RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Április 8án a düh és a kilátástalanság lett úrrá azon a több százezer emberen, akik számára az utolsó reményt ez a választás jelentette. Több tízezren utcára vonultak, hogy hangot adjanak csalódottságuknak, mások otthon magukba roskadva keresték a magyarázatokat, illetve már hétfő reggel ugrásszerűen megnőtt a külföldi álláskeresők száma. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Óriási a felelősség most mindenkin, aki ebben a teremben ül, egytől egyig, de a legnagyobb azokon, akik újabb négy évre kaptak felhatalmazást az ország vezetésére. Mindenki tudja: hazugságok, megfélemlítés és könyöradomány nélkül nem tudtak volna győzni, így a cél érdekében minden tisztességtelen eszközt képesek voltak bevetni, a testre szabott választási rendszert és az óriási médiafölényt most nem is említem. Sajnos, a félelem nagy úr, és amikor az emberen a félelem uralkodik, semmi más nem számít. Amikor az ember éhezik, és napról napra él, akkor egy zsák krumpli, egy csomag tartós élelmiszer és pár ezer forint minden egyebet felülír. Amikor naponta többször a hazugság ömlik mindenhonnan, akkor azt előbb-utóbb el is hisszük. Az önök helyében én minden áldott reggel, amikor a tükörbe nézek, mérhetetlenül szégyellném magam, hogy az embereket megtévesztve, a szegénységet, a kiszolgáltatottságukat kihasználva tudtam csak nyerni.

Azonban ezeken már túl kell lépni és előre kell nézni. Nem hagyhatjuk magára azt a rengeteg magyar embert, akik itthon szeretnék keresni a kenyerüket, felnevelni a gyermekeiket; akik nem évente kétszer szeretnének személyesen találkozni az unokáikkal; akik XXI. századi kórházban szeretnének gyógyulni; akik XXI. századi oktatásban szeretnének részesülni; akik azért dolgoznak itthon és fizetik az adót, hogy mindezt biztosíthassák gyermekeiknek; akik azért mentek külföldre, mert mindezt itthon egyre kevésbé látják reálisnak.

Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat, mit tesz a kormány az elvándorlás visszaszorításáért, és mit tesz azért, hogy visszacsábítsa a külföldre kényszerült honfitársainkat. Mikor szerzik vissza az emberek bizalmát? Mikor érjük meg, hogy a Balatonról, vasutakról, kastélyokról, várakról, szállodákról, magyar földről, erdőkről, halastóról, és még folytathatnám, ne Mészáros Lőrinc jusson egyből minden magyar embernek eszébe? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu