ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Lassan itt van a tanévzárás ideje, de az oktatási kormányzat idei bizonyítványa sem szebb, mint a korábbiak. Az egyik legfontosabb készség, amit az oktatásban el kellene sajátítani, az a problémamegoldás képessége. Sajnos ez a mai magyar kormányból hiányzik. Nem képes arra, hogy szembenézzen a problémákkal, és nem képes vagy nem akar segíteni ezeken a problémákon. Erre államtitkár úr nyilván azt fogja válaszolni, hogy ez csak afféle ellenzéki hangulatkeltés, ezért aztán szeretném felhívni a figyelmét, hogy most már nemcsak a tanárok mondják, hogy nincs rendben, ami az oktatásban történik, nemcsak a szülők szavaznak a lábukkal, amikor elhagyják az állami oktatási rendszert, és egyre többen választják a magániskolákat vagy akár az iskolarendszeren kívüli tanulást, hanem a Magyar Tudományos Akadémia is felhívta a figyelmet arra, hogy tények alapján mekkora problémák vannak az oktatásban. Hadd említsek néhányat ezek közül!
Például az egyik legfontosabb cél az Európai Unióban az, hogy csökkenjen azoknak a diákoknak a száma, akiknek problémát okoz az alapvető szövegértő olvasás is, akik nem képesek megérteni a szöveget, akik a PISA-vizsgálatban rosszul szerepelnek. Az a cél, hogy ez az arány 10 százalék alá csökkenjen. Magyarországon az ilyen diákok aránya, akiknek semmi esélye sincs arra, hogy sikeresek legyenek a további tanulmányaikban, 25 százalék. Minden negyedik magyar diák… (Dr. Rétvári Bence felé:) Ha nekem nem hisz, államtitkár úr, akkor nézzen utána a Magyar Tudományos Akadémiánál! Nem véletlen egyébként, hogy szégyenletes módon nem engedték, hogy az Akadémia beszámolóját a parlament plenáris ülése tárgyalja meg.
Hasonló a helyzet a 16 éves korban iskolában lévők arányával, ami 99 százalékról 91 százalékra csökkent, hála az önök oktatáspolitikájának, vagy éppen az iskolát végzettség nélkül elhagyók aránya, amely 12 százalékról 10 százalékra nőtt. (Sic!) És még hosszasan folytathatnám.
Államtitkár úr hosszasan dicsekedett például tegnap a pedagógusbérek emelésével, a valódi helyzet azonban az, hogy a szellemi foglalkozásúak átlagbére 350 ezer forint volt, az oktatásban pedig 309 ezer forint még mindig. Nagyobb a különbség, államtitkár úr, mint 2008-ban a válság előtt volt. Még azt a veszteséget sem pótolták vissza, amit a válság és az önök oktatáspolitikája okozott. Korábban egy tanár 1,9-szeresét kereste a minimálbérnek, ma ez az arány már csak 1,4-szeres.
Dicsekedett tegnap államtitkár úr az oktatásra fordított forrásokkal, és a valódi helyzet az, hogy míg 2010-ben is 5,5 százalék volt az Eurostat szerint a GDP-arányos oktatási ráfordítás, ezt sikerült lecsökkenteniük 4,6 százalékra, és most nagy nehezen kapaszkodtak vissza 5,2 százalékra. Tehát még a válság által okozott károkat sem sikerült visszapótolni, miközben az EU 28 országában óvodai képzésre például 1,5 százalékot fordítottak, Magyarországon csak 1,3 százalékot GDP-arányosan, hasonló a helyzet a középfokú oktatásban is, ahol a magyar GDP-arányos ráfordítás 0,4 százalékkal az nagyon sok pénz kevesebb.
És milyen az önök problémamegoldó képessége? Mit válaszol Kásler miniszter úr erre a tömérdek problémára, mik az ő megoldásai? Például: az oktatás helyett a nevelést kell erősíteni, gyorsítani kell a tananyag átadását. Az az oktatás célja, hogy a gyerekek szép párkapcsolatra törekedjenek, amiből házasság lehet. Ezenkívül hazafias nevelést akarnak az oktatásban erősíteni, erre külön kormánybiztos is van. Tudjuk persze, hogy önöknek csak az a hazafi, aki a Fideszre szavaz, aki a Fideszt támogatja. Nem kétséges, hogy miről fog szólni ez a hazafias nevelés is.
Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Pestiesen szólva, ennyire nem lehet hülyének lenni ingyen. Önöknek politikai szándéka van azzal, hogy tönkreteszik az oktatást, hogy nem használható, sikeres diákokat nevelnek, hanem arra törekszenek, hogy szűkítsék azokat a lehetőségeket, ahol a diákok, a magyar fiatalok felemelkedhetnek.
Tudom persze, hogy államtitkár úr azt fogja mondani, hogy miniszter úr mondott emellett sok más szépet is, csak az a helyzet, drága államtitkár úr, hogy ha egy darab pálpusztai sajtra rákötünk egy nemzeti színű szalagot, attól még ugyanolyan büdös marad. És azt is fogja majd államtitkár úr mondani, bizonyára a valóságot kevéssé tisztelve fogja majd ostorozni az elmúlt nyolc évet, a baloldali-liberális kormányok teljesítményét, csak az a helyzet, államtitkár úr, hogy eltelt azóta újabb nyolc év. Nyolcadik osztály végén arra hivatkozni, hogy az óvó néni nem volt elég kedves, minimum szánalmas.
Azt javaslom önöknek, hogy hagyják ezt abba, és végre nézzenek szembe az oktatás valódi problémáival, és valódi megoldásokat keressenek az ország érdekében. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK és a Párbeszéd soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés