BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képvi-selőcsoportja részéről: (Dr. Kovács Zoltán közbe-szólására:) Örülök, hogy tetszik a ruházkodásom önnek, képviselő úr.Köszönöm szépen, elnök úr. Nacsa Lőrinc kép-viselőtársamnak szeretnék először néhány mondatot mondani. Említette, hogy a nyugdíjak megőrizték értéküket az elmúlt évek politikájának köszönhetően. Ha cinikus lennék, akkor azt a kérdést tenném fel, hogy a nyugdíjasok tudnake erről, de nem tudom, képviselő úr tudja-e, hogy két szegmensben nőtt a leg-jobban a szegénység Magyarországon. A dolgozói sze-génység duplájára nőtt az önök kormányzásának ideje alatt, és a 65 év feletti nyugdíjasok körében nőtt meg a szegénység drasztikusan Magyarországon.

A családtámogatási rendszerről meg csak annyit szeretnék mondani, hogy folyamatosan, minden év-ben a költségvetési vitánál elhangzik ennek a Háznak a falain belül, hogy mennyivel növeli a kormány a csa-ládtámogatási rendszert és hogy ez mennyire jó. Csak akkor pontosan egy mai adatra hadd hivatkozzam, ami KSH-adat, hogy kormányzásuk alatt az elmúlt nyolc évben folyamatosan csökkent Magyarországon a gyermekszületések száma. Persze, születnek magyar gyerekek, hála a jó égnek, csak nem Magyarországon; Londonban, Hollandiában, Németországban, Angliá-ban, Ausztriában, meg sorolhatnék nagyon sok or-szágot.

(14.50)

Minden hatodik magyar gyermek ma külföldön látja meg a napvilágot. Akkor valami probléma ezzel a családtámogatási rendszerrel, megegyezhetünk, képviselő úr, hogy csak van.

Most térjünk rá az előttünk fekvő törvényjavaslatra! Még a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztérium terjesztette be a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot 2011-ben, teljesen átalakítva a korábbi munkáltatói járulékok rendszerét. Mindezt egy több mint százoldalas salátatörvényben sikerült elhelyeznie, amelynek legnagyobb része azóta már régen hatályon kívül lett helyezve, így ma a költségvetés legfontosabb, mintegy 4300 milliárd forint bevételt jelentő adójogszabálylába egy lyukas törvény.

A formai problémák mellett tartalmi szempontból is jelentős módosításokat kívánnak végrehajtani. Összevonják a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, az egységes adómérték 19 százalék lesz, az adókedvezmények rendszerét teljesen átalakítják.

Ha a kormány adópolitikáját vizsgáljuk az elmúlt nyolc évben, akkor kijelenthetjük, hogy a munkavállalók helyett a munkaadók oldalára állt a kormány az elmúlt nyolc évben. Engedjék meg, hogy néhány adatot felsoroljak! 2010-ben a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, amelynek a munkaadói járuléka 20 948 forint volt 2010-ben, a munkavállalói járulék pedig 13 264 forint volt. Ez azért nagyon fontos, mert a munkavállaló kevesebbet fizetett, mint a munkaadó. Ez volt az utolsó előtti év, mert 2012-ben fordulat következett be. Akkor 93 000 forint volt a minimálbér, a munkaadói járulék akkor 26 505 forint volt, és ekkor következett be a fordulat, ekkor már a munkavállaló több járulékot fizetett be, 32 085 forintot. 2018-ban a minimálbér 138 ezer forint lett, a munkaadói járulék 29 670 forint, a munkavállalói járulék pedig 46 230 forint. Nyolc év alatt a munkaadói járulékok 8722 forinttal emelkedtek, míg a munkavállalói járulékok 32 966 forinttal. Én az gondolom, hogy ez valahol nincsen rendben. De tudjuk nagyon jól, hogy ha az adópolitikát nézzük, akkor sokszor elmondtuk itt a parlamentben bizony a munkavállalókat büntette ez a kormány, a munkaadókat meg jutalmazta.

Hozzáteszem, hogy a nettóról is érdemes beszélni, mert 2010-ben a 73 500 forint nettója 60 236 forint volt ugyebár, tudjuk nagyon jól, hogy a minimálbér után akkor nem adóztak a munkavállalók, majd a Fidesz-kormány első lépése az volt, hogy a minimálbért megadóztatta, ugyanúgy 16 százalékos adó alá vetette, mint mondjuk, aki több millió forintot keresett -, most a 138 ezer forintnak 91 770 forint a nettója. Nagyon fontos, és továbbra is minden egyes alkalommal csak el tudjuk mondani, hogy követeljük és módosító javaslatot is fogunk beadni arra, hogy a minimálbér újra adómentessé válhasson.

Az előttünk fekvő módosítás tartalmazza, hogy a 25 év alattiak és az 55 év felettiek után járó automatikus adókedvezmény megszűnik. Ez azért nagyon fontos, mert Magyarországon 2018-ra egy nagyon nagy munkaerőhiány alakult ki, és akkor megint egy KSH-adatra hivatkozva, most már KSH-adatokkal alátámasztva tudjuk, hogy hivatalosan 650 ezer ember hagyta el Magyarországot az utóbbi években, és lényegében a drasztikus munkaerőhiány, a jól képzett szakemberek hiánya ennek köszönhető.

Itt beszélni kell arról, hogy önök lényegében létrehoztak egy törvénymódosítást, többször tárgyaltuk az idén is, meg a múlt évben is: a nyugdíjas szociális szövetkezetek létrejötte és a nyugdíjas-szövetkezetek adókedvezményben való részesülése. Annak idején, emlékszünk még, Kósa Lajos azt mondta, hogy e miatt a nagyfokú munkaerőhiány miatt az önök által amúgy nyugdíjba kényszerített több százezer ember… mert mondhatjuk így, hogy olyan törvényeket hoztak, hogy muszáj volt nyugdíjba menni azoknak, akik nem akartak. Itt felhozhatom a „Nők 40”-et, mert nagy sikernek könyvelik el, hogy a nők 40 éves munkavégzés után nyugdíjba mehetnek; nem vitatkozom vele, mert aki 40 évet ledolgozott tisztességgel, azt gondolom, eljut odáig, hogy nyugdíjba mehet és akar is menni.

Na de, csak van meg volt is mindig egy olyan réteg, amely úgy gondolta, hogy miután eléri a nyugdíjkorhatárt, még tud dolgozni, még van benne annyi, hogy a munkaerőpiacon jelen lehet. De sokan a pedagógusokat tudom felhozni a mai napig nem tudnak úgy visszatérni, mert választaniuk kell, hogy dolgoznak, vagy a nyugdíjat választják. Lényegében több százezer ember ment így el nyugdíjba a nők köréből. És azt is meg kell említeni, hogy jövőre 64 év lesz a nyugdíjkorhatár, ahol újabb tízezer számra mehetnek nyugdíjba, mivel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők mivel nő a nyugdíjkorhatár is igénybe fogják tudni venni a „Nők 40”-et, és még nagyobb szakadék alakul ki. Hozzáteszem, mondjuk, most is azt látjuk, hogy már a pedagóguspályánál is munkaerőhiányban szenvedünk, kistelepüléseken már majdnem lasszóval kell fogni a pedagógusokat, hogy be tudják az üres álláshelyeket tölteni.

De térjünk vissza a nyugdíjas-szövetkezetekre! Akkor Kósa Lajos itt, a Parlament falai között azt vázolta nekünk, hogy körülbelül 800 ezer nyugdíjas térhet vissza a munkaerőpiacra a nyugdíjas szociális szövetkezetek kapcsán, mert olyan kedvezményeket alakít ki a kormány, hogy emiatt tömegével fognak visszamenni a nyugdíjasok dolgozni. Hozzáteszem, itt megint azt mondom, aki 40-50 évet ledolgozott, az nem biztos, hogy tényleg azt akarja választani, hogy a munkaerőpiacra visszatérjen. Hétezer nyugdíjast tudnak regisztrálni ma, aki a nyugdíjas szociális szövetkezeteken belül újra munkába állt.

Akkor is itt a vitában elmondtuk, hogy egészen paradoxon, ahogy maguk elképzelték ezt, hogy majd a diákokkal és a nyugdíjasokkal fogják pótolni Magyarországon a munkaerőhiányt. Nem tudom, hogy elképzeltéke pontosan a kereskedelmet hozták fel akkor, hogy ott is mekkora a munkaerőhiány -, hogy hogyan fogják tudni pótolni; én akkor a vitában elmondtam, hogy elég szörnyű képet látok magam előtt, amikor majd a nagymama és az unoka együtt fogja a Tesco áruházláncban a polcokat pakolni árufeltöltés kapcsán, annyira nincsen már munkaerő. Amúgy, aki jár boltokban, tapasztalja, hogy ténylegesen akkora a munkaerőhiány, hogy üres polcokat lát, vagy egyáltalán pénztárosokat nem tudnak most már az üzletekbe felvenni.

Úgyhogy az elmúlt évek adópolitikájáról azt lehet mondani, hogy téves úton járnak. Többször elmondtuk, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a munkavállalók jogainak a védelmére, és akkor megint visszatérhetnénk a munka törvénykönyvéhez, ahol lényegében teljesen kiszolgáltatottá váltak a munkavállalók a munkáltatókkal szemben, ami a mai napig nem változott meg, és lényegben egy olyan adópolitikát kellene folytatnia a kormánynak, ami tényleges támogatja a munkavállalót. Hozzáteszem, nagyon fontos a munkáltatót is olyan támogatásokban részesíteni, mert ha a munkáltatói oldalt is meghallgatjuk, ugyanezeket a kritikákat fogalmazzák meg, hogy nagyon magasak az adóterhek, nem tudják kigazdálkodni az államnak befizetendő összegeket, és a másik, amit mindent egyes alkalommal végighallgat az ember: a megfelelően képzett munkaerő hiánya.

Én azt gondolom, hogy ha bűnnek nevezhetünk az elmúlt nyolc évből valamit, akkor a legnagyobb bűn, hogy a jól képzett munkaerőt Magyarországról ez a kormány hagyta, hogy elmenjen. Ennek beláthatatlan következményei lesznek. Előttem jobbikos képviselőtársam a nyugdíjrendszerről nagyon sokat beszélt. Az egyik ilyen beláthatatlan következménye lesz a fenntartható nyugdíjrendszer, ha még 2018 közepén, nyáron beszélhetünk Magyarországon fenntartható nyugdíjrendszerről.

Én azt gondolom, ezért kellene átgondolni az adópolitikáját ennek a kormánynak, és elfogadni azokat a módosító javaslatokat, amiket az ellenzék benyújt. Én erre kérem államtitkár urat, hogy képviselje azt, amit mi benyújtunk módosító javaslatokat. Igaz, az elmúlt időszakban elég sokat elmondtuk ebben a teremben, én azt gondolom, hogy ideje lenne észhez térni és elfogadni az ellenzék javaslatát. Köszönöm szépen, elnök úr.

(15.00)

Forrás: parlament.hu