VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államtitkár úr a felvezetőjében elmondta, hogy a törvényjavaslat a szociális hozzájárulási adóról szól, és hogy ennek milyen célja van. Erről nekem alapvetően két szó jut eszembe, két szó maradt meg, amit szeretnék az ön figyelmébe ajánlani, mert nekem önnel ellentétben a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság jut eszembe. 2019-ben is marad a kormány által tervezett bizonytalanság beépítve a gazdaságba. Az érdemi adócsökkentés elmarad, a korábbi hibákból tanulva talán azt mondhatom, hogy az egyszerűsítésből talán fellelhetünk valamit, és a gazdálkodók erre talán számíthatnak. A törvényjavaslat névleges célja a gazdasági növekedés feltételeinek javítása, a gazdaság versenyképességének megőrzése, továbbá a versenyképes adórendszer megteremtése. Ennek érdekében ez a törvényjavaslat a kifizetői közterhek közül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonására tesz javaslatot, emellett a más törvényben szabályozott, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezményeket akarja összehozni és ilyen módon egymásba olvasztani. Fogadjuk el, hogy a jogalkotó ezt egy intézményben akarja elvégezni, és ezt ilyen módon törvényben, ebben az egy törvényben fogja megtenni, és a törvénymódosításokat egyébként most kivételesen nem egy salátatörvényben fogja elfogadni.

A javaslat ilyen módon akkor tehát megszünteti az egészségügyi hozzájárulást, és beolvasztja. De már itt szeretném jelezni, hogy a probléma magával a jogintézménnyel van, és a létrehozására a munkáltatói tb-járulékot… amit önök valamikor korábban megszüntettek, és adóvá alakították át annak érdekében, hogy a magánnyugdíjpénztárakat ellehetetlenítsék egy akkori közvetlen javaslattal. Mindannyian emlékezünk erre az ámokfutásra, amit önök végeztek: 3 millió ember 3000 milliárd forintját tüntették el gyakorlatilag hónapok alatt, és élte fel a költségvetésük, égették el gyakorlatilag ezt a pénzt.

A járulék adóvá történő alakítása értelemszerűen negatívan befolyásolta a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás biztosítási jellegét. Az alapokra, az intézményekre vonatkozó ezt követő intézkedések szintén ebbe az irányba mutattak, így aztán most ne csodálkozzanak, hogyha egyébként e tekintetben kritika éri önöket! Sajnos, továbbra sem szívlelik meg ezt a kritikát.

De nézzük először azt, hogy milyen körülmények között terjesztették be ezt a javaslatot! Merthogy ennek mennyi realitása van a korábban képviselőtársam által hivatkozott, kormány által kötött megállapodásra! Két hónappal ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint még nem volt fenntartható a dinamikus bérnövekedés, ami az elmúlt időszakot jellemezte.

Az akkor kiadott inflációs jelentésük szerint ennek következményeként a szociális hozzájárulási adó csökkentésének a hatéves bérmegállapodásban foglalt ütemezése nem lesz folytonos. Az önök által jól ismert Magyar Nemzeti Bank erre azt mondta, hogy 2020 második negyedévében kerülhet sor újabb csökkentésre. Erre a bizonytalanságra szeretném újra és újra felhívni a figyelmet.

Feltehetjük a kérdést: akkor a kormány egyébként felelőtlenül teszi meg ezt a javaslatot, avagy egyébként egy választási fogásként teszi meg, és ennyit várhatunk ettől? Induljunk ki abból, hogy nem volt felelőtlen egyébként sem a szerződéskötés pillanatában, mert ami ígéretet a munkavállalóknak tettek, azt egyébként a munkavállalók elvárják, hogy önök tartsák be.

Tételezzük fel, hogy az ezen a konzultációs fórumon létrejött megállapodás betartása nemcsak szöveg, hanem évekre előre mutató elképzelés! Ennek megfelelően önöknek növelniük kell a minimálbért, a garantált bérminimum növelésére van szükség, és egyébként a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adót csökkenteniük kell. És éppen ezért, amennyiben a kormány törvénytervezetben hangoztatott céljai nem csak ennek a pillanatnak szólnak, akkor egyébként ez a következő évekre is vonatkozik, és hogyha egyébként ezt akarja csinálni, és ebben elkötelezi magát, és valóban kiszámíthatóságra törekedne, akkor ezt a törvényben is rögzíthetné. De a kormány ezt nem teszi meg, mert egyébként csak a pillanatnak él, nincs lehetőség, nem meri és nem vállalja fel azt, hogy a 2022-ig vállalt csökkentés mellett hosszú távra elkötelezze magát, és egyébként a vállalatok, a munkaadók ilyen értelemben valóban a kiszámíthatóság mellett lehessenek. Merthogy egyébként a Magyar Nemzeti Bank által adott jelzések nem támasztják alá az önök által megtett lépéseket, elképzeléseket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy káosz van, nem pedig biztonság. A vállalatok viszont éppen emellett önöktől teljesen függetlenül dinamikus béremelésbe kezdtek. Szükségük van erre, mert egyébként a munkaerő megtartása és annak megelőzése érdekében, hogy őket elhagyják, igen, ezt a lépést nekik meg kellett tenni. Ezt a folyamatot a kormány jóval nagyobb elkötelezettséggel támogathatná, mint például amit az előbb említettem önnek.

De a lényeg az, hogy a 2016 őszén kötött hatéves bérmegállapodás értelmében önöknek ezt 2018 után még négy évig 2-2 százalékkal csökkenteniük kell. Ha teljesült volna egyébként ez a feltétel, akkor az adott negyedévet követő második negyedév elején csökkentheti gyakorlatilag a kormány a szociális hozzájárulási adót. A gyakorlatban egyébként mindez azt jelenti, hogy a jegybank szerint, amint említettem, 2019 utolsó negyedéve után kerülhetne erre csak sor.

De nézzük tovább azt a körülményt, amit önök teremtettek, és amivel foglalkozni kell! Ne feledkezzünk meg arról, hogy amióta a munkaadói tb-járulék helyett szociális hozzájárulást kell fizetni, ami adónak számít, és az adó alapja a munkabér, ha a munkáltató fizetné egyébként a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugdíjasnak nyugdíjat kellene kapnia, ha viszont a munkáltató csak adót fizet, akkor azért cserébe nem jár semmi. Az átkeresztelés azt jelentette, hogy önök nagyobb szabadságot kaptak, a kormány nagyobb szabadságot kapott, hogy akár más célra elkölthesse az így befolyt összeget, és egyébként mint láttuk el is költötte. Az elmúlt évek többletbefizetései sok száz milliárd forintját önök nem a nyugdíjasokra, nem az egészségügyre költötték, hanem egészen másra.

A korábbi szabály szerint a tb-járulékot, amit adóként kezeltek a kivetésnél és a beszedésnél, csak a társadalombiztosításra lehetett volna költeni, de a változás megszüntette a kormány kötelezettségét, hogy a befolyt összeget egészségügyre és nyugdíjra fordítsák. És ennek megfelelően tapasztaljuk azt is, hogy a befizetett összeg eltűnt, és önök másra használják. Ennek az adónak a bevezetése, átkeresztelése ebben a formában előkészíti egyébként gyakorlatilag, hogy a miniszterelnök úr által emlegetett nagy válság esetén ne a nyugdíjakra kelljen költeni, hanem akár még azt is el kelljen viselni, hogy nagymértékű nyugdíjcsökkentés következhet be.

Azért, hogy ez ne következzen be, azért akarunk a mai helyett egyébként egy demokratikus, de hatékony és erős államot, mi erről beszélünk, és ezt javasoljuk önöknek. A lehető legszélesebbre kell nyitni a kaput a vállalkozók előtt, tulajdonosként egyébként az állam ne torzítsa a piacot, ellenőrzi a versenyt, védi a vállalkozásokat, optimalizálja az adókat, támogatja a munkahelyteremtést és a fejlesztéseket, méltányos, de következetes az ellenőrzésekben és a szankciókban, egyébként pedig keményen megtorolja a korrupciót és a közpénzzel való visszaélést. Na, látja, ezt nem látjuk mi e mögött az adó-előterjesztés mögött.

(15.10)

A munkaképes korú lakosság jelentős része életkora, képzettsége, mobilitáshiánya és egyébként egészségi állapota miatt már nem lesz képes arra, hogy munkavállalóként részt vegyen abban a modernizációs fordulatban, amit ön is vizionált. Számukra az értékteremtő munka lehetősége ott van helyben. Ennek a helyi megoldásnak kell illeszkednie az európai egységes piachoz, és ezt nem látjuk e mögött a törvénytervezet mögött.

Európai megoldásra van szükség. Itt csak azok tudnak helytállni, akik kiszámítható környezetben tudnak dolgozni. Az önök javaslata ehhez kevés, többet kell tenni az ország érdekében. Ezért volt már akkor is nagy megrökönyödés, amikor önök a munkaadói tb-járulék helyett szociális hozzájárulás fizetésére kötelezték a vállalatokat. Ha tehát a munkáltató fizeti a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugdíjasnak nyugdíjat kellene kapnia, ha viszont a munkaadó csak adót fizet, akkor ezért önök szerint is ezzel a megoldással nem jár semmi. Idézem a törvény szövegét. Önök terjesztették így be. „A szociális hozzájárulási adó megfizetése az államháztartási forrásból fizetett ellátásra, ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást, illetve a munkanélküli-ellátást, vagy az államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére jogot nem keletkeztet. Éppen ezért az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetve támogatás összegét nem befolyásolja.” Ennyit arról, amit önök állítanak. Éppen ezért elfogadhatatlan önmagában ez a megoldásuk mind akkor, amikor kitalálták, mind most, amikor ezt tákolni próbálják.

További néhány részletre szeretnék rávilágítani. A 4. §-uk egyik bekezdése szerint a befizetések megoszlanak a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalapok között, és ez a rendelkezés lehetővé teszi bármelyik pénzalap támogatását ebből az összegből. Az elmúlt években láttuk, hogyan emeltek le százmilliárdokat, és hogyan helyezték át máshova. A 2019. évi központi költségvetés szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke, ahogy ön is jelezte, 2 százalékponttal csökken majd, de a költségvetésről szóló törvény viszont számol a csökkenéssel, mivel erre tekintettel csökkenti egyébként a támogatás összegét a humán szolgáltatásoknál. Akkor most mi történt? Ha önök ezzel csökkentik, akkor ezzel már nem garantálhatja senki, hogy ettől a munkáltatók, munkavállalók jobban járnak.

A konkrét javaslatokkal kapcsolatban alapvető gondnak tartom, hogy megszünteti az 55 év felettiekre vonatkozó kedvezményt. Ezt nem indokolja az a tény, hogy egyébként a nyugdíjasok foglalkoztatásának adó- és járulékszabályai kedvezőbbé válhatnak, csak az szja 15 százalékos terhe marad meg. Nem indokolja 55 évnél is a kedvezmények megszüntetését.

Összefoglalva: a mi véleményünk szerint a szociális hozzájárulási adót meg kell szüntetni, és kiszámítható társadalombiztosítási járulékot kellett volna önöknek bevezetni. Ez biztosíthatná a munkavállalók számára azt a tisztességes nyugdíjlehetőséget, ami őket egyébként a sok évi munka után megilleti. A nyugdíj nem adható, hanem jár minden munkavállalónak.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a DK padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu