CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az energiaipari és ipari kibocsátások csökkentésének legfontosabb eszköze hazánkban és az Európai Unióban a kibocsátáskereskedelmi rendszer, amelynek kapcsán a 2021-2030-as időszak szabályait meghatározó irányelv-módosítást idén márciusban fogadták el. A 2021 utáni időszakra érvényes szabályok és a piaci stabilitási tartalék 2019-es indulásának következtében csökken a létesítmények számára elérhető kvóták száma és nő a kvótaár.

(14.50)

Ez egyrészről mérsékli a rendszer alatt lévő létesítmények kibocsátását, másrészről növeli hazánk kvótaértékesítésből származó bevételeit, amelynek felét jelenleg az elektromobilitás és az épületszektorban végrehajtott energiahatékonysági és megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatos beruházások támogatására fordítjuk.

A klímapolitikára vonatkozó uniós jogalkotás következő lépéseként 2018 májusában elfogadásra került az erőfeszítés-megosztási rendelet, amely többek között a közlekedés, épület, hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatainak együttesére ad meg a tagállamok számára kötelező kibocsátáscsökkentési célokat 2030-ig. A jelentős hazai potenciállal rendelkező napenergia hasznosításának területén hangsúlyos szerepet kapnak mind az ipari méretű fotovoltaikus rendszerek, mind a decentralizált jellegű, háztartási méretű kiserőművek.

Az EU-n belül Magyarország támogatja legjobban az 50 kilowatt alatti megújulóenergia-termelést, kiemelten segítve a helyi önellátást a zöldáramtermelésben. A statisztikai adatok szerint ezzel a lehetőséggel az elmúlt években az érintettek kkv-k, önkormányzatok, lakosság is éltek, hiszen a háztartási méretű kiserőművek száma és beépített teljesítőképessége ugrásszerűen megnövekedett.

A megújuló energiához kapcsolódó, működési típusú támogatás keretében az úgynevezett régi KÁT rendszerben 2016-ban 51,19 milliárd forint került kiosztásra, ami 2015-höz képest 4 százalékos növekedést jelent. 2017-ben lépett hatályba az Európai Bizottság által jóváhagyott új zöldáramtermelést támogató METÁR rendszer, amelyhez 2017 és 2026 között csatlakozhatnak azok, akik élni kívánnak e támogatási lehetőséggel. A METÁR rendszer úgynevezett kötelező átvételi támogatási kategóriájába ez idáig mintegy 9,5 milliárd forint támogatási kérelem érkezett be, ami a 2017-2026-ra vonatkozó teljes 10 milliárd forintos támogatási keret 96 százalékát jelenti, így hatalmas a túljelentkezés, ami a program sikerét mutatja.

A jelenlegi szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának bővülése és az energiahatékonyság növelése várható többek között az operatív programokban lévő forrásoknak köszönhetően. A 2014-20-as évekre vonatkozóan az operatív programokban az energiát érintő fejlesztésekre összesen több mint 760 milliárd forint visszatérítendő és nem visszatérítendő támogatás jár és jut.

A közösségi közlekedés korszerűsítése és a vasúti szolgáltatók járműállományának megújítása folyamatos, a beszerzések európai uniós és hazai források igénybevételével történtek. Folyamatban van továbbá a MÁV Start IC+ kocsigyártása, a regionális közlekedési központok és a Volánbusz járműállományának megújítása, amelynek során már több száz új járművet szerzett be a Volán Buszpark Kft. a közlekedési központok részére. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu