DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most megfognám annak a nyolc fideszes képviselőnek a kezét virtuálisan, és elvezetném arra a részre, arra a területére a társadalomnak, ahol már régen nem voltak, és amit a nyolc év alatt elfelejtettek figyelemmel kísérni. Magyarországon a kétgyermekes családok élete egyenlő a szegénységgel, még akkor is, ha már van gyermekek után járó adókedvezmény, akkor is, ha van családi pótlék. Hogy gondolom én ezt? Felállítok én most egy családmodellt. Az apa az ELTE TTK fizika-matematika szakán végzett, tíz éve középiskolai tanár. Az anya egészségügyi főiskolát végzett, nyugdíjasokat kiszolgáló szociális intézményben dolgozik. Mindketten felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Hasznos a tevékenységük a társadalomnak? Igen. Igényes életet éltek, tanultak szorgalmasan, megpróbáltak a társadalom hasznos tagjává válni, tisztességes, becsületes emberekké? Igen. Ezt a két embert önök a következő bérrel illetik: az apának bruttó 250 ezer, az anyának bruttó 178 ezer forint fizetést adnak. Ha a két embernek nem lenne gyermeke, akkor az adózás után kettejüknek nettó 300 ezer forintja maradna. De miután van gyermekük, kettő is - mondjuk, 6 és 8 évesek -, hiába kapnak családi adókedvezményt, és hiába kapnak ketten 26 600 forint családi pótlékot, akkor sem marad nekik több nettóban, mint gyermekenként 70 ezer forint. Egy főre a család jövedelme 70 ezer forint.

Ha megnézik a KSH kimutatását, ha ez a két ember nem vállal gyermeket, akkor egy-egy főre a szükséges kiadás 105 ezer forint, a négyfős családnak két gyermekkel az egy főre jutó kiadása, ami nélkül létezni nem tudnának, 75 ezer forint. Akárhogy is számoljuk, a gyermekekkel együtt havi 30 ezer forint jutna felhalmozásra, különórákra, művészeti oktatásra, valamifajta olyan fejlesztő foglalkozásra, amivel esetleg majd felsőfokú intézménybe mehetnének. Ha ők maradnának ketten, akkor maradna nekik havonta személyenként legalább 50 ezer forint arra, hogy felhalmozzanak, és a saját kulturális, esetleg utazási igényeiket kiszolgálják.

Mi következik ebből, tisztelt kormánypárti képviselők, tisztelt Ház? Az következik ebből, hogy hiába tanul valaki, hiába él igényes fiatal életet, hiába végez el egyetemet, főiskolát, hiába elengedhetetlen a munkája a társadalom szempontjából, maguk még mindig olyan bérrel jutalmazzák őket, ami, ha vállalnak két gyereket, még mindig a szegénységi kategóriába sorolja őket. És hiába mondja itt napról napra, hétről hétre Rétvári államtitkár úr azokat a statisztikai adatokat, azokat az emeléseket, azokat az összegeket, amivel úgy érzi, hogy a kormánynak és a kormánypártoknak a lelkét megnyugtathatja, ezek az adatok tények. Ezek a mai tényadatok, a mai közalkalmazotti bértáblából a mai KSH-adatok alapján összegyűjtött adatok, és ezáltal ez az a való élet, amit önök az elmúlt nyolc évben már azért nem láttak, mert egy buborékba temették saját magukat.

(15.50)

Csak a számok, csak az öntelt, fantasztikus emelésekről, odaadó családi támogatást jelentő programokról beszélnek a Házban, legalábbis azóta, hogy én itt vagyok mindenképpen, és amikor a konkrétumokat megnézzük, amikor felkutatjuk azokat az élethelyzetű embereket, akikről egyébként nekünk leginkább kell ebben a Házban gondoskodnunk és gondolkodnunk, akkor ennek ez a következménye.

Nagy tisztelettel, cicomaberuházásokra, indokolatlan sportberuházásokra, amelyek semmifajta eredményt nem hoznak, milliárdok milliárdjait költik, és ha ezt a családmodellt, amit önök elé állítottam, ha ezt a családmodellt meg tudnák becsülni, akik nélkül az önök gyerekeit senki nem oktatja, akik nélkül az önök szüleit az intézményekben senki nem gondozza, azaz a legnagyobb kincseinket bízzuk rájuk… - ilyen méltatlanul bérezzük. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu