MAGYAR
LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a
szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő úr! Tisztelt Ház! A
devizaadósság csapdája egy olyan gyalázatos öröksége a 2000‑es évek
szociálliberális kormányainak, amelyet a mai napig nem sikerült teljes
mértékben kihevernie az országnak, és nyilvánvalóan ez egy rendkívül
érzékeny téma, amely érzékeny hozzáállást, érzékeny kormányzati
fellépést igényel, és alapos mérlegelés alapján kell meghatározni a
megteendő lépéseket, hiszen amellett, hogy nyilván el kell ismerni a
korábbi kormányzatok mulasztásait, bűnét, ha tetszik, abban, hogy a
devizahitelesek körüli szabályozás nem volt ‑ nyilvánvalóan
nem volt ‑ elégséges és nem volt tisztességes, a cselekvési
tér így tíz évvel később, jogállami keretek között bizony be van
határolva egy végrehajtó hatalom számára.

Tisztelt
Képviselő Úr! Nyilván ön előtt is ismeretes, hogy a bírósági
végrehajtás alapvető célja az adós által meg nem fizetett hitelezői
követelések behajtása. Fontos ugyanakkor ehhez kapcsolódóan kiemelni,
hogy a hitelezői követelések nem csupán a pénzintézetek követeléseiből
tevődnek össze, hanem egyéb magánjogi követelések meg nem fizetésének is
lehet eredménye az adós ingatlanának árverezése és esetleges
kilakoltatása ‑ például gyermektartásdíj-követelések nem
teljesítése -, tehát az adósok nem kizárólag a banki tartozásaik miatt
kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy a lakóingatlanuk elhagyására
kényszerülnek.

A
devizaadósok helyzetét rendező törvények, az úgynevezett
devizatörvények vonatkozásában ki kell emelni a hitelintézeti törvény és
a fogyasztói hitelekről szóló törvény módosítását, amelynek
eredményeként bevezetésre került a középárfolyam kötelező alkalmazása.
Maximálva lett az előtörlesztési díjak mértéke, és bizonyos esetekben a
futamidő-meg­hosszabítási díjak, költségek elszámolása nélkül
történhetett. Továbbá az Országgyűlés a devizatörvények megalkotásával
rendezte a fogyasztói hitelekhez kapcsolódó kérdéseket, és meghatározta
az érvénytelen szerződéses rendelkezések alapján szükségessé váló
elszámolás szabályait, másrészt biztosította, hogy az érintettek
lakóingatlanait e rendezés ideje alatt egészen ne lehessen kiüríteni.

A
forintosítás árfolyamával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a jogalkotó
figyelembe vette a Kúria 2014. június 16-ai döntését a
devizahitelezéshez kapcsolódó árfolyamkockázatra
vonatkozóan. A svájci frank árfolyama jelenleg nem 256, hanem
267, sőt 2010-ben járt 319‑es szinten is. A kormány és az MNB
együttműködésének köszönhetően 2014‑es árfolyamon, vagyis 256 forintos
svájcifrank-ár­fo­lya­mon 2015-ben megtörténhetett a forintosítás. Ennek
köszönhetően a lakosság az árfolyamkockázattal kapcsolatos terhektől
véglegesen megszabadult, így a svájcifrank-árfolyam okozta problémákkal
már nem kell foglalkoznia.

Fontos
tisztázni, hogy nem a 165-ös svájcifrank-árfolyamot kell
összehasonlítani a 256-ossal, hanem a jelenlegi, még kedvezőtlenebb
270‑es svájcifrank-árfolyamot. A jó időzítéssel végrehajtott
forintosítás eredményeként a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése
alapján a háztartások eddig mintegy 100, akár 200 milliárd forint
törlesztő­részletet takaríthattak meg.

Fel
kell hívni a figyelmet arra is, hogy már 2003 óta hatályos az
úgynevezett téli kilakoltatási moratóriumra vonatkozó szabályozás, ami
alapján a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a
december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra
halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. A téli kilakoltatási
moratórium a legkritikusabb téli időszakban nehéz helyzetbe jutott
családoknak nyújt segítséget ahhoz, hogy a lakás elvesztése miatti
helyzet ne járjon automatikusan együtt az élet veszélyeztetésével, az
emberi méltóság sérelmével, a december 1. és március 1. közötti
időszakra ugyanis kizárja a kilakoltatások foganatosítását.

A
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a 2011 óta működtetett NET-program keretében
összesen 36 ezer család számára biztosítja a lehetőséget, hogy
elkerüljék a kilakoltatást, és egy kedvezményes bérleti díj fejében
hosszú távra biztosítják lakhatásukat. A társaság 2017. augusztus 31-ig
közel 32 400 ingatlant már megvásárolt a jelzáloghiteleiket
törleszteni nem tudó, szociálisan rászoruló hiteladósoktól. Mivel a
végrehajtási eljárások a szándéknyilatkozatok beérkezésétől szünetelnek,
ezért azok a hiteladósok is fellélegezhetnek, akiknek a jogszabályoknak
megfelelő kérelme még a feldolgozás fázisában tart.

Tisztelt
Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy az elmondottakból is, amelyek nem egy
teljes körű felvázolását jelentették a kormány által foganatosított
intézkedéseknek, kiviláglik az, hogy amit egy végrehajtó hatalom tehet a
helyzet mérséklése, javítása érdekében, azok a lépések megtörténtek, és
természetesen a jövőben is kiemelt figyelemmel kell kísérnünk ennek a
problematikának az alakulását, és a megfelelő válaszokat meg kell adni.
Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu