DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szólaltam volna meg, hiszen frakcióm képviseletében a vezérszónok asszony mint szakmabeli, mint építész tökéletesen felkészült a kérdésben, és azt gondolta, hogy azt a törvényjavaslatot fogja ma tárgyalni a Ház, amit beterjesztettek és ami 16 óra 14 percig érvényes volt. Aztán természetesen államtitkár úr szavaiból én már éreztem, hogy valami itt nagyon nem stimmel, mert elfelejtett a kártalanításról szólni, holott mint volt ügyvéd, bizonyára tudja, ennek a törvényjavaslatnak elég erőteljes része volt ez a kártalanítási kérdés. Jogászként azért szólalok fel, mert elfogadhatatlannak tartom azt, ami itt zajlik. Azért bocsánatot kérek, ez a törvény egy rendkívül komoly törvény. Budapest és Magyarország épített környezetének fontos kérdése, hogy milyen magas építmények építhetők. Gyakorlatilag minden egyes polgárunkra hatással van, és az a költségvetési teher, amit önök egyébként az eredeti javaslat szerint a magyar adófizetőkre terheltek volna, az pedig pláne elfogadhatatlan.

De mert lassan megtanultunk fideszesen gondolkodni, én már most látom, hogy ez a módosítás és ez a javaslat nem a vége. Nem, ez valaminek az eleje. A 65 90 lett. Miért is? Mert a javaslatban mi van? Hogy majd egy kormányrendelet által létrehozott valakikből álló testület fogja eldönteni, hogy akinek van építési engedélye, de mégsem emelhet 65 méternél magasabbat, annak vajon mennyi kártérítés jár. Tessék elmondani, ki az az ember ma, aki nem bíró Magyarországon, hiszen a bírók a döntésükért nem felelnek, de ki az, aki hajlandó lett volna a nevét ahhoz hozzáadni, hogy hány milliárdot állapítsanak meg úgy kártalanítást, hogy azt sem tudjuk, hogy elkeltek volnae azok az ingatlanok, amelyeket ezekre a telkekre építettek volna?!

Tehát 90 lett azért, mert valószínűleg Garancsi és társai kiszámolták, hogy nekik még az üzlet meddig éri meg, hány méterig, és ezért lett 90. De bocsánatot kérek, szerintem még a 65 is sok. Magyarországon van terület arra, hogy ha valaki bármilyen beruházást akar végezni, akkor azt tehesse meg. De egyet még hadd szóljak önökhöz: a háború óta, a második világháború óta hetes darab ember ébredt úgy, hogy 65 méternél magasabb építményt fog tervezni vagy építtetni. Hetes darab! Amikor ezt a javaslatot elolvastam, az első kérdésem az volt, hogy hoppá, ez egy ilyen széles körben megjelenő probléma lehet, hogy 65 méternél építünke magasabb házat? Nem, ilyen nincs. Nem, nem! Egy gazdasági érdekcsoportról van szó, és nagyon örülök, hogy ezt minden ellenzéki képviselő, aki itt vezérszónokként megszólalt, látta.

Na de bocsánatot kérek, hát azért már álljon meg a menet! Hát, azért így ne törvénykezzünk! Az sem helyénvaló, ahogy az eredeti készült, de az, hogy úgy szólalnak föl vezérszónokok, hogy csak abból sejtették, hogy itt valami nem stimmel, hogy az államtitkár úr a törvény kettőharmadnyi szövegéről kettőharmadnyi az a szöveg, ami kikerült nem szól egy szót sem. Elkezdjük nézni a számítógépen, hogy mi van, hát azért egy ilyen fontos kérdést már csak ismertetne. És mi derül ki? 16 óra 14 perckor sunyiban egyszer csak egy másik törvényszöveg lesz. De megnyugtatom, még van egy probléma, mert a második felében a törvényszövegnek a 65 méter benne maradt, úgyhogy tessenek már saját magukkal egyeztetni ezt a törvényjavaslatot, mert így nagyon nem lehet majd alkalmazni, ha ez a végleges szöveg marad.

Tehát nagy tisztelettel, ne tessenek az üzleti mutyit ide behozni közénk! Ne kelljen nekünk szembesülnünk azzal, hogy ilyen kérdésekről kelljen beszélni! Annyit szeretnék csak mondani, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan építtető, aki ha bármilyen ingatlant is megvett, biztos lehetett abban, hogy akár 65 méter vagy 70 méter, vagy 80 méter fölött építhet erre törvényesen épületet. Mert az építési szabályokban a magasság csak egy tétel, ott vannak az oldalhatárok, ott vannak a zöldfelületek, 86 darab feltételnek kell megfelelnie egy épületnek, amit egy telekre lehet emelni, és csak 1 százaléknyi annak a kérdése, hogy az milyen magas lesz.

Ergo, ha valaki Magyarországon bármikor is vett egy telket, és arra akár most az utóbbi időben akart volna építkezni, nem lehetett volna biztos abban, hogy ő építhet olyan magasságot, amit ő kitalált magának. És miután ilyen feltételrendszer a magyar jogszabályokban nincs, elfogadhatatlannak tartom, hogy egyáltalán a kártérítés vagy kártalanítás kérdése valakinek is ebben a kérdésben eszébe jutott. Ez az adófizetők csapolása, az adófizetők által fizetett adók csapolása. És azt már végképp nagyon remélem, a végtelen rosszindulatomból ered az, hogy azt feltételezem, hogy vajon a választási kampányban az olcsón megkapott kandeláberhirdetéseknek nem lett volna ez a kompenzációja. Ez már csak úgy a rémálmainkban jut eszünkbe.

Úgyhogy nagy tisztelettel kérem nem tudjuk, ennek a törvényjavaslatnak mi lesz a végleges szövege, mert úgy látjuk, hogy percenként változik , ha ebben a kérdésben szabályozni akarnak, nagyon kérem, a csíráját is öljék ki annak, hogy itt bárkinek, akár politikus, akár állampolgár, a mutyi jelenségét ne kelljen belegondolnia. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu