IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Megpróbálok visszatérni a szakmai keretekbe, és azokra a felvetésekre válaszolni, ahol úgy éreztük, hogy érintettség okán meg kell nyilatkoznunk. Z. Kárpát Dániel képviselő úr felszólalásában az egyik legfontosabb mondás az volt, hogy az adóék magas szintjét elismerte a kormány. Az adóék magas szintjét folyamatosan csökkentjük egyébként az elmúlt időszakban, tehát azt gondolom, hogy ezt nehéz elvitatni. Itt a hatéves bérmegállapodás és a szochokulcs csökkentése egyértelműen kijelölte azt az utat, ami alapján néhány év viszonylatában az OECD-átlagot megközelítjük, illetve a V4-es átlagot meg is tudjuk haladni, tehát alacsonyabb lesz az adóék Magyarországon, mint a V4-es átlag.

Az adórendszer átrendezése kapcsán is kaptunk jó pár javaslatot, az áfakulcscsökkentéseket javasolták a képviselő urak és hölgyek. Itt nagyon fontos kiemelni, hogy gyakorlatilag konzisztens módon 2010 óta egy folyamatos adórendszer-átalakítás volt néhány éven keresztül. Ez az adórendszer-átalakítás úgymond véget ért, tehát átalakítottuk az adórendszert a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztási-forgalmi típusú adók felé. Tehát történt egy teherátrendeződés, egy átstrukturálás, aminek az lett a végeredménye, hogy folyamatosan tudjuk a munkát, az élőmunkát terhelő adókat csökkenteni, és ennek úgymond az a másik lába, hogy a költségvetési egyensúly ne boruljon meg, hogy arányaiban a fogyasztási-forgalmi típusú adók lesznek erősebben jelen a költségvetésben. Tehát egy olyan teherátrendeződés, ahol egy generális áfakulcscsökkentés valósul meg, nem áll összhangban a kormány adópolitikájával. Egyértelműen az a szándék, és továbbra is ezt az irányt szeretnénk követni, hogy a jövedelemadókat és a munkát terhelő adókat szeretnénk csökkenteni.

Szintén elhangzott Z. Kárpát Dániel felszólalásában, hogy az áfacsökkentést az alapvető élelmiszerekre ki kellene terjeszteni, és ez gyakorlatilag több képviselő felszólalásában is visszaköszönt. Itt nagyon fontos rámutatni arra, hogy egyik oldalról támadás éri az adórendszert, például az szja-t és a taót, hogy egykulcsos, mindenkinek azonos módon kell fizetnie, és ilyenkor az az érv hangzik el, hogy többet fizetnek ilyenkor, illetve hogy arányaiban jobban sújtja a szegényeket. Érdekes módon az áfakulcsnál ez az érv nem jön elő, holott ott is igaz, hogy az áfakulcsnál, ha esetleg az összes élelmiszer kulcsát csökkentenénk, a tehetősebbek, mondjuk, a legtehetősebb 10 százalék háromszor-négyszer több áfabevételt takarítana meg, mint a legalacsonyabb jövedelmű 10 százalék. Tehát sokkal többet fogyasztanak a tehetősebb családok, sokkal magasabb árkategóriájú termékeket fogyasztanak péksüteményből is, gyermekpelenkából is és mindenféle egyéb termékből. Tehát itt is visszaköszön az a disszonancia, hogy ha az áfakulcsot generálisan lecsökkentjük mindenkinek, ott is a vagyonosabb családok és vagyonosabb magánszemélyek kapnak nagyobb adókedvezményt. Érdekes módon ez a retorika itt nem köszön vissza.

A hitelintézeti különadó kapcsán bár képviselő úr most kiment az ülésteremből elhangzott, hogy a hitelintézeti különadó kivezetése egy technikai kivezetés volt. Képviselő asszony is utalt rá, hogy ezt az adónemet nem tartja jogosnak, hogy kivezetésre került. Itt szeretném megerősíteni, hogy az IFRS-átállás miatt a bankoknak és a hitelintézeteknek az adóalap-számítási módja megváltozott, tehát így, hogy most már az összes hitelintézet IFRS-alapon vezeti a könyveit, a hitelintézeti különadó létjogosultsága úgymond megszűnt.

(18.50)

Nem lesz költségvetési bevételkiesés azáltal, hogy ez az adónem kivezetésre kerül. Azt gondolom, ez inkább egy adminisztratív tehercsökkentésnek minősíthető.

Bangóné képviselő asszony felvetésére igyekszem reagálni. A kafetéria-rendszer átalakítását elég részletesen elemeztük. Ebbe megpróbálok egy picit részletesebben belemenni, csak egy kicsit később, most viszont reagálnék egy-két konkrét javaslatra.

Felmerült, hogy a bölcsődei díjakat hányan térítették meg és hány óvodai kedvezmény volt az idei évben. Megkérdeztem a kollégáimat, itt sajnos nem állnak rendelkezésre azok az adatok. A 2017-es bevallás adatai még nincsenek feldolgozva, de amint meglesznek, eljuttatom ezeket az információkat. Az óvodai támogatás kapcsán viszont szeretném hangsúlyozni, hogy az óvodai támogatás nem idén került bele a jogszabályba. Annyi történt idén, hogy eddig a munkáltató nevére kiállított számlát lehetett elszámolni, most már a magánszemély nevére kiállított számla is elégséges, tehát ott nincs egy új kedvezmény bevezetve.

Elhangzott szintén a felszólalásban, hogy a benzin, illetve az üzemanyagok áfáját, jövedéki adóját csökkenteni kéne. Itt nagyon fontos összefüggés, hogy a benzin áfája, illetve jövedéki adója elég harmonizált uniós szinten. A jövedéki adó kapcsán az összes környező országnál a legalacsonyabb mértéket alkalmazza Magyarország, talán csak Bulgária alkalmaz alacsonyabb jövedékiadó-szintet, mint Magyarország.

Tehát a jövedéki adóban egyértelműen látszódik, hogy alacsony adóterheléssel terheljük ezt a termékkört. S az is nagyon fontos, hogy a végső fogyasztói árakra igazából az áfán és a jövedéki adón kívül a legfontosabb szempont nyilván a kereslet-kínálat és a piaci árrés, valamint a világgazdasági változások és nyilvánvalóan az olajár. Tehát a végső fogyasztói árra nem az adókon keresztül lehet ráhatással bírni, azokra a világgazdasági eseményeknek sokkal nagyobb ráhatásuk van, mintsem az adóknak. A jövedéki adóban, szintén hangsúlyozom, hogy a legalacsonyabb mértékkel sújtjuk ezt a termékkört az egész régióban.

Varju képviselő úr felszólalásában ismét hangsúlyozta, hogy az adócentralizáció Magyarországon nagyon magas, hosszasan sorolta, hogy hogy ment felfelé az adóbevétel és hogy nőtt az adócentralizációs ráta. Én azt gondolom, ez szintén összhangban van azzal, amit az első felszólalásomban jeleztem, ugyanis az adócentralizációs rátát úgy számolják, hogy az összes beszedett adóbevétel a GDP-hez viszonyítva. S ha az összes beszedett bevétel nő, legyen az adóemelésből vagy fehéredésből, akkor ez a ráta növekedni fog. Magyarországon nem adóemelésből fakadt ez a növekedés, hanem az adócsökkentések ellenére egyre több adót tudott beszedni a kormány, tehát egyértelműen a fehéredésből származik ez az adótöbblet. Nyilván továbbra is cél az, hogy az adócentralizációs rátát csökkentsük, hiszen ez az adópolitikai irány van igazából megfogalmazva évek óta.

Tehát ezen a rátán szeretnénk csökkenteni, de igazából örvendetes az, hogy azért nem tud ez a ráta lejjebb menni, mivel a fehéredés egyre több bevételt generál annak ellenére, hogy az adókulcsok egyébként csökkennek.

Szintén Varju képviselő úr azt javasolja, hogy az adóhatóság szolgáltató jellege erősödjön, és elektronikus ügyintézés valósuljon meg az adóhatóságnál. Itt nyitott kapukat dönget a képviselő úr. Maximálisan egyetértünk azzal, hogy az adóhatóság szolgáltató jellegét erősíteni kell. Azt gondolom, hogy erre példaértékű megoldásokat tudunk felmutatni. Talán a legjobb példa az e-szja, ahol az adóhatóság készíti el a bevallásokat a magánszemély helyett. Az a kérése vagy felvetése pedig a képviselő úrnak, hogy ne kelljen adóbevallást készíteni a magánszemélyeknek, gyakorlatilag megvalósult már a tavalyi évben, hiszen több százezer olyan magánszemély volt, aki látva, hogy az adóhatóság elkészítette a bevallását, nem vette a fáradságot és nem nézte meg a bevallását, hanem bízott az adóhatóság pontos számításában. És úgy lett adóbevallása május 21-ével vagy 22-ével, nem is tudom, milyen napra esett, hogy nem nézte meg az adóbevallását.

A másik nagyon nagy kör az, aki megnézte az adóbevallását, és változtatás nélkül elfogadta, ez is egy több százezres kör. Ők pedig élvezték azt az informatikai fejlesztést, ami alapján egy tableten vagy mobiltelefonon el tudta fogadni az adózó a bevallását, és egy XXI. századi technológiával gyakorlatilag pár perc alatt letudta az adóbevallását. Azt gondolom, hogy ez példaértékű szolgáltatás volt az adóhatóságtól.

A következő példaértékű szolgáltatás, ami alapján szintén úgy éreztem, hogy gyakorlatilag egy húron pendülünk a képviselő úrral, az az, hogy milyen egyéb szolgáltatásokat tud még az adóhatóság nyújtani, és hogy tudná a kisebb és közepes vállalkozások felé a kommunikációját javítani.

Talán az időzítés nem is lehetne jobb, a mai napon indult el az adóhatóságnak egy új szolgáltatása, az online számlázó, ami azt jelenti, hogy a július 1-jén induló online számlaadat-bekötésnek az elősegítésére a NAV készített egy számlázóprogramot, amit ingyen a vállalkozások rendelkezésére bocsát, s ha ezt az ingyenes számlázóprogramot a vállalkozások alkalmazzák, letöltik, telepítik és ezen keresztül állítják ki a számláikat, ez automatikusan önmagában teljesíti ezt a július 1-jétől teljesítendő kötelezettséget. Azt gondolom, hogy ennél proaktívabb és modernebb szolgáltatást nehéz elképzelni, mint amikor az adóhatóság rendelkezésre bocsátja azt a szoftvert, amivel a kisvállalkozások le tudják tudni ezt az adókötelezettséget. Úgyhogy érdekes volt hallani, hogy ugyanezeket várja a képviselő úr is.

Szintén elhangzott Varju képviselő úr felszólalásában, hogy nincs arra garancia, hogy a cégek bért emelnek, és ha a kafetériát megszünteti, vagy úgy dönt a munkáltató, hogy nem fogja ezt ő tovább adni a munkavállalónak, akkor a nettó bérek csökkennek. Itt hadd hívjam fel a figyelmet egy tavalyi eredményre, amikor a hatéves bérmegállapodás miatt egy jelentős minimálbér-emelés történt a gazdaságban, megnéztük, hogy ennek milyen hatásai voltak az egyes fizetési régiókban. Az volt a vélekedés, az volt az előzetes feltételezés, hogy a minimálbér környékén, tehát 100-200 ezer forintos bérszintig jelentősen fognak nőni a bérek, hiszen a minimálbért meg kell emelni kötelező jelleggel, az azt követő béreknél van egy kis feltorlódó hatás, és aztán szépen ellaposodik ez a görbe, és 300-400 ezer forintnál már nem lesz érezhető változás.

A hatéves bérmegállapodásnál, ahol nagymértékű minimálbér-emelés következett be, azt láttuk, hogy jelentősen megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. Olyan munkaerőpiaci helyzettel szembesültünk, ahol versenyezni kell a munkavállalókért, ezért a minimálbér-emelés gyakorlatilag végigkúszott a 600-700 ezer forintos bérkategóriáig is, tehát még a 600-700 ezer forintos bérkategóriánál is 10 százalék körüli béremelést lehetett látni az ábrákon. Tehát azért tudott megvalósulni egy 10 százalék fölötti béremelkedés országos szinten, mert nemcsak a minimálbéres fizetési kategóriában, hanem a jóval magasabb fizetési kategóriákban is átment ez a béremelkedés. Tehát az a félelem, hogy majd a munkáltatók le fogják nyelni a járulékcsökkentést és nem adják tovább a munkavállalóknak, nem valósult meg. Egyértelműen azt lehet mondani, hogy átkerült ez az adóelőny a fogyasztókhoz, a munkavállalókhoz.

Mi azt gondoljuk, hogy mivel a munkaerőpiaci helyzet gyakorlatilag változatlan, vagy inkább azt mondhatom, hogy talán még nagyobb kihívásokkal szembesül, mint tavaly, a kafetéria-rendszer átalakítása sem fogja azt eredményezni, hogy a nettó pozíciója csökkenjen a magánszemélyeknek. A munkáltatók egyszerűen rá vannak kényszerítve arra, hogy versenyképes fizetést adjanak a munkavállalóknak, és ha ezen felül szeretnék egy pozitív ösztönzővel még a munkájukat elismerni, akkor továbbra is van lehetőség ezt SZÉP-kártyával megtenni. Tehát a rekreáció, a feltöltődés, az egészséges életmód támogatása továbbra is adott.

Viszont azt gondoljuk, hogy elsősorban fizetéssel kell versenyezni a munkavállalók kegyeiért. S az is egy nagyon fontos összefüggés, hogy míg a munkáltatók által fizetett adóterhek meg az adminisztráció növekedése a kafetéria ellen hatott, addig ha bérfizetés történik, ott egy járulékalapot képező jövedelem is van, tehát az ellátások is nőnek. Tehát azért fontosabb az, ha bérként kapja meg a magánszemély ezt a jövedelmet, mert ebből nyugellátás, tb-ellátás, adott esetben magasabb nyugdíj származik. Ez tehát egy fontos összefüggés, ezért gondoljuk, hogy a kafetéria-rendszer átalakítása azért volt időszerű, mert nagyon látszódott, hogy gyakorlatilag a bérek egy része vándorolt át a kafetériába. Tehát nem béren kívüli juttatás történt ebben a formában, hanem a bér egy része lett átcsatornázva egy alacsonyabb közteherrel sújtott eszközbe, és ez lett a kafetéria.

Ha már belevágtam a kafetériába, akkor ezt egy kicsit jobban kifejteném. Megvizsgáltuk a kafetériaelemek népszerűségét, és látjuk, hogy hány cég alkalmazza ezt a rendszert, hány magánszemély kap ilyet. Az látszik, hogy 24 ezer cég adott kafetériajuttatást, tehát a gazdálkodói kör töredéke. S az is jól látszódik, hogy a magasabb bérszinttel rendelkező munkavállalók kapták ezt a jövedelmek, tehát szociálisan egy nagyon rosszul célzott támogatás.

(19.00)

Azok a munkavállalók kapják, akik egyébként a magasabb bérkategóriákba tartoznak, és azok a foglalkoztatók adják, akik egyébként közepes és nagyobb cégek, amelyek az adminisztrációval meg tudtak birkózni. Azt láttuk, hogy a kis- és közepes vállalkozások szinte nem adták ezt a juttatást, vagy ha adták, akkor a legkisebb adminisztrációval járó készpénzjuttatást választották.

A másik nagyon fontos összefüggés a kafetéria-rendszerek népszerűségével kapcsolatban, hogy tavaly lett bevezetve, tehát ’17-ben lehetett először készpénzt választani, míg az összes többi juttatási forma évről évre folyamatosan változott és egyre bővült a kör, rögtön az első évben a készpénzjuttatás lett messze a legnépszerűbb juttatási forma. Tehát lekörözött minden egyéb utalványt, SZÉP-kártyát, Erzsébet-utalványt, lakhatási támogatást és minden egyebet. A hosszú távú öngondoskodási formákat is, tehát a nyugdíj- és az egészségpénztári befizetéseket. Jól látszódik, hogy a magánszemélyek a könnyen elkölthető, rugalmas, flexibilis rendszert választották, a készpénzt, és nem a papíralapú, lejáró, korlátozottan beváltható, adott esetben visszaélésre is alkalmat adó utalványokat.

Azt gondolom, jól látszódik, hogy ehhez a rendszerhez hozzá kellett nyúlni. Egyébként pont a héten egyeztettünk a VKF tagjaival, a munkaadók és a munkavállalók érdekérvényesítő szerveivel is. Jól látszódik, hogy abban gyakorlatilag egyetértés van, hogy egyszerűsíteni kell a rendszert. Abban valóban van vita, hogy mennyire kell egyszerűsíteni, vagy hány elemet kéne megtartani, hármat vagy ötöt. De amikor arról beszéltünk, hogy tartsunk meg hármat, és soroljuk fel, mi az a három, akkor is 15 javaslat érkezett erre a háromra. Tehát jól látszódik, hogy ez a rendszer annyira cizellált és annyira széles körben támogatta ezeket a szolgáltatásokat, hogy gyakorlatilag a fogyasztás terelő hatása már minimális volt, annyira sok volt a választási lehetőség, hogy már nem lehetett érdemben a fogyasztást terelni azokba az irányokba, ami egyébként a kormánynak akár egészségügyi vagy hosszú távú megtakarítási szempontból fontos volt.

Egy másik érdekes összefüggés a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban. Azt látjuk, a tavalyi és a tavalyelőtti évet néztük meg, és például a munkáltatói hozzájárulás összege a nyugdíjbefizetések kapcsán csökkent, a magánszemélyek oldaláról szintén még mindig lehetőség van nyugdíj-megtakarításokra. Tehát szja-kedvezmény továbbra is van ezekhez a befizetésekhez, az pedig folyamatosan nőtt. Azt láttuk, hogy a munkavállalók öngondoskodási hajlama folyamatosan nő, és aki erre szeretné szánni a megtakarítása egy részét, az most is megteheti egy 20 százalékos adókedvezménnyel, ami, azt gondolom, nagyon nagyvonalú támogatás. A kafetéria-rendszerrel kapcsolatban, azt gondolom, ez a legfontosabb érvrendszer, amit össze kívántam foglalni.

A másik nagyon fontos elem, hogy nagyon sokszor az a retorika érkezik, hogy a kormány nem támogatja ezeket a célokat, mint a lakhatás, a mobilitás és az öngondoskodás. Határozottan állítjuk, hogy a kormány ezeket a célokat mind támogatja, mindegyiket fontosnak tartja, de nagyon fontos látni, hogy nem biztos, hogy ebben a rendszerben kell ezeket a célokat támogatni. Ha drágán és rosszul célzottan a magasabb jövedelmű rétegnek adunk ezzel nagyobb kedvezményt, akkor azt gondoljuk, lehet, hogy ennél egy célzottabb rendszerrel kell a lakhatást, az öngondoskodást és az egészséges életmódot támogatni.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Csárdi képviselő úr jelezte, hogy azt gondolják, az egykulcsos szja-ban nagy változásokat kéne elérni, hogy ne ebben gondolkodjunk. Fölírtam két számadatot. Az szja-rendszer is folyamatosan változott az elmúlt időszakban, finomhangolás jelleggel. A két év, amit viszonylag könnyű összehasonlítani, az ahol 15 és 16 százalék volt az adókulcs. Tehát 1 százalékponttal csökkentettük az adókulcsot, generálisan az szja keretrendszere nem változott, és az 1 százalékpontos kulcscsökkentés ellenére 1688 milliárd forint helyett 1717 milliárd forint szja-bevétel folyt be.

Azt akarom ezzel mondani, hogy az egykulcsos adórendszer mellett továbbra is elkötelezettek vagyunk. Azt gondoljuk, hogy mind a taóban, mind az szja-ban határozottan beváltotta azokat a hozzáfűzött reményeket, hogy az egykulcsos rendszer tisztít, egyszerűsít és fehérít. Ez látszódik a bevételi számokból is, hogy a kulcs csökkenése ellenére több bevételt tudtunk beszedni.

Ugye, matematikailag ennek nem biztos, hogy így kéne történnie. Egyértelműen az volt a háttér, hogy nem voltak arra ösztönözve már a munkavállalók, hogy esetleg a minimálbér környékére vagy a sávhatár környékére torlasszák fel a jövedelmeket. Tehát nem voltak abban érdekeltek a munkavállalók, hogy a bevételeiket esetleg eltitkolják, és az adott határérték alatt még kimutatják a bevételt, afölött pedig nem. Ezért azt gondoljuk, hogy az egykulcsos adórendszer továbbra is egyszerű, átlátható, igazságos és arányos. Ezt igazolják egyébként a bevételi számok is.

Szintén elhangzott képviselő úr felszólalásában, hogy az egyéni járulékokat javasolják csökkenteni. Amikor adóékcsökkentésről beszélünk, és ez folyamatosan a kormány napirendjén is van, vizsgáltuk azt, hogy a munkáltatói vagy a munkavállalói oldalon javasolt ezeket a csökkentéseket megtenni. Azt gondolom, itt is beigazolódott az a várakozás, hogy a munkáltatói oldalon kell a kedvezményt megadnunk azért, hogy a minimálbér-emelés miatti bérfeszültséget enyhítsük, a cégek versenyképességét pedig tudjuk növelni.

Kellett segíteni a munkáltatókat abban, hogy a magasabb béreket könnyebben ki tudják gazdálkodni. Ezt támogatta egyébként a taokulcs csökkentése is. Ha az egyéni járulékokat csökkentenénk, szintén utalnék arra, hogy az egyéni járulékok képezik az ellátás alapját. Ezért gondoljuk azt, hogy ha a munkavállalói oldalon gondolkodunk, akkor az szja, ami a csökkentés tárgya lehet, egyébként pedig a munkáltatói oldalon javasoljuk a csökkentést azért, mert azt látjuk, hogy ez a versenyképesség-javító intézkedés nagyon szépen és nagyon gyorsan átcsorog a bérekbe.

Hoztam is néhány számot egyébként, amikor a minimálbér szintjéről beszélünk meg az adókulcsokról. Én egy sokkal beszédesebb számot írtam föl magamnak, a reálbérek emelkedését 2010 és ’17 között. Azt gondolom, hogy ez egy elég beszédes szám, hogy 36 százalékkal nőtt a reálbérek vásárlóértéke; a kétgyermekeseknél ez 45 százalék, háromgyermekeseknél 64 százalék, tehát ez alatt a hét év alatt 64 százalékkal több jövedelmet tudnak elkölteni a családok. És itt lehet a minimálbérről egyeztetni meg az adórendszerről, de azt látjuk, hogy jelentősen több jövedelemmel rendelkeznek a családok ma, mint 2010-ben. A minimálbér csak 2010 és ’17 között 87 százalékkal emelkedett.

Szintén Csárdi képviselő úr jelezte, hogy a taokulcs 9 százalékos volta a nagyobb vállalkozásoknak jelent jelentős adókedvezményt. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a kisebb vállalkozások ugyanúgy éltek ezzel a lehetőséggel. A kisebb vállalkozások már első lépésben megkapták a 10 százalékos adókulcsot, míg a nagyoknak még magasabb adókulcsuk volt. A következő lépésben a kicsiknek is és a nagyoknak is lement 9 százalékra ez az adóterhelés. Azt nem vitatjuk egyébként, hogy a tao logikája még mindig bonyolult, rengeteg nemzetközi kapcsolatot kell benne kezelni, olyan ügyleteket, amelyek nagyobb cégeknél előfordulnak.

Ez egy bonyolult, kiforrott adórendszer, viszont pont emiatt azt gondoljuk, hogy a kisebb vállalkozásoknak egy nagyon reális választás a kata és a kiva. A kata a legkisebb önfoglalkoztató egyéni vállalkozók igazán népszerű adóválasztása, egy tételes adóval gyakorlatilag letudják az összes adóterhüket, tehát egy minimális adminisztrációval, egy tételes adóval megvan az összes adófizetési kötelezettség. Ennek a népszerűségét, azt gondolom, talán nem is kell magyarázni, lassan 300 ezer gazdálkodó van ennek az adónak a hatálya alatt.

Mint említettem, 28 ezren vannak a kiva hatálya alatt, az pedig a növekedési potenciállal rendelkező közepes vállalkozásoknak szerintünk a legjobb választása. Egy olyan innovatív adónem, ami sokkal inkább ösztönzi a beruházásokat és a fejlesztéseket, mint például a tao. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a kis- és középvállalkozásoknak ez a két kis adónem, ami igazán versenyképes, és a tao pedig valóban a nagyobb és komplexebb cégek adója.

Nem ide tartozik szervesen, de szeretném itt hangsúlyozni azt az adóhatóság által nyújtott szolgáltatást, ami az előbb felmerült igényként az ellenzék részéről is, egyben a kormánynak az egyik legfontosabb terve a jövőre nézve is. A tavalyi évben az adóhatóság kiküldött egy levelet azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek a kiva választására jogosultak lehettek. Tehát az adóhatóság látta ezeket az adatokat, és amikor azt látta, hogy jogosult az adózó, akkor készített egy kalkulációt.

(19.10)

A kalkuláció alapján kiküldtünk 80 ezer cégnek egy levelet, amelyben bemutattuk a kivarendszer előnyeit. Volt, ahol egyébként számítást is tudtunk végezni, és megmutattuk, hogy ha átvált a vállalkozás kivára, akkor csak mondok egy példát 24 ezer vagy 82 ezer forinttal fizet kevesebbet, mint ha maradna a tao hatálya alatt. Azt gondolom, ezzel a proaktív figyelemfelhívó levéllel tudtuk elérni, hogy január 1-jétől gyakorlatilag megugrott a kivaalkalmazók száma. Tehát itt is egy olyan előremutató szolgáltatást nyújtott az adóhatóság, ami, azt gondolom, példaértékű, és ilyen típusú szolgáltatásokat szeretnénk a jövőben is bevezetni.

Burány Sándor képviselő úr ugyan már nincs itt, de jelzem, hogy az eva választására nem lesz lehetőség december 20-a után, de ez az adónem nem kerül kivezetésre. Tehát aki ezt az adónemet választja, és továbbra is ebben az adónemben kívánja egyébként az adófizetési kötelezettségeit teljesíteni, az megteheti továbbra is. Tehát nem szűnik meg ez az adónem, csak új belépőket nem vár decembertől. Ettől függetlenül azt gondoljuk, hogy a kata és a kiva a legtöbb adózónak sokkal kedvezőbb adófizetési kötelezettséget eredményez, ezért ezeket az adónemeket javasoljuk megfontolásra, de az eva is használható marad.

Potocskáné képviselő asszony kérdéseire próbálok reagálni. Volt egy helyiadó-kedvezményre utaló megjegyzése. Kérdezte, hogy az egymillió forintos kedvezmény miért kerül kivezetésre. Itt is azt szeretném hangsúlyozni, hogy maga a kedvezmény, tehát az, hogy a foglalkoztatást a kormány szeretné ösztönözni, továbbra is határozottan így van. Azt látjuk, hogy egy munkavállalóra 20 ezer forint kedvezmény jut, ha forintosítjuk. Tehát ez pont az a kedvezmény, amelynek, úgy láttuk, hogy nincs semmilyen terelő hatása, tehát nem emiatt fogja felvenni a munkáltató a munkavállalót. Ráadásul rendszeridegen is volt. Amikor például kedvezményeket megszüntetünk, mindig az a cél lebeg a szemünk előtt, hogy egyszerűsítsük az adórendszert. Tehát csak azért nem szüntetünk meg egy kedvezményt, mert a céllal, amit egyébként támogat, nem értenénk egyet. Itt is határozottan a foglalkoztatást továbbra is ösztönözni szeretnénk. Ennek a legjobb példája egyébként a munkahelyvédelmi akcióterv átalakítása. Itt viszont úgy látjuk, hogy rendszeridegen ez a kedvezmény, és nem éri el a célját.

A fordított adózás kivezetése kapcsán szerintem itt egy kis félreértésről lehet szó. Valóban van egy ilyen szakasz a törvényben, hogy megszűnik ennek a lehetősége, viszont kicsit talán túlbuzgók voltunk, mert ez 2022-től fog megszűnni.

Tehát bele kellett írni a jogszabályba úgymond a hatályon kívül helyezést, de igazából itt egy meghosszabbítás történik. Tehát a fordított adózás alkalmazása az ön által is említett termékkörökre most lejárt volna, viszont a Bizottság meghosszabbította ennek az alkalmazási lehetőségét addig, amíg egyébként uniós szinten ki nem dolgozunk egy hatékony eszközt a feketegazdaság visszaszorítására. Amíg ez meg nem történik, addig ’22. július 1-jéig fennmarad a fordított adózás a gabonára és az ön által említett termékcsoportokra is. Viszont valóban belekerült ennek a fordított adózásnak a kivezetése, de az majd 2022 júliusától lesz alkalmazandó.

A szakképzési hozzájárulás kapcsán pedig, amit említett, egy technikai hiba van a jogszabályban, amit javítani fogunk, és köszönöm is a felvetést.

(Jegyzeteiben lapoz.) Varga-Damm képviselő asszony áfacsökkentéssel kapcsolatos javaslatát, ahogy nézem, korábban gyakorlatilag megválaszoltam, azt gondolom.

A hitelintézeti különadó kapcsán említettem, hogy egy IFRS-átállás miatti technikai kivezetésről beszélünk. Tehát adóbevétel-kiesés emiatt nem fogja érni a költségvetést.

A számviteli törvényre vonatkozó javaslatát pedig gyorsan megkonzultáltuk a kollégákkal. Egyetértünk abban, hogy legyen rugalmasság abban, hogy milyen pénznemben vezeti az adózó a könyveit, viszont mi azt gondoljuk, hogy értékelési szempontból nagy kockázatot jelentene, ha egyébként ez nem egyezne a jegyzett tőke pénznemével. Ezért ezt a kettőt emiatt kötöttük össze. Valóban egyébként lehet rugalmasan ezeket változtatni. Euróban eddig is nagyon rugalmasan lehetett könyveket vezetni. Itt viszont az a feltételezésünk, hogy nem jellemző, hogy valaki évről évre változtassa az elszámolás pénznemét. Tehát ha tipikusan a bevételei euróban vannak egy vállalkozásnak, azt gondolom, ez nem szokott egyik évről a másikra változni. Azt gondolom, hogy ez az alapító okirattal való összekötés az értékelési szempontok miatt fontos.

Csárdi Antal képviselő úr noszvaji példája kapcsán csak szeretném jelezni, hogy a házipálinka-főzés a neta hatálya alá nem tartozik, tehát szerencsére ott nem kell ezzel az adóteherrel számolni. Mivel nem kerül értékesítésre, vélhetően házi fogyasztásra történik a párlat-előállítás, ezért a neta hatálya alatt nincs ez a termék.

A célzott áfacsökkentéssel kapcsolatban, azt gondolom, nagyjából összefoglaltam a kormány álláspontját. Annyit még talán a célzott áfacsökkentéshez, hogy például az, hogy a gyermekruházat kedvező adókulcs alá essen, uniós szinten tiltva van. (Bangóné Borbély Ildikó felé fordulva:) Üzemanyagnál sem lehet ezt a képviselő asszonynak mondom uniós szabályrendszer miatt kedvező adókulcs, tehát a legmagasabb adókulccsal kell terhelni. A célzott áfacsökkentések meglépése előtt mindig készített a kormány egy hatásbecslést, hogy milyen hatást várunk az áfacsökkentéstől. Amikor megtörtént a legtöbb élelmiszer áfacsökkentése, egy utólagos hatásbecslést is megnéztünk, hogy az árakban hogy igazolódott vissza ez az áfacsökkentés. Azt láttuk, hogy tipikusan a szolgáltatói szektorban nagyon nehezen érvényesült az áfacsökkentés, nem tudtak a fogyasztói árakban egy az egyben átmenni ezek az áfacsökkentések. Tehát egy nagyon drága és rosszul célzott módja ez a szociális problémák megoldásának. Azt gondoljuk, hogy a célzott intézkedések sokkal célravezetőbbek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu