DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Ha már ekkora örömet okozott képviselő úrnak, hogy ingereket látott az arcomon, gondoltam, verbálisan is megosztom vele azt (Z. Kárpát Dániel: Lekötelez, államtitkár úr!), ami átfutott az agysejtjeimen. Tisztelt Képviselő Úr! Érdeklődéssel hallgattam, amikor mondta, hogy némi elmozdulás érzékelhető az építési engedélyek számában. Nos, ez a némi elmozdulás egy év alatt 6099-ről a 13 ezer fölé. Tehát a több mint duplázás önnek már némileg érzékelhető elmozdulás. (Z. Kárpát Dániel: Államtitkár úr, 44 ezer kellene ahhoz, hogy…) Tisztelt Képviselő Úr! Elindul ön országszerte, vagy akár csak Budapesten körbenéz, nem lát mást minden harmadik sarkon körülbelül, de legalábbis városrészeként nagyon nagy mértékben, mint különböző darukat, amelyek házakat, irodákat építenek. Másik felszólalásában ön is arról beszél, hogy már alig találni szerelőket, munkásokat, mert mindenki valamilyen építkezésen ott van. Azért egyrészről a CSOK-nak is köszönhetően meg a béremeléseknek, adócsökkentéseknek is köszönhetően végre Magyarországon elindult a lakások felújítása, építése.

Pont egy mai kimutatásban szerepel, hogy egy átlagos hitelt, ha valaki 10 millió forintot felvett 20 évre, akkor ezelőtt 5-8 évvel az a fizetése felét elvihette, egy átlagfizetésnek a felét elvihette, most pedig már a 25 százalékát sem viszi el a törlesztőrészlet. Vagy ha megnézte ön az Eurostat a kimutatásait, a lakhatási költségek Magyarországon is 2010-ben még a jövedelem 15 százalékát vitték el, most 9 százalékot, úgy, hogy az Unióban 11,5. Lakhatási válságról beszél ön úgy, hogy az Unióban a lakhatási költségek az átlagjövedelem 11 százalékát teszik ki, nálunk pedig 9 százalékát. (Z. Kárpát Dániel: Ott mennyi az átlagjövedelem?) Olcsóbb Magyarországon lakni, mint Európában általában. (Z. Kárpát Dániel: Jézus Mária!) Nem beszélve arról, hogy pár évvel ezelőtt milyen volt. Ez nyilván a rezsicsökkentésnek is köszönhető.

Képviselő úr, nézze meg az építési engedélyek számát, úgy felpörgött, hála istennek, hogy van esély a magyar lakásállomány megújhodására. ’18 április közepéig 75 ezer család CSOK-kérelmét fogadták be 213 milliárd forint összegben. 213 milliárd forintot adtunk a magyar családoknak, hogy egy új építésű családi házban éljenek vagy egy új lakásba tudjanak költözni, vagy bővítsék a házukat, lakásukat méltóbb körülmények között. A rendszerváltás óta nem volt ilyen lakhatási program Magyarországon, mint ez. És ön azt mondja, hogy lakhatási válság van akkor, amikor 213 milliárd forint landolt szerencsére a magyar családok zsebében. Ez a legjobb hely, mert nyilván, amikor egy család pár millió forintos vagy pár tíz millió forintos házépítésbe belekezd, nyilván magyar vállalkozóknak fogja adni azt a pénzt, helybeni vállalkozók fognak ebből bővülni a legjobb gazdaságélénkítési forma.

Azt is el kell mondanunk, hogy a nehéz helyzetben lévők számára a Nemzeti Eszközkezelő 36 ezer, lényegében állami bérlakást létesített azáltal, 165 ezer szociálisan rászorult ember lakhatását biztosítva, hogy megvette tőlük, a túladósodott emberektől megvette a saját lakásukat, ahol most bérlőként tudnak tevékenykedni. Tisztelt Képviselő Úr! A lakáspiacon a magyar családok lakhatási körülményeinek javítása érdekében soha nem volt olyan mértékű előrelépés, mint az elmúlt években, amikor a magyar gazdaság jobban tudott teljesíteni, akkor mi ezt a magyar családokra tudtuk fordítani.

Lehet az a Jobbiknak is a programja, mint ami az LMP-nek, hogy nem kell kertes családi ház a magyar családoknak, mindenki menjen szociális bérlakásba és legyen albérlő egész életében, ez is egyfajta társadalomkép. Mi nem ezt követjük, a mi kereszténydemokrata polgári gondolkodásunk azt követi, hogy mindenki legyen tulajdonos a saját otthonában, mindenkinek legyen saját ingatlantulajdona, mert úgy gondoljuk, hogy egy polgári középosztálybeli életformának ez egy nagyon fontos egzisztenciális alapja. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu