HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon súlyos vagy súlyosnak tűnő kritikák hangzottak el az ellenzék soraiból, de ezek a tényekkel igazából nincsenek összhangban. Szeretném elmondani, hogy például a magyarországi adatkezelési jogszabályok messze megelőzték az Európában alkalmazott jogszabályokat úgy minőségben, mint szigorúságban, mint részletességben. Éppen ezért nálunk egy papírfecninek tűnő módosításra van szükség csupán ahhoz, hogy ezt a jogharmonizációs folyamatot be tudjuk fejezni a magyar jogalkotásban.Tisztelt Országgyűlés! Mint tudjuk, egyre több adatot kezelünk elektronikus formában, amely jó dolog természetesen, hiszen rendkívül gyorsan tudjuk intézni az ügyeinket, ugyanakkor egy új veszélyforrást is jelent számunkra, elsősorban a lakosság, a magánszemélyek számára. Ezek az adatkezelések ugyanis értelemszerűen nem mindig átlátható módon történnek, zajlanak, és igazából nem lehet tudni azt, hogy az adatainkkal milyen formában élhetnek vissza a felhasználók, illetve az internetkezelők.

Csodálkozhatunk azon, hogy ha mondjuk, az interneten keresünk valamilyen terméket, például egy hűtőgépet, akkor egy héten keresztül vagy akár több héten keresztül akármilyen oldalakat látogat meg az ember, ezek az információk előjönnek, és találkozhatunk különféle hűtőgéptípusokkal. Ez nyilvánvalóan azt mutatja, hogy a Nagy Testvér rendkívüli módon figyel, figyel minden egyes mozdulatunkra, minden egyes érdeklődésünkre. Nyilvánvalóan ennek van egy logikája, hiszen a keresőmotorok és különféle internethasználatot elősegítő, támogató rendszerek valamilyen formában bevételhez kell hogy jussanak, és a leglogikusabb forma a marketingeszközök használatából, a reklámbevételekből származik. Azonban szeretném elmondani azt, hogy a New York Timesban, de szerintem máshol is, nem olyan túl régen megjelent egy írás. Ezekből az információkból magyar internetes híroldalak és más oldalak is átvettek és közzétettek információkat, szeretnék ebből néhányat bemutatni.

A Facebook még évekkel ezelőtt ugye, ez egy közösségi oldal, amelyről azt gondolná az ember, hogy egy közösséget teremtő oldal, holott azért ettől nagyon távol van, de mindegy -, tehát a Facebook még évekkel ezelőtt legalább 60, különböző hardvergyártó cégnek adott az eddig ismertnél sokkal mélyebb hozzáférést a felhasználói adatához – tudta meg a New York Times. A cégek között olyan óriásokat is találni, mint az Apple, a Samsung, a Microsoft, az Amazon, a HTC, a BlackBerry és mások. A gyártók ráadásul nemcsak az adott felhasználók adataihoz férhettek hozzá, hanem a barátaikéhoz is, ahogy ez már az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart Cambridge Analytica botrányból ismerős is lehet. Az adatokat gyakran kifejezett hozzájárulás nélkül tette elérhetővé ez a szimpatikus közösségi oldal. Ez a széles körű hozzáférés a lap szerint sérthette az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság egy 2011. évi rendeletét is. Nem véletlenül egyébként a Facebook-vezérnek nem olyan túl régen az amerikai bizottság előtt is válaszolni kellett néhány kérdésre. Mondjuk, ez a kérdés-felelet több napig tartott, közel egy hétig.

A Facebook közleményben is reagált erre a cikkre. A közlemény szerint minden partner, amely ilyen hozzáférést kapott, aláírt egy megállapodást arról, hogy csak a fentiekre használhatja fel ezt a hozzáférést, és a Facebook nem is tud a visszaélésekről. Hát, nagyon tájékozatlan ez a Facebook-tulajdonos! Érdemes megjegyezni, hogy elvileg a Cambridge Analytica is beleegyezett, hogy nem használhatja fel az adatokat, amelyek, igaz, az ő esetükben nem teljesen legálisan, hozzájuk kerültek. Aztán, úgy tűnik, mégiscsak felhasználhatták.

A helyzet tehát eléggé furcsa és eléggé veszélyes, mert igazából az adatokkal való visszaélés nagyon sok ember személyes, intim szféráját is érzékenyen érinti, érintheti, és ha ezeknek a kereskedelmi célú felhasználása is történik, ami az elmúlt időszakban jellemző volt, akkor ez mindenképpen egy olyan tevékenység, amelyet erősen korlátozni kell.

Az Európai Unió ezt az intézkedést, a GDPR bevezetését ennek logikája mentén határozta el és írta elő. Az európai szabályozás mind ez ideig nem volt teljesen egységes, ezért a cégek kiválaszthatták a számukra legkedvezőbb adatkezelési szabályzattal rendelkező tagállamot, és ott folytathatták ezt a tevékenységüket. 2018. március 25-én hatályba lépett az Európai Parlament és Tanács által elfogadott adatvédelmi rendelet, ismertebb nevén a GDPR. Ennek a célja, hogy a visszaélések visszaszorítása érdekében az EU tagállamainak adatvédelmét közös szintre emelje, és egységes gyakorlatot alakítson ki. A rendelet alkotóinak szándéka, hogy szélesebb ellenőrzési lehetőséget adjon a felhasználóknak, és magas fokú védelmet biztosítson részükre az adathalászokkal, valamint magukkal az adatokat kezelő szolgáltatókkal szemben is.

(16.50)

A rendelet egyik fő újítása a bírságok mértékének radikális növelése. A GDPR hatálybalépését megelőzően a kiszabható maximális bírság 20 millió forint volt, most ez a 20 millió maradt, csak éppen euróban értelmezendő, tehát most 20 millió euró a bírság maximális mértéke. Rendkívül fontos hangsúlyoznom azt, hogy a hazai kkv-k számára egy átmeneti intézkedést tettünk lehetővé, tehát az első időszakban nem bírságolás, hanem figyelmeztetés és a szabályokra való felszólítás történik, ezt követően pedig ha nem tud vagy nem akar eleget tenni, akkor természetesen ők is megfelelő mértékű bírságra számíthatnak.

Mindezek alapján tisztelettel javaslom, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassa a Magyar Országgyűlés a benyújtott javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu