DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nehezen értelmezhető interjú késztet hozzászólásra, amely a kormány udvari szállítójának tekinthető TV2 közreműködésével Nagy Anikó egészségügyi államtitkárral készült.Az államtitkár asszony azt mondta idézem -: „A magyar egészségügy nemzetközileg is híresen elfogadott.” Nos, a francia székhelyű egészségügyi fogyasztói központ 35 európai ország sorában a magyar egészségügyet 2014-ben a 25., 2015-ben a 27., 2016-ban és ’17-ben egyaránt a 30. helyre sorolta. Mint ismeretes, tavaly már Albánia és Macedónia is megelőzött bennünket. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tanulmánya alapján ismert, hogy Magyarországon évente mintegy 32 ezer ember hal meg gyógyítható, illetve megelőzhető betegségekben, és ez bizony a harmadik legrosszabb helyezést biztosítja számunkra a nemzetközi rangsorban. A daganatos megbetegedések és öngyilkosságok arányát tekintve is a világ élvonalába tartozunk, a születéskor várható élettartam pedig nálunk öt évvel kevesebb, mint az EU átlaga. Nos, úgy gondolom, hogy nem ezek lennének egy nemzetközileg elfogadott magas színvonalú egészségügyi ellátás jellemzői.

„Az elmúlt időszakban a magyar egészségügy nagyon sokat fejlődött és nagyon jó minőségben gyógyít” hangzott a következő megállapítás. Az előzőekben jellemzett lecsúszásunk a nemzetközi rangsorban mindenesetre nem egészen ezt a hatalmas fejlődést támasztja alá, sőt az említett központ adatai szerint hazánk az egészségügyi ellátás minősége alapján a nem megfelelő ellátást nyújtó országok sorába került. Ugye, ezt sem sorolhatjuk a világszínvonalú ellátás ismérvei közé.

A betegbiztonság kérdését államtitkár asszony különösen kiemeltnek nevezte. Ezzel teljesen egyet is értünk, de azért szabad legyen megemlíteni, hogy folyamatosan növekszik a feltöltetlen háziorvosi praxisok száma. Ez a június 1-jei, tehát teljesen friss adatok alapján a háziorvosoknál elérte a 319-et, a fogorvosoknál a 229-et. Ez azt jelenti, hogy immáron 500 fölé emelkedett azon települések száma, ahol a háziorvosok hiánya miatt bizonytalanná vált a lakosság alapellátása.

(19.20)

Igaz, orvosaink és ápolóink képzettségével csakugyan nincs baj, számukkal viszont annál inkább. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ, tehát államtitkár úr, az önök szervezetének hivatalos adatai alapján 2013-16 között 3669 orvos, 2673 szakdolgozó, 1023 fogorvos és 292 gyógyszerész kért és kapott külföldi munkavállalási engedélyt. És csak az EU-s normákhoz viszonyítva, több mint 20 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi ellátórendszerből.

Tudjuk persze, hogy a pénz nem boldogít, különösen akkor, ha nincs. Interjú címén egy nem fizetett politikai hirdetést sugárzó tévécsatorna riportere minden bizonnyal rákérdezett volna az egészségügy finanszírozására is. Minthogy azonban a műsorvezető ezt elmulasztotta, a nézők számára jótékony homályban maradt, hogy az ellátórendszer súlyosan alulfinanszírozott, és ennek következménye például a folyamatosan keletkező és kórházinak csúfolt állami adósság. A WHO, az Eurostat és az OECD adatai alapján Magyarország egészségügyi ellátás címén egy lakosára évente az EU-átlagnak még a felét sem költi. Ennek az alulfinanszírozottságnak az oldalvizén jelennek meg és kellemetlenkednek például a várólisták. És akkor még nem is beszéltünk a bérekről, aminek emelésére eddig mindig csak kikényszerített helyzetben és tűzoltás jelleggel került sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Államtitkár asszonynak azonban egy dologban feltétlenül igaza van. Lehetne ez a hányatott sorsú magyar egészségügy akár világszínvonalú is, ha a működésének a feltételeit biztosítanák, ha irányítását a kormány által is respektált, önálló egészségügyi minisztérium végezhetné. De mint tudjuk, ez ma kis hazánkban nem egészen így van. Őszinte tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu