SALLAI
R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés!
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon-nagyon fontos, hogy beszéljünk
Magyarország birtokpolitikájáról és arról a helyzetről, ami kialakult
szerte a magyar vidéken és a magyar társadalomban, ugyanis a
birtokpolitika alapvetően határozza meg az agrárium szerkezetét, az
agrárium szerkezete pedig alapvetően határozza meg a vidéken maradás és
megélhetés lehetőségét.

Félreértés
ne essék, nem szeretnék mindent a Fidesz-KDNP nyakába varrni, habár jó
nagy a felelőssége, hiszen az egész visszanyúlik egy elcsalt
kárpótláshoz, egy olyan rendszerhez, amikor a kárpótlási rendszerben
gyakorlatilag azok, akik tudták, hogy mire meg a játék, fillérekért
felvásároltak kárpótlási jegyeket, és így tettek szert hatalmas
értékekre. Ez azért szégyen egyébként a Fidesz-KDNP
részére ‑ hogy itt egy pici politika legyen -, mert jó néhány
településen Magyarországon még a mai napig sem valósult meg a kárpótlás,
és a mai napig milliárdos értékben van kint kárpótlási jegy, és várják a
korábbi rendszerben meghurcoltak leszármazottjai, családtagjai, hogy
ebben történjen valami.

Utána
jött az, ami a téeszek környékén történt: főkönyvelők meg téeszelnökök
felvásároltak részjegyeket, hatalmas bérleményeket tartottak meg. Ez is
egy lépés volt az irányban, hogy kialakuljon a nagybirtok-koncentráció
első érdemi lépése.

Ezt
követően sajnos ismét az MSZP-kor­mány­hoz kötődik a piszkos tizenkettő
emléke, amikor gyakorlatilag az elcsalt állami gazdaságokat úgy adták
oda embereknek, hogy annak semmiféle szakmai és tartalmi alapja nem
volt; önök bárkinek adhatták volna. Bejött egy ember, aki haver volt,
nem volt egy fillérje sem, kapott egy államilag támogatott hitelt azért,
hogy megvegyen az államtól valamit, kapott hozzá ötven évre földet, és
gyakorlatilag csak a javakat kellett beszedni, hogy hatalmas birtokra
tegyen szert. Ezt egészítette ki a termőföld-privatizáció, az újkori, az
elmúlt évek legnagyobb földrablása, amihez már nemcsak asszisztált és
részt vett benne a Fidesz-KDNP, hanem kezdeményezőként a Magosz, a
vidéket eláruló és becsapó Magosz kezdeményezésére belement abba a
gazemberségbe, ami történt az országgal.

Miután
arról akartam beszélni, hogy mindez mit eredményezett, mondom a
számokat, amiket a múlt héten már próbáltam közzétenni. Magyarország 30
leg­nagyobb agrárérdekeltsége jelenleg 213 ezer hektáron gazdálkodik; ez
azt jelenti, hogy 2134 négyzetkilométeren. Ez gyakorlatilag közel
annyi, mint Lux­em­burg teljes területe vagy a Balaton 3,6-szerese. Csak
a húsz legnagyobb agrárcég 775 négyzetkilométernyi területtel, tehát
77 500 hektárral nagyjából akkora területet birtokol, mint a teljes
Bahrein vagy a Dominikai Köztársaság. Magyarország tíz legnagyobb
agrárcége együttesen 532 négyzetkilométerrel, tehát 53 ezer hektárral
nagyobb terület, mint a teljes Andorra vagy a Seychelle-szigetek. S ezen
belül csak Csányi Sándor érdekeltsége, ami az összes cégét tartalmazza,
32 450 hektárral gyakorlatilag nagyobb, mint Málta teljes területe
vagy nagyobb, mint a teljes Fehér-tó. Nyerges Zsolt és Simicska Lajos
érdekeltségében az agrárterületek együttes kiterjedése meghaladja a 244
négyzetkilométert, ami nagyobb, mint a Cook-szigetek teljes egészében. A
Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó terület 217
négyzetkilométerrel nagyobb, mint Amerikai Szamoa vagy Liechtenstein
teljes területe. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó területek a 82
négyzetkilométeres kiterjedésükkel nagyobb, mint San Marino teljes
területe.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mindezen
méretek alapján feltételezhetnénk, hogy ezek a nagybirtokosok, ezek az
oligarchák akár önálló országot tudnának létrehozni, hiszen akkora
területeik vannak. A probléma azzal van, hogy megcsinálták a saját
országukat a Fidesz-kormányzás alatt itt Magyarországon. S ez a
nagybirtokszerkezet, amely tényszerűen azt igazolja, amit a Lehet Más a
Politika folyamatosan hangsúlyozott az elmúlt években, hogy a
nagybirtokszerkezet eltolódása egy dél-amerikai irányba fog vezetni,
ahol az agrárium és a tájhasználat csak nagyon kevesek számára jelent
megélhetést, ez egyre több mutatóval igazolható. Vidéken a népesség
elvándorlása, a települések elöregedése azt eredményezi, hogy a 3300
település közül közel 140-ben a 100 főt sem éri a lélekszám, s majd’ egy
tucatnyi van olyan, ahol a 20 főt sem éri el a lélekszám. Jelen
pillanatban Magyarország 35 legnagyobb települése ‑ amelyek
lélekszáma meghaladja a 35 ezer főt ‑ teszi ki Magyarország 4
millió lélekszámának… ‑ tehát valamivel több mint felének a
teljes népességét. (Sic!)

Ez
a nagybirtok-koncentráció és az ezzel párhuzamosan megjelenő vidéki
elnéptelenedés az, ami lehetetlenné teszi Magyarország egészséges
fejlődését, és azt, hogy normális bérpolitikával Magyarországot
felzárkóztassuk az európai uniós államokhoz, és Magyarország
állampolgárai olyan életminőséget élhessenek, mint bármelyik uniós
állampolgár. Ezeknek a következményei az önök kormányzása során
betonozódtak be és keményedtek meg, az ezen való változtatás viszont egy
potenciális LMP-kormányzatra vár. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu