangsúlyozni, és talán hátha meghallják
önök, és ezen majd változtatnak -, az, hogy egy ilyen
nyugdíjas-szövetkezetben minden egyes tag egyforma mértékben köteles
részt venni, és a kötelesség azt is jelenti, hogy bármilyen károkozás
történik egy ilyen nyugdíjas-szövetkezet bármely dolgozója által,
egyetemlegesen mindnyájan felelnek ezért a károkozásért.

(10.50)

Nyilvánvalóan,
ha csak egy közértre gondolunk, és mondjuk, az egyik boltos, aki
nyugdíjas-szövetkezeti tag, elüt száz forintot és ennyi hiány
keletkezik, és van még kétszáz tagja ennek a nyugdíjas-szövetkezetnek,
össze fogják tudni adni ezt a kárt, ami így keletkezett, ha szükséges.
De bányászokról beszélünk, veszélyes üzemről beszélünk, kérem szépen. Mi
lesz akkor, amikor, ne adj’ isten, egy bányászszerencsétlenség történik
valamely személy vagy személyek hibájából? Akkor nem a cég fog fizetni,
mert tulajdonképpen nincs cég, hanem egy szövetkezet van, amelynek
egyetemlegesen felelős minden egyes tagja - pontosan ez van a
jogszabályban - minden egyes károkozásért vagy balesetért.

Nyilván
nem kívánjuk, hogy ilyen helyzet előálljon, de azért halkan
megjegyezném, hogy jelen pillanatban leginkább a bányakultivációk,
rekultivációk azok, amik folynak Magyarországon, ami ugyancsak veszélyes
üzem, semmivel sem veszélytelenebb, mint maga a hagyományos bányászat.
Mi történik, ha ott történik egy bányászszerencsétlenség? Majd mindenki
fizeti a milliókat, esetleg milliárdokat közösen?

Ez
az egyik legnagyobb probléma, és ezért is óvom én, hozzá kell tennem,
azokat a tagokat, akik majd belépnek egy ilyen bányász
nyugdíjas-szövetkezetbe, hogy alaposan nézzék meg majd, milyen pontok
lesznek a szerződésben, mert ha - bár nem vagyok jogász, hozzá kell
tennem - az általános irányelvek fognak rá vonatkozni, akkor teljesen
egyértelmű, hogy akár az egész életük munkája is rámehet, és még az a
ház is, amiben éppen laknak, ha pereskedésre kerül majd sor. Ez az egyik
legnagyobb probléma már az alaptörvénnyel, itt pedig kimondottan
hangsúlyozni kell, hogy egy ilyen veszélyes üzemmel kapcsolatban pedig
aztán végképp felmerül ez a nagyon komoly kérdés.

A
másik, ami viszont mindenkit érint, minden egyes olyan személyt, aki
nyugdíjas-szövetkezeti tag lesz, hogy nem jogosult arra, hogy újabb
nyugdíjas éveket szerezzen, be lehessen számítani a majdan kifizetendő
nyugdíjába azokat az éveket, amelyeket ledolgoz szövetkezeti tagként.
Miért ez az egyik legnagyobb baj általánosságban? Azért, mert lehet,
hogy akkor, amikor egy elképesztően alacsony nyugdíj után - hiszen
tudjuk, milyen szerencsétlen helyzetben van a nyugdíjas-társadalomnak
körülbelül az egyharmada, de a kétharmada körülbelül az, amelyik
ugyancsak hasonló helyzetben van -, tehát ha egy nagyon alacsony nyugdíj
után elmegy dolgozni, mert 64 évesen, hál’ istennek, megteheti,
dolgozik 70 éves koráig - vegyünk egy ilyen kis életpályát példaként -,
akkor ő valóban ki tudja egészíteni a keresetét, és lehet, hogy
viszonylag elfogadhatóan tud élni; ha egészséges, tegyük hozzá, mert ez
egy nagyon fontos dolog.

De 70 éves korában,
amikor újból kikerül a munkaerőpiacról, vagy akárhány éves korában,
amikor már nem fog tudni dolgozni, mert már tényleg nem lesz rá
lehetősége, akkor visszaáll az eredeti helyzet, az az eredeti helyzet,
ami 60 ezer forintos nyugdíjat jelent jelen pillanatban, mert 80 ezer
forintos fizetések után, ami az egyharmadát jelenti a mai magyar
társadalomnak, 60 ezer forintos nyugdíjat fog kapni és kap a nyugdíjasok
egyharmada, és kérem szépen, pont akkor, amikor arra lenne szükség,
hogy még nagyobb, még jobb lehetőségei legyenek egy idős embernek,
hiszen ekkor már több egészségügyi problémával szembesül általában egy
ember, sok olyan nehézség jön, ami szóba jöhet, arról nem is beszélve,
hogy ha valaki majd idősotthonban szeretne elhelyezkedni, akkor százezer
alatt nem nagyon fog neki sikerülni, és ezzel a lehetőséggel
nyilvánvalóan nem fog tudni élni.

Tehát amit én
ugyancsak nagyon határozottan… - és nyilván egy
Jobbik-kormányzat ezt meg fogja tenni és alaposan átalakítja ezt a
törvényjavaslatot, ha egyáltalán ki lehet pofozni úgy, hogy tényleg
normálisan és jól működhessen, és valódi biztonságot tudjon adni az
idősek számára, akkor teljesen egyértelmű, hogy legalább azt az egy
dolgot meg kellene adni, hogy a nyugdíjba be lehessen számítani azokat
az éveket és azokat az összegeket, amelyeket megkeresnek a
szövetkezetben.

Hozzá kell
tennem, hogy egyébként normál esetben, ha nem szövetkezeti tagnak lép be
valaki, akkor ezt a lehetőséget megkapja. Ezért óriási nagy probléma ez
a történet, hiszen innentől kezdve teljesen logikus, hogy minden
munkavállaló azt fogja választani. Nem az eredeti dolgot fogja
választani, hogy alkalmazok nyugdíjast, egy-két dologgal kevesebbet kell
fizetnem a jelenlegi törvény szerint is, hanem ezt a módszert fogja
alkalmazni, mert sokkal, de sokkal olcsóbb neki, gyakorlatilag a
töredéke a nyugdíjas munkavállaló bérének a kifizetése. Magyarul,
belekényszerítettük a magyarországi nyugdíjasok nagyon-nagyon nagy
tömegét egy olyan rendszerbe, egy olyan konstrukcióba, amivel rosszabbul
járnak, mint az előző rendszerben, vagy az általános irányelvek, amik
egyébként a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkoznak (Sic!).

Ezek
nagyon fontos kitételek, rengeteget lehetne felsorolni, most nyilván
nem fogom az összeset elmondani, de azért engedjék meg, hogy egy kicsit
makrogazdaságilag is jelezzem a problémát a jelenlegi
nyugdíjas-szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban, amit már egyébként
elmondtunk, de azért nem árt újból elmondani, mert amíg kormányon
vannak, hátha találnak rá esetleg megoldást vagy javítanak a helyzeten.
Ez pedig nyilvánvalóan az, hogy azzal, ha adott esetben akár százezres
nagyságrendben idős emberek bekerülnek a munka világába újból, annak
mindenképp van egy olyan makrogazdasági vetülete, hogy a béreket, a
jelenlegi igen alacsony, sőt Bulgáriát nem számítva talán a
legalacsonyabb kelet-európai béreket még további nyomás alá helyezik,
még alacsonyabb bérek alakulhatnak ki Magyarországon, illetve a
bérunióval szembemegy egy olyan folyamat, amelynek köszönhetően biztos,
hogy nem fognak olyan mértékben emelkedni a bérek általánosságban
Magyarországon. Márpedig ha nem fognak emelkedni a bérek általánosságban
Magyarországon, akkor teljesen logikus, hogy az a 600 ezer fő, aki most
kint tartózkodik, valószínűleg még inkább gyarapodni fog, ezek a
középkorúak és fiatalok - bár már idősek is vannak kint sajnos - nem
fogják a magyar államkasszát bővíteni, és ez óriási veszteséget okoz
nekünk makrogazdasági szinten.

S itt csak
halkan jegyzem meg, hogy maga Orbán Viktor mondja azt, milyen jó, hogy
ezermilliárd forintot hazaküldenek a Nyugat-Európába kivándorolt
magyarok. Én mindjárt mellétenném, csak ő nem szokta mellétenni, hogy
igen, csakhogy 3000 milliárd forinttól elesünk annak köszönhetően, hogy
ez a 600 ezer ember, csak átlagbérrel számolva, nem itt Magyarországon
dolgozik, nem fizet semmilyen adót nekünk, semmit az államkasszába.
Igen, a 3 ezer milliárd forint elesésből ezermilliárdot visszaszerez az
állam összességében, vagy nem az állam, hanem Magyarország lakosai, de
mégiscsak 2000 milliárd forint mínuszba kerülünk ennek köszönhetően.

Arról
pedig már csak halkan beszélek, hogy egyébként meg legalább 6000
milliárd forint hasznot hajtanak Nyugat-Európában. S amikor a
leszakadásunkat szoktuk elemezgetni - itt van egy-két gazdasági
szakember -, azért csak érdemes néha arra is gondolni, hogy ha ott 6000
milliárdot megtermel a 600 ezer magyar, itt viszont 2000 milliárddal
mindenképpen évente csökken a jövedelmünk, az bizony mínusz 8000
milliárd, amivel mindig előbbre van Nyugat-Európa, mint mi, illetve mi
hátrányban, így viszont felzárkóztatás enyhén szólva soha az életben nem
fog történni Magyarországon.

Tehát
én úgy gondolom, az előzőekben elhangzottakhoz hasonlóan, hogy az
idősek nem ezt érdemlik, amilyen törvénytervezeteket most benyújtottak,
illetve azt érdemelnék, hogy ezek tisztességes, becsületes és valóban
teljes mértékben az ő érdekeiket szolgáló törvénytervezetek legyenek. És
valóban az a legfontosabb cél, hogy bizony azokat az alacsony vagy
mondjuk úgy, hogy átlagos nyugdíjakat Magyarországon minél gyorsabban
megemeljük, ahogy elmondtuk már a tegnapi nap folyamán, egy méltányos
differenciált nyugdíjemeléssel, amelyből nem lehet megélni
Magyarországon, amely katasztrofális helyzetet okoz. És ha valóban tenni
akarnak a nyugdíjas-társadalomért, akkor nagyon-nagyon gyorsan el kell
gondolkodni ezen, hiszen annak köszönhetően, hogy iszonyú sokan voltak
minimálbéren az elmúlt években; volt, amikor milliónyi honfitársunk
minimálbéren volt foglalkoztatva, ráadásul nagyon sokan több évig
munkanélküliek voltak, mindennek következtében most ezekben az években
mennek tömegével nyugdíjba azok az emberek, akik iszonyúan alacsony
nyugdíjra jogosultak, és ez óriási társadalmi feszültséget fog kiváltani
az elkövetkező időszakokban.

Mindezek
tükrében mondom, fájó szívvel, hozzá kell tennem, hogy mi most nem
fogunk ellenkezni egy ilyen módosítással kapcsolatban, mert magát az
alaptörvényt utasítjuk el, és kívánjuk majd megjavítani. Teljesen
egyértelmű, hogy amikor erre meglesz a lehetőség, akkor az egészet
cakompakk átalakítjuk, ha egyáltalán át lehet alakítani természetesen.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(11.00)

Forrás: parlament.hu