BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai vitanap a címe szerint a háziorvosokról és az önkormányzatokról szól. Államtitkár-kollégáim elmondták, illetőleg a kormánypárti vezérszónokok elmondták, hogy ezen a területen az elmúlt években milyen többletforrások álltak rendelkezésre, és milyen konkrét előrelépést tudtunk elérni. Miért tudtuk ezt megtenni? Azért, mert a gazdaság teljesítménye fenntartható módon ezt lehetővé tette.És itt engedjék meg, hogy reagáljak a vezérszónoki hozzászólások közül az ellenzéki képviselők által elmondottakra. Kunhalmi Ágnes képviselő asszony a fenntartható növekedést kérte számon és idézte a 2003-2007 és 2013-2017 közötti időszakot. Nagyon örülök, hogy ezt tette, mert ha a fenntartható növekedésről beszélünk, akkor minden közgazdász tudja, hogy a fenntarthatóság azt jelenti, hogy a növekedés nem párosul az államháztartás magas hiányával, az államadósság növekedésével, illetőleg nem jellemzi nagy külkereskedelmi deficit.

Jelentenem kell, képviselő asszony, hogy 2003 és 2007 között az Európai Unió tagállamai közül nálunk volt a legmagasabb vagy a második legmagasabb az államháztartás hiánya, és ez az államadósság jelentős növekedésével párosult. Jelentenem kell, hogy ezekben az években deficit jellemezte a külkereskedelmi mérleget. Klasszikus ikerdeficit-helyzet volt. Tipikusan erre mondják azt, hogy fenntarthatatlan növekedés. El kell mondjam, hogy az ön által említett 2013 utáni időszakban alacsony államháztartási hiány és külkereskedelmimérleg-többlet jellemezte a magyar gazdaságot.

Ugyanakkor ez a gondolat arra is továbbvisz, hogy vajon milyen az a gazdasági növekedés, amely a múltban fenntarthatatlan módon valósult meg, és emellett a foglalkoztatottak számának átlagos csökkenésével párosult. Képviselő asszony, felhívom a figyelmét, olyan növekedés volt, amelyben 2003 és 2007 között a foglalkoztatottak száma csökkent. Nézzük meg, hogy 2013 vagy 2010 után mi történt! Bőven 700 ezerrel többen dolgoznak most, mint korábban. És ez átvezet azokra az állításokra, amelyeket Kunhalmi Ágnes képviselő asszony mondott, és azt gondolom, megragadják a két különböző gazdaságpolitika lényegét; annak a gazdaságpolitikának a lényegét, ami 2010 előtt volt, és ami 2010 után.

Az egyik időszakban tehát a foglalkoztatottak száma nem növekedett, akkor sem, amikor érdemi gazdasági növekedés volt, a másik időszakban pedig jelentős foglalkoztatási bővülés valósult meg. Ezért történhetett meg az, hogy arra, amit ön jóléti kiadásoknak mond, amelyek magába foglalják a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadásokat, 2010 előtt az állam nagyon sok pénzt költött. Örülhetünk annak, hogy az ezen jellegű kiadások, a jóléti kategóriába kapcsolódó, munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások érdemben csökkentek. Ez egy pozitív előrelépés.

És igen, megnézhetjük azt, hogy az egészségügy és az oktatás összességében milyen forrásokkal gazdálkodhatott. Jelentenem kell, hogy a tényszerű adatok alapján 2010 után nemcsak nominálisan növekedtek az egészségügyi és oktatási kiadások, hanem reálértelemben is. Erről a kormányzat az Országgyűlés részére a zárszámadás keretében tételesen beszámol.

Miért volt ez a változás? Igen, döntő részben azért, mert az adórendszert átalakítottuk. Ennek része volt az egykulcsos szja, ami munkavállalásra ösztönöz, az adókedvezmény-rendszer, ami gyermekvállalásra ösztönöz, de része volt például a munkahelyvédelmi akció, amelynek keretében az alacsony termelékenységű rétegeknek alacsony munkáltatói adót tettünk lehetővé, ezzel ösztönözve a foglalkoztatásukat.

Ezek is kellettek ahhoz, hogy most érdemi, nemzetközi téren is jelentős munkavállalói létszámnövekedésről lehet beszámolni. Ez az átfogó keret, amelyen belül, például az egészségügy növekvő forrásait nézve elmondhatjuk azt, hogy az alapellátás és azon belül a háziorvosi finanszírozás kiadásai tételei is növekedtek.

Ezzel át is térek a Lukács László képviselő úr által mondottakra, aki a háziorvosi ellátásról beszélt. El kell mondjam itt is a számokat: 77 százalékkal magasabbak a háziorvosi költségvetési kiadások a 2018-as költségvetésben, mint voltak 2010-ben. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a kumulált infláció ebben az időszakban 23,3 százalék. Tehát nem csak arról beszélhetünk, hogy nominálisan növekedtek a kiadások. Nemcsak arról beszélhetünk, hogy reálértelemben növekedtek a kiadások, hanem arról beszélhetünk, hogy az infláció fölött jelentősen növekedtek ezek a kiadások. És köszönöm, hogy képviselő úr megemlítette az alapellátás többi területét, mert tényszerűen azt is elmondhatjuk, hogy a védőnői szolgáltatásra, a fogászati ellátásra, otthoni szakápolásra is infláció feletti kiadási tételeket látunk az idei költségvetésben a 2010-es szinthez képest.

Képviselő úr felhívta a figyelmet arra, hogy a háziorvosoknál egy komoly demográfiai probléma van. Ezt a problémát a kormány 2010-ben észlelte, és épp azért indította el a Rétvári államtitkár úr által részletesen ismertetett programokat, háziorvosi letelepedési és a praxisjogvásárlási pályázatot. De azt is látnunk kell, képviselő úr, hogy nem egy terület demográfiai problémájáról beszélünk, hanem, ahogy Selmeczi Gabriella képviselő asszony mondta, egy nemzeti problémáról beszélünk. És azt is látnunk kell, hogy igen, ezen a területen, ismétlem, fenntartható államháztartás mellett a demográfiai folyamatok megváltoztatására is jelentős forrásokat koncentrált a kormányzat.

A már említett családi adókedvezmény egyedül az idei évben már több mint 300 milliárd forintot hagy a magyar családoknál. Azt gondolom, ez is kellett ahhoz, hogy az 1,2 arányú termékenységi ráta az utóbbi statisztikák alapján már 1,5-re növekedett. Egy kedvező trend indult el. Messze vagyunk még a 2-es vagy 2,1-es értéktől, de mégis egy trendfordulót láthatunk.

(11.10)

És abban bízom, hogy ha ezt a gazdaságpolitikát és ezt a családpolitikát tudjuk folytatni, akkor ez a trend folytatódni fog.

Tehát ismétlem, konkrétan a háziorvosok területén is az ön által említett demográfiai problémákra konkrét intézkedéseket hozott a kormányzat, és nemcsak egy terület problémáival foglalkozott, hanem átfogóan a demográfiai kérdéssel is foglalkozott a kormány, az Országgyűlés, és érdemi lépéseket tett.

Ami Szél Bernadett képviselő asszony megállapításait illeti, azt gondolom, hogy néhány olyan megállapítást tett, amely tényszerűen nem igaz. A képviselő asszony azt mondta, hogy a kormánynak adóssága van a teljes magyar közszférával szemben. Akkor nézzük meg a számokat! A Statisztika Hivatal adatai alapján a közszférában nagyságrendileg 700 ezer fő dolgozik. Ezen 700 ezer fő közül több mint 550 ezernél valósult már meg béremelés. És ezek a béremelések igen jelentős béremelések voltak, nem egy területen 50 százalékos béremelést láthatunk.

Nem foglalkozik a kormány az emberekkel. Tényszerűen a közszférában közel húsz éve dolgozó emberként és egyidejűleg közgazdászként el kell mondjam, hogy 2010-2011-ben azok a javaslatok, amelyeket különböző nemzetközi szervezetektől kaptunk, arról szóltak, hogy csökkentsük a létszámot és a béreket a közszférában. Ez volt a kiinduló helyzet, ezt mindnyájan tudjuk. Tudjuk azt, hogy az európai uniós tagállamok többsége a közszférában dolgozók létszámát vagy bérét, vagy mind a kettőt csökkentette. Mi egy másik utat választottunk. Ez a másik út azt eredményezte, hogy az említett 700 ezer fő közszféra-foglalkoztatott közül több mint 550 ezernél már érdemi béremelés valósult meg, és igen, azt mondjuk, hogy a gazdaság teljesítményével összhangban felelős módon megyünk előre, és folytatjuk a béremeléseket.

Akkor nézzük meg, hogy az önkormányzatok területén mi történt! A képviselő asszony azt mondta, hogy kivéreztetik az önkormányzatokat. Többször elhangzott, hogy bőven 1300 milliárd forint fölötti adósságot vállaltunk át. Többször elhangzott, hogy ez az adósságátvállalás a strukturális intézkedések mellett az önkormányzati rendszer pénzügyi egyensúlyát hozta el.

Akkor megint hadd mondjak konkrét számokat. A 2010-es évben az önkormányzati rendszer hiánya bőven 200 milliárd forint fölött volt, és sajnos ez nem egyedi folyamat volt, hanem a megelőző években végig deficit jellemezte az önkormányzati szférát. 2010 után az adósságátvállalásnak, az érdemi átalakításoknak köszönhetően évről évre pozitív szaldójú önkormányzati rendszert látunk, és ezen pénzügyi helyzetnek köszönhető is, hogy az önkormányzatok a náluk foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében béremelést hajthatnak végre.

Képviselő asszony, akkor nézzük meg, hogy mennyi önkormányzati tisztviselő dolgozik, akik mellett ön szót emelt. Nagyságrendileg 28 ezer főnél némileg nagyobb az önkormányzati foglalkoztatottságú köztisztviselők létszáma. Ezen állomány több mint fele a már említett önkormányzati pénzügyi helyzetnek köszönhetően, részesült béremelésben, hiszen az önkormányzatok erről dönthetnek ezek tényszerű kincstáras adatok. Azt javaslom, hogy a 700 ezer fő kontextusába helyezzük el azt a nem egész 14 ezer főt, ahol az önkormányzatok nem döntöttek béremelésről, noha ismétlem, a lehetőségük megvan, és az önkormányzatok saját költségvetéssel rendelkező szervek, dönthetnek arról, hogy hol és milyen mértékű béremelést hajtanak végre.

Ami pedig ismétlem az átfogó kormányzati politikákat illeti, a kormány azt az utat választotta, hogy a gazdaság növekedésével összhangban, lehetőségeihez mérten minden területen igyekszik béremelést végrehajtani és ehhez központi segítséget megadni. Említettem a számokat, hogy a közszférában foglalkoztatottak túlnyomó részénél ez már megvalósult. Olyan helyzetet teremtett, azt gondolom, a kormányzat és az Országgyűlés, ami az önkormányzatok területén, az általuk foglalkoztatottaknál is lehetővé tette a béremelést a foglalkoztatottak túlnyomó részénél, és ha folytathatjuk a politikát, akkor folytatjuk a béremeléseket is. Én e tekintetben optimista vagyok az elkövetkezendő éveket tekintve, és engedjék meg, hogy azt mondjam, hogy ez az optimizmus nem kormányzati optimizmus, hanem a már sokat emlegetett nemzetközi szervezeteknek is az optimizmusa. Ha megnézzük azt, hogy az Európai Bizottság, a hitelminősítők mit mondanak a magyar gazdaságról, akkor azt mondják, hogy igen, ez a pálya, amit a magyar gazdaság befutott, fenntartható, ez a pálya az európai uniós átlagot érdemben meghaladó növekedést eredményezhet, ez a pálya alacsony államháztartási hiánnyal és csökkenő államadóssággal párosulhat, ez a pálya a foglalkoztatottak számának növekedésével és a reálbérek emelkedésével párosulhat, és ha ezen, kormánytól független szervezetek előrejelzései beigazolódnak, akkor biztos vagyok bene, hogy központi forrásokból is lesz lehetőség különböző területeken további béremelések folytatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu