KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha abban a hurráoptimizmusban nem is osztozunk, amit itt Bánki Erik képviselőtársam előadott, de abban egyetérthetünk, hogy vannak ennek a törvényjavaslatnak, ennek az indítványnak olyan pontjai, amelyeket támogathatónak tartunk, és ezt az előzetes egyeztetések során is jeleztük. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál jelen pillanatban is több száz olyan eset van, és több mint ezer panaszt vizsgáltak már ki az elmúlt időszakban, amely a szolgáltatói visszaélésekkel kapcsolatos. S valóban nagyon fontos az, hogyha az energetikai ágazatról vagy a közműágazatról beszélünk, hogy a szolgáltatók visszaéléseit valamilyen úton-módon meg lehessen fékezni, hiszen ez a fogyasztóknak rendkívül nagy kárt okoz, sokszor úgy, hogy észre sem veszik. A túlszámlázások és egyéb problémás esetek gyakran úgy történnek meg, hogy nem, vagy csak késve jönnek rá a fogyasztók, hogy meg lettek károsítva. Tehát ha abba az irányba indulunk el, hogy ezen változtatni szeretne a kormány és erősíteni szeretné a jogköröket akár a közérdekű igényérvényesítés eszközével vagy más módon, az természetesen támogatható részünkről is.

Azt viszont nem szeretnénk, és erre majd nyilván oda is fogunk figyelni a későbbiek során, hogy mi lesz ennek a törvényjavaslatnak az útja és a sorsa az elfogadása után, ha ez a szolgáltató és szolgáltató közötti különbségtétel alapjául szolgálhatna; magyarul, a közérdekű igényérvényesítés eszközével, ne adj’ isten nem élni, hanem visszaélni kívánna a hivatal. Az ezzel kapcsolatos félelmek azért megvannak bennünk, de talán a jóindulatunk jeléül mondhatjuk, bízunk abban, hogy a közérdekű igényérvényesítés kizárólag a fogyasztók érdekeit fogja majd a jövőben szolgálni, és ezek a perindítások pontosan azt a célt fogják szolgálni, amit a kormány az indokolásban is kifejtett, hogy minél több ilyen ügyben ki lehessen állni a hivatalnak a fogyasztók érdekei mellett. Maga a közérdekű igényérvényesítés mint eszköz, igazából ezt a célt fogja szolgálni.

A javaslat másik része, ami szintén ébresztett némi kétséget bennünk, az az illetményalapnak a szabadon történő megállapítása. Arról szintén beszéltünk az egyeztetések során, hogy nem szeretnénk egy olyan javaslatot támogatni a szavazatunkkal, amely utána azt fogja szolgálni, hogy a sajtóban majd megjelennek különböző hírek, hogy milyen milliós mértékű fizetések vannak a Magyar Energetikai és Köz-mű-szabályozási Hivatalnál, s amelyek a társadalom többségének vagy jó részének a nemtetszését váltanák ki. Mint ahogy nem olyan régen jelent meg a sajtóban, hogy 4,5 millió forintra növelik az energiahivatal vezetőjének a fizetését, a helyetteséét pedig 2,5 millióra.

Természetesen tudjuk azt, és nem akarok átcsapni közkeletű frázisokba, demagógiába meg pláne, hogy a versenyszférában ezen a területen nagyon magas fizetésekkel találkozhatunk, és ezekkel a hivatalnak valahol lépést kell tartania. A lényegi kérdés mindig az, hogy arányban állnake ezek a juttatások, fizetések egyrészt a más hivataloknál hasonló területeken dolgozók juttatásaival, illetményével, másrészt pedig a versenyszférában hasonló élettapasztalattal, végzettséggel, egyéb kvalitásokkal megkereshető bérezéssel. S hogy természetesen vane plafon, hiszen mindig, amikor egy jogkört adunk egy hivatal vezetőjének, hogy saját maga szabadon megállapíthassa az illetményezést a közszolgálati tisztviselők szabályozásától, a törvényben foglaltaktól eltérően, akkor egyben ez az aggály is felmerül. Természetesen van egy kerete erre a hivatalnak, amit a költségvetés biztosít számára, hiszen elhangzott itt, hogy egy önálló szerv, egy független szerv a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, legalábbis a jogszabályok szerint, és rendelkezik a saját költségvetésével, és az a rész, amit bérezésre fordíthat, nyilvánvalóan adott, azonban hogy egy-egy vezetőnek, osztályvezetőnek, tisztviselőnek milyen illetményalapot állapít meg, az innentől kezdve teljesen a hivatal vezetőjének a hatáskörébe fog tartozni.

A másik pedig a bevételeknek a központi költségvetésbe befizetendő nagyságrendje, hogy a 40-ről 30 százalékra csökkentett még nagyobb alap felett gazdálkodhat majd ezentúl a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal. Mindenképpen szeretnénk elkerülni, hogy ez a törvényjavaslat bármilyen módon visszaélésre adjon lehetőséget, akár a közérdekű igényérvényesítés, akár az illetmények megállapítása tekintetében.

(13.00)

Természetesen mi ezt nem tudjuk elkerülni. Mi ellenzéki párt vagyunk, maximum felállunk itt a parlamenti vitában, elmondjuk a véleményünket, amire államtitkár úr majd nyilvánvalóan reagálni fog. Ez azonban a kormány feladata, felelőssége, hatásköre, hogy ezzel a felhatalmazással a későbbiekben hogyan fog élni.

És természetesen vannak ennek a szabályozásnak minősített többséget, tehát kétharmadot igénylő részei, ezt is el tudják önök az ellenzék szavazatai nélkül is jelen állás szerint fogadni, hiszen megvan hozzá a szükséges többségük az Országgyűlésben. Azonban mi akkor is fontosnak tartjuk azt, hogy szavazatunkkal jelezzük azt, hogy egy adott törvényjavaslat valójában mennyire szolgálja az állampolgárok érdekeit, mennyire előremutató, és hogy a Jobbik saját politikájába, saját programjába mennyire illeszthető be.

Attól függetlenül, hogy kelle a mi szavazatunk annak az elfogadásához vagy nem, mi igenis megfontoljuk szakmailag, megfontoljuk politikailag azt a döntést, mielőtt meghozzuk, és nem bólintunk rá olyan törvényjavaslatra természetszerűen, amiben a kételynek csak a legkisebb csírája is felmerül bennünk, hogy ez nem azokat a célokat szolgálja esetleg, mint amit itt szövegszerűen leírnak.

Gyakorlatilag saját magamat tudom ismételni akkor, amikor azt mondom, hogy szükség van ebben a jelenlegi fogyasztásorientált világban, társadalomban fogyasztóvédelemre, és sokkal erősebben, még a jelenleginél is sokkal erősebben kellene védeni a fogyasztói jogokat. Hiszen ki vannak téve a szolgáltatók önkényének, ha úgy tetszik, a fogyasztók. Legtöbbször a fogyasztó nem jogvégzett ember, könnyű bevinni úgymond az erdőbe, nem mindig látja át azt, hogy neki miért kell azért a bizonyos szolgáltatásért annyit fizetnie, vagy kelle a szolgáltatónak valami többletet teljesítenie azért az összegért, amit elvár. A szerződésekben az apró betűs részeket sokszor el sem olvassák, csak aláírják. Sokszor még a nagybetűseket sem, nemhogy az apró betűseket.

Alapvetően, ahogy mondtam, egy szolgáltatói „önkénynek” kitett fogyasztói réteggel van dolgunk. Természetesen az is egy pozitív dolog, hogy azokat a civil szervezeteket akár, amelyek a fogyasztóvédelmi felvilágosítást szolgálják, a befolyt hivatalos bírságokból is támogatni lehet. Itt is változást hozott a törvényjavaslat, hogy milyen célokra lehet a bírságösszegeket felhasználni. Ezek többnyire sport-, kulturális, illetve fogyasztóvédelmi célú támogatások kifizetését teszik lehetővé.

Nagyon fontos volna, de jelen pillanatban még mindig nem dőlhetünk hátra. Nagyon is nem dőlhetünk hátra, hiszen számos szolgáltatói visszaélés, a fogyasztók kárára történő visszaélés történik még mindig nap mint nap. E területen bizony és erre mondtam azt, hogy abban a hurráoptimizmusban nem tudok osztozni, amit Bánki Erik képviselőtársam előadott jócskán van még teendő, várnak még ránk feladatok. Arra ösztönözzük a kormányt, államtitkár urat is, tudván, hogy a terület szakértőjéről van szó, az energetikai, közműszabályozási területen elismert szaktekintélyről, aki valójában érti is azt a területet, amit államtitkárként művel, arra kérem, hogy igyekezzen is az államtitkári munkája során ezt minél inkább a jogszabályokban érvényesíteni, hiszen nagyon le vagyunk még maradva ezen a területen, nagyon sok mindent kell tennünk.

Ha azt akarjuk, hogy az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal valójában azt a feladatot lássa el, amire papíron létrehozták, létrejött, ami valóban fontos volna, hogy a fogyasztói jogokat védje, és a magyar embereket, a magyar állampolgárokat, a kisembereket megvédje azoktól a visszaélésektől, amelyek ma tucatszám leselkednek rájuk, akkor itt ebben a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója partner lesz a későbbiekben is. Ha azt látjuk, hogy valódi szakmai munka folyik, és valóban olyan viták folynak a parlamentben, amelyek nem a ma jellemző olcsó politikai demagógián alapulnak, hanem valóban a törvényjavaslatok szakmai lényegéről szólnak, és érdemi vitákat lehet folytatni, válaszokat is kapunk a vitában a kérdéseinkre, akkor természetesen a mi hozzáállásunk is sokkal pozitívabb lesz, mint akkor, amikor érdemi válasz nélküli elutasításban vagy a zárszóban előadott néhány körmondatban intézik el a több órás érdemi felvetéseket, amelyeket az ellenzék megfogalmaz.

Úgyhogy nagyjából ennyit tudtam volna ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán elmondani itt a vezérszónoki felszólalásban. A későbbiek során még a kiegészítéseimet majd, ha szükségét látom, akkor meg fogom tenni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu