SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kósa Lajos úgy kezdte a felszólalását, illetve nem úgy kezdte, de elmondta, hogy nekünk, magyar képviselőknek az a dolgunk, hogy megvédjük hazánk határait. Ez így van. Ezzel teljesen egyetértünk, ebben köztünk nincs vita. Csak az előttünk fekvő törvényjavaslat erre teljesen alkalmatlan. Államtitkár úr is, miniszter úr és a Fidesz felszólalói is egyetértenek abban velünk, hogy a menedékkérőknek, a menekülteknek kutya kötelességünk segítséget nyújtani. Ebben nincsen köztünk vita, ha jól értem. Az illegális bevándorlást, ahogy önök nevezik, viszont ez a törvényjavaslat nem fogja megoldani. Nem fogja megoldani, mert semmilyen olyan szigorítás, semmilyen olyan intézkedés nem szerepel ebben a törvényjavaslatban, amely segítené ezt a tevékenységet. Sajnos, az a helyzet, hogy ez a törvényjavaslat megint egy szemfényvesztés, önök megint átverik a magyar embereket. Hazug már a neve is a törvényjavaslatnak. A Stop Soros nevet adták neki, ami egyébként egyetlenegyszer nem szerepel magában a szövegben. Ráadásul: tényleg, hol tartunk?! Maguk egy 90 éves emberrel riogatják még mindig a magyar embereket. Egyébként, amikor Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas volt, nem hallottam, hogy annyira meg kellett volna állítani Soros Györgyöt önök szerint. De tényleg elképesztően méltatlan, ’30-as éveket idéző módon riogatnak egy 90 éves emberrel, nem létező, általa állítólag szervezett valami tevékenységgel kapcsolatban. Az a helyzet, hogy ezt a törvényjavaslatot nem Stop Sorosnak kellene nevezni, hanem legális segítségnyújtást börtönnel fenyegető törvényjavaslatnak és egy szívtelen, embertelen törvényjavaslatnak kellene inkább nevezni.

De nemcsak a nevében elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, hanem tartalmilag is elfogadhatatlan. Nem erősíti meg a határokat, nem erősíti meg a határvédelmet, nem bünteti szigorúbban az embercsempészetet, és semmilyen olyan dolgot nem szigorít, ami valóban a magyar jogban jelenleg hiányosság lenne. Az embercsempészetet eddig is, most is bünteti a magyar jog, az illegális bevándorlást szintén. Egyébként megjegyzem, államtitkár úr, hogy azt a kifejezést, hogy „illegális bevándorlás”, nem ismeri a magyar jog. Jó lenne tehát ezt is tisztázni ebben a szövegben. Már csak ezért is teljesen elfogadhatatlan és szatócsmunka ez az egész törvényjavaslat. Olyan kifejezéseket használnak, amelyeket egyébként a magyar jogban sehol máshol. Nézzen utána, ilyen szó, hogy „bevándorlás”, nem szerepel!

Ennél egy sokkal nagyobb probléma azonban, hogy alapvető jogi követelményeknek sem felel meg ez a törvényjavaslat. Itt megint az egyértelműség követelményének nem tud megfelelni. Nem lesz olyan bíró, bíróság, amely ezt a törvényt majd alkalmazni tudja. E törvénynek egyetlenegy célja van, ugyanúgy, ahogy egyébként az Alaptörvény módosításának is: eltereljék a figyelmet a valós problémákról, folytassák azt a megfélemlítő, gyűlöletkeltő politikát, amire az egész kampányukat és az egész négy évüket építették, és egy olyan öncenzúrát vezessenek be a civil szervezeteknél, amelyet egyébként a médiatörvény módosításánál is megpróbáltak alkalmazni és kikényszeríteni sajtómunkásoknál.

Miért alkalmatlan ez a törvény? Itt már elhangzott több ízben, hogy a fogalmak egyszerűen értelmezhetetlenek, tisztázatlanok. Mit jelent a határmegfigyelés például? Államtitkár úr, válaszoljon erre a kérdésre! Ha én odamegyek bámészkodni a határra, akkor én határmegfigyelést végzek? Mit jelent ez a fogalom? Nincs definiálva pontosan ebben a törvényjavaslatban. Pontosan tudjuk, hogy ez megint egy lex Helsinki Bizottság, nekik volt megállapodásuk egyébként a magyar rendőrséggel, illetve a határőrséggel azzal kapcsolatban, hogy hogyan végeznek közösen határmegfigyelést, de azt is tudjuk, hogy ez a megállapodás már egy éve nem létezik. Akkor mi más a határmegfigyelés?

Mit jelent az információs anyag illegális terjesztése? Ha én, teszem azt, lefordítom a teljes magyar menekültjogi anyagot angol nyelvre, és azt felteszem a saját honlapomra vagy akármilyen honlapra, az már akkor információs anyag terjesztésének számít? Tessék definiálni ezeket a fogalmakat!

Mit jelent az, hogy hálózat? Egy civil szervezet, amelynek, mondjuk, van Budapesten egy irodája meg van két vidéki irodája, az hálózat? Vagy már önmagában egy darab irodával rendelkező civil szervezet az egy hálózat?

Mi a közvetlen üldözés? Sokszor elhangzott Szerbiával kapcsolatban, hogy a magyar kormány biztonságos harmadik országnak tekinti, miközben egyébként nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sem tekinti annak. Tisztázzuk tehát! A biztonságos harmadik ország nem azt jelenti kizárólag, hogy ott nem fenyegetik közvetlenül, mondjuk, a testi épségét egy menedékkérőnek vagy menekültnek, nem fenyegetik halállal vagy kínzással. Az az ország sem biztonságos harmadik ország, amelynek nincs működőképes menekültjogi eljárása. Márpedig Szerbiáról tudjuk, hogy nincs menekültjogi eljárása, azaz a menedékkérők 98 százalékát, de az is lehet, hogy 100 százalékát, visszaküldik a származási országba. Tehát ha visszaküldenek Szerbiába egy menedékkérőt, mert önök azt mondják, hogy az egy biztonságos harmadik ország, akkor igenis veszélynek teszik ki, hiszen Szerbia azonnal visszatoloncolja abba az országba, akár Szíriába, ahonnan a menedékkérő jött.

Mi a szervezett segítségnyújtás? Ez is egy nagyon érdekes kérdés. Azt gondolom, hogy egyébként a szervezett segítségnyújtásnak egy eklatáns példája volt, amit 2015 nyarán a magyar kormány művelt, amikor szervezetten buszoztatta a menedékkérőket a röszkei határtól az osztrák határig. Tehát akkor a magyar kormány is ennek alapján bűncselekményt követett el, hiszen maguk szállították buszokkal a menekülteket.

Zárójelben jegyezném meg, illetve kérdezném szintén, még visszatérve az üldözésre és az üldöztetésre, hogy egyébként az már közvetlen üldözésnek számít, amit a magyar kormány a civil szervezetekkel művel. Az még közvetlen üldözés? Mert amit most önök a civil szervezetekkel művelnek, az például igenis megfelel a közvetlen üldözés fogalmának. Azzal, hogy önök ártatlan segítségnyújtást biztosító embereket börtönnel fenyegetnek, az bizony kimeríti már az üldözés fogalmát.

De a segítségnyújtással kapcsolatban szeretnék még egy példán keresztül kérdezni szintén az államtitkár úrtól. Segítségnyújtásnak számít-e az, ha mondjuk, egy illegálisan itt tartózkodó külföldi, legyen az akár menedékkérő, akár nem menedékkérő, vesz egy buszjegyet egy távolsági buszra és el akar menni A-ból B pontba, és a buszvezető felengedi őt a buszra? Az már akkor egy illegális segítségnyújtásnak számít? (Kontrát Károly: Szerbiába szól a buszjegy?) Nem Szerbiába. Itthon. Tehát az egyik magyar városból átmegy egy másikba, de nyilvánvalóan a buszvezető nem tudja, hogy kicsoda az az ember. Ha én egy buszjegyet vásárolok bármelyik járművön, akkor nem kérik el a személyi igazolványomat vagy bármilyen úti okmányomat. Tehát ez is egy kérdés, egy teljesen tisztázatlan fogalom, amit megint nem sikerült megugrani ebben a törvényjavaslatban.

De azt is kérdezném, akkor még egy példa: ha például egy japán mérnöknek lejár a tartózkodási engedélye Magyarországon, és egy ügyvéd segít neki a tartózkodási engedélyt meghosszabbítani, akkor az az ügyvéd bűncselekményt követ el? Hiszen már egy illegálisan itt tartózkodó bevándorlónak nyújt segítséget. Hát, segítsenek már eligazodni ebben a törvényben, mert semmi nem derül ki belőle! Ezért mondjuk azt, hogy az alapvető egyértelműség követelményének nem felel meg, nem lesz bíró, aki ezt alkalmazni fogja.

Az igazi botrány viszont és valóban elfogadhatatlan ebben a törvényjavaslatban, most túl azon a szatócsmunkán, amit végeztek, hogy pontosan tudjuk, hogy itt nem az illegális bevándorlás megállítása volt a cél, hanem ez megint egy kommunikációs trükk, hogy ezt a témát önök fenntartsák, mondjuk, az egészségügy problémáinak megoldása helyett. De van egy igazi aljasság is ebben a törvényjavaslatban. Mégpedig az, hogy mindenféle bírói felügyelet nélkül önök megengedik azt, hogy kényszerintézkedést lehessen alkalmazni bárkivel szemben. Azaz, magyarra lefordítva, ez azt jelenti, hogy ha bejön egy menedékkérő az országba és azt állítja, hogy ő Szíriából menekült, egy ügyvéd pedig jön és jogi segítséget nyújt neki, de aztán jön egy rendőr is, aki azt mondja, hogy én bizony nem hiszem el, hogy ön szír állampolgár, hanem ön szerintem egy pakisztáni bevándorló, akkor megindíthatja a büntetőeljárást az ügyvéddel szemben anélkül, hogy bármilyen bírói felügyelet lenne ezzel kapcsolatban.

(14.50)

És a jogkövetkezmény az, hogy ki is tilthatja onnan a 8 kilométeres határsávból ezt a jogi segítségnyújtót. Megint ismétlem: nem lesz bíró, aki ezt egyébként alkalmazni fogja, és ha alkalmazzák is, az összes pert Strasbourgban meg fogják nyerni. De ez nem erről szól, ez arról szól, hogy önök megint börtönnel fenyegetnek, megfélemlítenek, gyűlöletet keltenek teljesen értelmetlenül.

Ráadásul már csak azért sem értelmezhető ez az egész illegális segítségnyújtás, mert ezt azért nem úgy kell elképzelni, hogy egy jogvédő szervezet jogászai vagy aki jogi segítséget nyújt egy ilyen esetben, az ott fekszik a susnyásban a határon, és amikor meglátnak egy embert, aki átlépi a határt, akkor odakúsznak hozzá, hogy te, kell-e neked segítség, hogy belépjél az országba. Ez nem így működik, és önök ezt pontosan tudják. Ez úgy működik, hogy egy menedékkérő belép az ország területére, ott van a tranzitzónában, ahol már legálisan tartózkodik, a tranzitzónában a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal megkezdi a menekültjogi eljárását, és ott a tranzitzónában már azoknak a menedékkérőknek, akik benyújtották a kérelmet, nyújtanak segítséget például az önök által annyira gyűlölt Helsinki Bizottság munkatársai. Tehát értelmezhetetlen az, hogy milyen illegális tartózkodásról beszélünk akkor, amikor a tranzitzónában legálisan van, benyújtotta a menedékkérelmét és már megkezdődött egy menekülteljárás.

Én egy kicsit reménykedem abban, hogy önök ezt tudják és nem ilyen teljes ostobaságban leledzenek ebben a kérdésben. Akkor viszont végtelenül gonoszak, embertelenek és szívtelenek. És az, aki egy ilyen törvényt át akar tolni, az gyakorlatilag a jogállamiság utolsó pillérét akarja kirúgni itt Magyarországon. Aki börtönnel fenyeget ártatlan, segítséget nyújtó embereket, az nem méltó arra, hogy képviselő legyen, az nem méltó arra, hogy azt mondja, ő a magyar emberek érdekeit nézi.

Itt szóba került a valódi megoldás egyébként a valóban létező menekültproblémára, mégpedig az, hogy a probléma gyökerénél keressük a megoldást ezt maga Kósa Lajos mondta. Csak az a probléma, hogy maguk pontosan azzal az emberrel és azzal a kormánnyal kooperálnak Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal -, amely pontosan annak az ellenkezőjében érdekelt, hogy ezt a problémát megoldjuk. Amikor Oroszország és Putyin abban érdekelt, hogy fenntartsa a menekültválságot, hogy ne engedje, hogy az Aszad-rezsim ellen hatékonyan fellépjen a nemzetközi közösség, akkor ő azt akarja elérni, hogy Európát azzal gyengítsék, hogy ide tömegével jöjjenek menedékkérők. Amikor Putyin megvétózza azt, hogy nemzetközi katonai fellépés legyen az Aszad-rezsimmel szemben, és önök ezt támogatják, Orbán Viktor ezt támogatja, akkor maguk nem a probléma gyökerét akarják kezelni, ez a legnagyobb probléma.

Tudják, egyszer beszéltem egy olyan menedékkérővel a debreceni táborban, akinek nyolc fiát ölték meg az Aszad-rezsim katonái. Nyolc fiát! Ez nem illegális bevándorló, nem azért jön ide az az ember, mert ő dolgozni akar, hanem azért, mert még az utolsó családtagjait próbálja menekíteni, és megpróbál életben maradni. Na most, ezeket az embereket önök nem segítik, hanem ezeket az embereket támadják, az ezeknek az embereknek segítséget nyújtó szervezeteket támadják, viszont támogatják azokat, akik a háború fenntartásában érdekeltek. Ebből látszik, hogy ez az egész törvényjavaslat értelmetlen, félrevezető, szemfényvesztés, hazugságokkal teli, és ráadásul a jogállamiság alapjait nem tartja tiszteletben akkor, amikor nem létező bűncselekmények miatt börtönnel fenyeget embereket.

Ráadásul elhangzott itt az is, hogy nehogy azt higgyék, hogy itt a Helsinki Bizottságon fognak bosszút állni. Vannak olyan, embereket segítő egyházak, akár a katolikus egyház, akár a református egyház vagy a Máltai Szeretetszolgálat, amelyik ugyanúgy áldozatául eshet ennek a törvénynek, csak azért, mert önök nem hajlandók tudomásul venni azt, hogy itt egy kormánynak nem ezekkel a problémákkal kellene foglalkozni, a határ valódi megerősítésével kellene foglalkozni és azokkal a problémákkal, amelyek a magyar embereket valóban érintik, mint például az alacsony bérek, az egészségügy vagy az oktatás romló helyzete.

Ne ilyenekkel foglalkozzanak, nézzék végre a magyar emberek valós érdekeit! Köszönöm. (Taps a Párbeszéd soraiból.)

Forrás: parlament.hu