DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal státuszát szabályozó 2013. évi XXII. törvény módosítása van a Ház előtt, erről kell vitát folytatnunk.A törvényjavaslat érdemi vizsgálata előtt azonban engedjék meg, hogy kifejezzem azt az álláspontomat, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal az elmúlt években olyan teljesítményt mutatott fel, ami alapján azt kell mondanunk, hogy a hivatal értéke Magyarországnak. Értéke abból a szempontból is, hogy egyszerre tudja szolgálni az érintett ügyfelek érdekeit, megvédeni az érintett ügyfelek érdekeit, másfelől képes szolgálni a nagy nemzetstratégiai célokat, képes szolgálni azokat az ügyeket, amelyeket a magyar kormány, a magyar parlament meghatározott számára. És képes helytálló, proaktív és nemzetközi értelemben is elismert jogi aktusok létrehozatalára annak érdekében, hogy a magyar polgárokat érintő rezsicsökkentés például sikeresen, minden nagyobb akadály és nagyobb zökkenők nélkül valósuljon meg.

Képes volt arra, hogy kezelje, nemzetközi szinten is elismertté tegye azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek a 90-es évek közepén privatizált energiarendszerünk magyar tulajdonba visszavételét szolgálják. Tehát azt kell mondanom, hogy a jogszabályban meghatározott tevékenységi körén túl egy olyan tekintélyt tudott magának kivívni, hogy a magyar parlament előtt is érdemes ennek fontosságát hangsúlyozni.

A hivatal tevékenysége a földgázellátásra, a villamosenergia-ellátásra, a távhőszolgáltatásra, a vízi közművekre és a hulladékkezelésre terjed ki. Ez túl általános, egyben mutatja a fontosságát is, hogy tulajdonképpen a magyar gazdaság stratégiai területét szabályozza, és ellenőrzi azok jogszerű és rendeltetésszerű működését. Ebbe beletartozik az egyedi ügyfelekkel való foglalkozás, de beletartozik a rendszerüzemeltetés, a fejlesztési lehetőségek jóváhagyása, engedélyezése, a magyar energiastratégia megvalósításának figyelembevételével.

Ezt azért kellett elmondanom, mert a benyújtott törvényjavaslat az eddigi tevékenységnek, az eddigi sikeres tevékenységnek még jobbá tételét fogja szolgálni reményeink szerint. Egyrészt szolgálja magának az ügyfélbiztonságnak, az ügyfélbarátságnak a szempontjait, amikor arról beszélünk az előterjesztett javaslatban, hogy egy új intézményt vezet be, a közérdekű igényérvényesítés intézményét, ami egyszerre szolgálja azt a fajta jogbiztonságot, amit sok más területen másként nem nagyon tudunk elérni, csak ennek az intézménynek az alkalmazásával. Nevezetesen, amikor nagyszámú, jelentős, akár több milliós számú ügyfelet érintő rendellenességet, szabálytalanságot érzékel a hivatal, ennek az intézménynek a bevezetésével nem hagyjuk magukra az ügyfeleket, hanem a hivatal maga jár el olyan ügyekben, ami az ügyfelek számára, a fogyasztók számára hátrányos és méltánytalan, és nem hagyja ott az embereket a domináns szerepben lévő, szakmailag, jogi és egyéb szakmai szempontból felkészültebb, nagyobb kapacitással bíró szolgáltatókkal szemben.

Mindezt teszi úgy a javaslat értelmében, hogy nem vonja el az ügyfeleknek egyébként az egyedi ügyintézésre vonatkozó jogát, nem korlátozza a tekintetben, hogy ha van olyan problémás terület, ami az ügyfél számára sérelmes, de egyébként a hivatal úgy gondolja, hogy ez nem olyan szintű, hogy a közérdekű igényérvényesítés intézményét alkalmazza, ettől függetlenül a fogyasztó egyedileg, önállóan is képes jogorvoslatot biztosítani a saját maga számára.

(13.10)

Azt gondolom, nagyon fontos terület, hogy a statisztikát tegyük rendbe, mert eddig szinte ex lege, tehát törvényen kívül folytatta a statisztikai adatszolgáltatási tevékenységét a hivatal. Nagyon fontos ez a statisztikai tevékenység, megalapozza a stratégiai döntéseket, megalapozza a gazdaságpolitikai döntéseket, és tájékoztatást nyújt a tekintetben, hogy hogy is állunk összehasonlításképpen a hasonló gazdasági paraméterekkel rendelkező országokkal a fogyasztás szerkezetében, az árak kérdésében, az energiaforrások különböző felhasználása tekintetében, milyen arányban van megújuló, milyen arányban van más fosszilis vagy atomenergiából származó energiafelhasználás. Ugyanez vonatkozik más területekre is, tehát a víziközmű-szolgáltatásra és a távhőszolgáltatásra.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy van egy szenzitív része, politikailag is szenzitív része ennek a javaslatnak, nevezetesen a bérezés, illetőleg a hivatal elnökének a hatáskörét szabályozó rendelkezések. A kettő összefügg. A tekintetben is összefügg, hogy ha ezt a hatalmas feladatot egy önálló és szervezetében is erőteljesebb hivatal látja el, akkor nagyobb biztonsággal tudjuk garantálni azt, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal képes lesz ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok előírnak rá, képes lesz megfelelő módon képviselni nemzetközi szinten a magyar érdekeket, képes lesz ezen keresztül megvédeni a magyar fogyasztók érdekeit is. Ehhez nyilvánvalóan szükséges az is, hogy megfelelő szintű és megfelelően képzett emberek álljanak rendelkezésre.

A tapasztalatom is azt diktálja, azt erősíti meg, hogy az energia területén és más közműszolgáltatási területeken nagyon nagy a piac elszívó hatása. Ahhoz, hogy ez ne járjon olyan következményekkel, hogy a hivatal nem képes ellátni az alapvető feladatát, nyilvánvalóan szükséges a megfelelő bérszínvonal biztosítása.

Az ellenzéki pártok aggályaival kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy az a fajta személyi illetmény, amire a javaslat irányul, a hivatal vezetőinek döntése alapján kerül majd megállapításra, természetesen a személyi előirányzat terhére. Itt a hivatal vezetőinek mérlegelniük kell, hogy a szervezet jól és hatékonyan tudjon működni, de ehhez a hatékony és jó működéshez milyen kulcspozícióban, kulcstudással rendelkező személyek szükségesek, és azokra vonatkozhat ez a fajta személyi juttatás. Ez az elnök felelőssége lesz, és az elnök felelősségének, ilyen irányú felelősségének a megerősítése is mutatja, hogy ez a hivatal mennyire önálló és független tud lenni, a hatóságok közül szinte egyedülálló módon.

Azt gondolom, ennek figyelembevételével a javaslat támogatható. Támogatható azért is, mert ahogy az előbb is elmondtam a széles körű feladatokhoz nagy tudású, felkészült személyek szükségesek. A hivatal működése nem kizárólag a hatósági tevékenységből áll. A hivatal sikeres működéséhez az is szükséges, hogy megfelelő közgazdászok, jogászok, vagyonértékelők, stratégiát alkotni képes alkotó személyiségek, tudású emberek legyenek ott, értékelők és elemzők legyenek, akik hosszú távon is el tudnak számolni a döntésük következményével és annak súlyával.

Azt gondolom, e tekintetben ez a javaslat előremutató a bérezés és a javadalmazás szempontjából és a hivatal önállóságának a megerősítése szempontjából; példamutató is lehet. Vannak olyan hivatalok, konkrétan az Országos Atomenergia Hivatalra gondolok, amely hasonló súllyal, hasonló szereppel bír, és ott is jelentkezik ez a fajta tudás, elszívó hatás, aminek a kompenzálására megfelelő szabályozást kell létrehozni, hasonlóan az itt benyújtott törvénytervezethez igazodva.

Hozzá kell tennem, hogy amikor azokat a szorzókat a hivatal elnöke és elnökhelyettese szempontjából elolvassuk, akkor mindenki azt mondja, hogy milyen jelentős bérfejlesztési potenciál van ebben a dologban, de azért nem olvassuk el a jelenleg hatályos szöveg tartalmát, amely szerint a bázis az előző év átlagkeresetének a mértéke. Abban az esetben, abban a nem várt, nem kívánt esetben, ha az átlagkeresetek csökkennek hazánkban, amit reményeim szerint a következő időben, amíg a Fidesz és a KDNP kormányoz, nem fog bekövetkezni, akkor csökkennek a hivatal vezetőinek is a bérei. Azt akarom mondani, hogy egy olyan rendszer áll mögöttünk, amely nemcsak egyoldalú előnyöket biztosít a hivatal vezetése és dolgozói számára, hanem a tevékenységük közvetve elismerést is nyer, vagy negatív elismerést nyer abban az esetben, ha a bérük csökken az átlagkeresetek csökkentése miatt.

Úgy gondolom, ez a megoldás a hasonló szervezetek számára példaértékű lehet, és ezért úgy látom, hogy a benyújtott törvényjavaslat mind szakmai, mind pedig a bérek szempontjából, politikai szempontból is vállalható, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt az előterjesztést támogatni tudja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu