BANAI PÉTER BENŐ pénzminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony felolvasott egy mai cikket a Portfolio hírportálról, hiszen a forint árfolyamának változása mögött a portál szerint egyetlenegy speciális magyar fundamentális, reálgazdasági ok sincsen. Ebből a szempontból a korábban itt elhangzott 2010-es összehasonlítás, azt gondolom, nem állja meg a helyét. Teljesen más ma a gazdasági helyzet. Nem akarom sorolni, mindnyájan tudjuk, anno ikerdeficit jellemezte a magyar gazdaságot, túlzottdeficit-eljárásban voltunk, az államadósságunk 2010 előtt évről évre növekedett, magas volt a munkanélküliségi ráta és a többi, és a többi. Épp ellenkező a helyzet. A képviselő asszony pont arra mutatott rá, hogy az elmúlt időszak árfolyamváltozása azokból a nemzetközi folyamatokból adódik monetáris politikai lépések, Fed, EKB, pénzpiaci hullámok, néhány hete láttuk Olaszországban is -, amelyekre a jövő évi költségvetési törvény reagál. Pont ezért beszélünk biztonságos növekedésről, pont ezért beszélünk arról, hogy az államadósság finanszírozási költségei fölfelé is mehetnek. A miniszter úr az expozéjában is szólt erről, hogy ezeket a kockázatokat már bekalkuláltuk a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatba.

A másik nagyon lényeges dolog az árfolyam kapcsán az, hogy a forint szabadon lebeg, az abszolút piaci folyamatok határozzák meg. Az elmúlt időszakban, ismétlem, ahogy a képviselő asszony felhívta rá a figyelmet, a nemzetközi folyamatok határozták meg ezeket a mozgásokat, de a fundamentumok stabilak. Ez alapján gondoljuk, hogy ahogyan az elmúlt időszakban a forint árfolyama gyengült, ezek a hullámok elülhetnek, hiszen ismétlem, ha Magyarország-specifikusan vizsgáljuk a helyzetet, akkor semmi olyan hír nem látott napvilágot az elmúlt hetekben, amelynek a forint gyengülését kellett volna eredményeznie. Ezzel, azt gondolom, hogy választ is adtam Z. Kárpát Dániel képviselő úr felvetéseire.

Igen, azt gondolom, egy felelős költségvetés azzal is jellemezhető, hogy az előre nem látható folyamatokra tartalékot képez. Sokszor elmondtuk, pont ezért szerepel 50 százalékkal megnövelt általános tartalék, úgynevezett rendkívüli kormányzati intézkedések a jövő évi tervezetben, illetőleg ezért növekedett 90 milliárd forintra a hiánycél tartásához kötötten felhasználható tartalékösszeg.

Én ezeket az összegeket nem tekintem a kormány zsebpénzének. Az államháztartási törvény, illetőleg a költségvetési törvény rendelkezései értelmében ez utóbbi tekintetben értelemszerűen, hogyha a tisztelt Országgyűlés ezt elfogadja, a források felhasználására csak ütemezetten, csak nyilvános kormányhatározattal kerülhet sor. Ráadásul a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának 40 százalékát csak az első félévben lehet felhasználni, illetőleg csak 40 százalékot lehet az első félévben felhasználni.

(18.30)

Értelemszerűen ezekkel a tartalékfelhasználásokkal együtt is a hiánycélt tartani kell, tehát az Országgyűlés által meghatározott kereteken belül lehet csak a tartalékfelhasználással élni.

Néhány ellenzéki képviselő által felvetett megállapításra reagálnék még. Azt gondolom, hogy tényszerűen tévedés van abban, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben az egyházi fenntartású iskolák finanszírozása, illetőleg az ott tanuló gyermekek támogatása aránytalanul, elvtelenül változik az állami fenntartású intézményrendszer, illetőleg az ott tanuló gyermekek kárára. Arról van szó, hogy a költségvetésitörvény-javaslat leképezi azt a változást, amely a fenntartók tekintetében történik. Számos iskolát vesznek át állami fenntartásból az egyházak, így értelemszerűen ezen fenntartóváltozást követi le a költségvetésitörvény-javaslat finanszírozási változása. Semmilyen egy főre jutó vagy egy intézményre jutó, állami intézményre vagy állami intézményben tanuló diákra jutó forráselvonást, forráscsökkentést nem lehet kiolvasni a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatból, mert nincs ilyen.

Ungár Péter képviselő úr felvetésére azt rögzíteni szeretném: az ápolási díj kapcsán én arra reagáltam, hogy történtek-e változások vagy sem, és tényszerűen azt mondtam el, hogy az ápolási díj tekintetében is több változás történt. Azt persze lehet mondani, hogy minden területen, itt is és számos területen is többleteket kellene még biztosítani, és én azzal nem vitatkozom, hogy nagyon sok területet tudnánk találni, ahol azt mondhatjuk el, hogy az adott feladat ellátásához többletforrásra lenne szükség. Ugyanúgy azt is elmondhatjuk, hogy jó lenne, hogyha több területen tudnánk adót csökkenteni. A kérdés csak az, hogy felelősen ezt hogyan tudjuk megtenni. E tekintetben nem magyar specifikum, hanem a világban mindenütt úgy van, hogy a kormánypártoknak és az ellenzéki pártoknak más elképzeléseik vannak. Erről szól a költségvetés és erről szól a demokrácia.

Az állításom az, hogy olyan változások szerepelnek a jövő évi költségvetésitörvény-tervezetben, akár adóoldalról, nevezetesen adócsökkentések döntően, akár kiadási oldalon, nevezetesen többletkiadások, amelyeknek a fedezete az általunk kalkulált gazdasági növekedésből rendelkezésre áll, és amennyiben a pénzpiaci vagy reálgazdasági folyamatok mégis kedvezőtlen pályát vetítenének előre, kedvezőtlen pálya valósulna meg, akkor vannak olyan tartalékok, amelyek mellett tudjuk tartani a relatíve alacsony, 1,8 százalékos hiánycélt.

A környezetvédelmi költségek tekintetében a 284. oldalon tételesen bemutatjuk, hogy a környezetvédelmi kiadások 2018-ról ’19-re hogyan változnak. Itt is egy érdemi növekedésről lehet beszámolni, tehát növekednek a környezetvédelmi célú kiadások.

A szociális ágazat, illetőleg a bölcsőde kapcsán, a bölcsődei dolgozók kapcsán tényszerűen kell elmondjam azt, hogy mind a bölcsődékben dolgozó felsőfokú végzettségűek, mind a középfokú végzettségűek tekintetében megvalósult béremelés. 2016-tól a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók a pedagógus-életpálya hatálya alá kerültek, így az ottani pedagógusbér-emelés valósult meg, nagyságrendileg 50 százalékos mértékben, a középfokú végzettségű dolgozóknál pedig 2017-től 11 százalékos béremelés valósult meg.

Varju László képviselő úrnak a felvetéseiről délelőtt már sok szó volt, egy dolgot engedjen meg, képviselő úr. Úgy fogalmazott, hogy a kiváltságosok költségvetése a jövő évi tervezet, „csak a kiváltságosok”, talán ezt a szófordulatot használta. Engedje meg, hogy azt mondjam, hogy akkor bízom abban, hogy elég sokan vannak, mert miniszter úr a reggeli expozéjában mondta, hogy nagyságrendileg 350 ezer kétgyermekes családot érint a családi kedvezmény bővítése. Mint ahogy az adóváltozásokból is reményeink szerint széles társadalmi rétegek fognak pozitívan részesülni.

A nyugdíjakról is sok szó volt, szintén itt baloldali képviselők a nyugdíjasok leszakadását említették a bérekhez képest. Azért ezt relativizálnám, tehát a nyugdíjak a reálértéküket eddig is megőrizték, 2010 óta 10 százalékot meghaladó reálérték-emelkedés volt, és ez nem tartalmazza a nyugdíjprémium összegét, és nem tartalmazza azokat az Erzsébet-utalvány formájában teljesített kifizetéseket, amelyeket akár idén, akár a tavalyi évben láthattunk.

A jövő évi tervezet is azzal számol, hogy a nyugdíjak megőrzik reálértéküket, amennyiben az infláció 2,7 százaléknál nagyobb lesz, akkor természetesen a nyugdíj-kiegészítést a kormányzat ki fogja fizetni, és azzal kalkulálunk, hogy ezen túl nyugdíjprémium kifizetésére is lehetőség nyílik, hiszen számításaink szerint a 3,5 százalékot meghaladhatja a jövő évi gazdasági növekedés.

Rig Lajos képviselő úr felvetései kapcsán, egészségügy: azért azt is el kell mondjam, hogy azon túl, hogy mindnyájan számos területen elképzelhetőnek tartunk többletforrásokat, azért nézzük meg, hogy mik történtek. Képviselő úr mondta, hogy huszonévet az egészségügyben dolgozott, képviselő úr is tudja azt, hogy 2012-ben indult el egy olyan béremelés az egészségügyi ágazatban, amely mintegy 95 ezer főt érintett, és ami 2013-ban is folytatódott. Ennél a rétegnél már egy érzékelhető béremelést érve el, konkrét mértékekről természetesen további információ adható. Úgynevezett mozgóbér-rendezésre is sor került az ezt követő időszakban, majd 2016-ban az egészségügyi ápolók tekintetében egy átlagos 26,5 százalékos béremelés valósult meg, ezt követően 12 százalék, majd az ezt követő évben 8 százalék, és jövőre ugyanúgy 8 százalékkal számolunk. Tehát azért bérterületen jelentős növekedések valósultak meg.

A háziorvosokat említette, és egy 130 ezer forintos éves kiegészítést. Tényszerűen megint el kell mondjuk, hogy nem egyszeri 130 ezer forintos… (Rig Lajos: Havi!), bocsánat, havi 130 ezer forintos kiegészítés valósult meg, hanem négyszer, négy évben volt ilyen lépés. Tehát ez kumuláltan az elmúlt években 520 ezer forintos háziorvosi ellátási növekedést jelentett.

A fogorvosoknál a tavalyi évben, ha emlékeim nem csalnak, egy nagyságrendileg 7 milliárdos pluszforrás biztosítására került sor. Tehát azt gondolom, hogy az egészségügyben érdemi béremelések valósultak meg. Természetesen ismétlem: arról beszélhetünk, hogy még milyen mértékekre lenne szükség, Nyugat-Európa egyes országaiban milyen bérek vannak, de azt gondolom, a felelős kormányzásnak az is a része, hogy a növekedés, a reálgazdasági folyamatok, illetőleg az államháztartási folyamatok tükrében valósulnak meg ezek a béremelések. És ismétlem: 2012-ben, még bőven a túlzottdeficit-eljárás folyamatában döntött a kormány az egészségügyi dolgozók első béremeléséről, amikor az Európai Unió egészét egyébként recesszió jellemezte, és gazdasági visszaesés volt.

Ami pedig a családtámogatásokat illeti, és itt visszakanyarodnék Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony felvetéseire, abban igaza van, hogy a születésszámot két dolog határozza meg, nagyon leegyszerűsítve: a termékenységi ráta, illetve a szülőképes korú nőknek a létszáma.

Mit tudunk tenni? Azt tudjuk tenni, hogy minél több intézkedést hozunk annak érdekében, hogy a szülőképes korú nők, ha gyermeket szeretnének vállalni, családok gyermekeket szeretnének vállalni, akkor ezen gyermekvállalási szándékot anyagi körülményeik javításával segítjük. Ezt tudjuk tenni.

Képviselő asszonynak igaza van abban, természetesen mindnyájan tudjuk, hogy a Ratkó-unokák 40 körül járnak vagy a 40-es éveiket elhagyták. Amit sajnos nem tudunk csinálni, az az, hogy visszamenőlegesen sajnos nem tudjuk megnövelni az 1980-ban született nőknek a számát. Ebben képviselő asszonynak igaza van, de kérem, azért azt ne kérje számon a jelenlegi kormányon, hogy az 1980-as években miért annyi gyermek született. (Bangóné Borbély Ildikó: Én csak tényeket mondtam!)

Én azt gondolom, hogy azt lehet számonkérni a kormányon, és azt kell számonkérni mindenkinek a kormányon, hogy beazonosít-e egy problémát, és arra igyekszik-e reagálni vagy sem. Az állításom az, hogy a kormány rögzítette azt, hogy az egy alapvető gazdasági kérdés is, ha úgy tetszik, költségvetési kérdés is, hogy mennyien születnek, és azt konstatáltuk, hogy sajnos 2010 előtt ahogy képviselő asszony tudja a termékenységi ráta folyamatosan csökkent. Én azt állítom, hogy 2011-től, ismétlem: a túlzottdeficit-eljárás időszakában egy olyan, összegszerű hatásában nagyvonalú adókedvezmény-rendszer bevezetéséről döntött a tisztelt Országgyűlés, amely mára több mint 360 milliárd forintot hagy a családoknál, és ami a statisztikák alapján azért mégiscsak hozzájárult ahhoz, hogy a termékenységi ráta javuljon.

(18.40)

Nem kérdés, hogy ez nem elegendő arra, hogy pusztán a reprodukció meglegyen. Az állításom mégis az, hogy ezen az úton megy tovább a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat is, és ezért fogalmaz meg nominálisan mind az adókedvezmények összegét, mind a direkt támogatások összegét tekintve nagyobb támogatásokat.

Az pedig egy filozófiai kérdés közöttünk, hogy melyek a megfelelő eszközök a gyermekvállalás ösztönzése érdekében. A kormány úgy dönt, hogy a gyermekvállalást, a munkavállalást és ezáltal a gazdasági növekedést célszerű összekötni. Éppen ezért döntött amellett, hogy a családi pótlék emelése helyett a munkavállaláshoz kapcsolódó adókedvezményeket növeli, amelyek három gyermek esetén, megjegyzem, teljeskörűen igénybe vehetőek egy olyan családnál, ahol egy minimálbéres és egy garantált bérminimumon dolgozó személy foglalkoztatott. Illetve épp ezért a demográfiai célok és a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés összekapcsolása végett döntött például az otthonteremtési támogatás mellett, amelynek az összege a jövő évi tervezetben szintén növekszik.

Végül azt engedjék meg, hogy a szünidei étkeztetés, illetve a bölcsődei férőhelyek kapcsán megjegyezzem, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat számol azzal, hogy a bölcsőde ezen kormányzat és Országgyűlés, a Fidesz-KDNP támogatta kormányzat, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség által elfogadott törvények szerinti bölcsődeépítési program tovább fusson, hiszen ez a parlamenti többség döntött arról, hogy kötelező legyen bizonyos feltételek esetén bölcsődét építeni. Ehhez a forrásokat európai uniós és hazai tételekből a költségvetés biztosítja, csakúgy, mint a bölcsődék működtetésének forrását, ez értelemszerűen beépült a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatba, mint ahogy a gyermekétkeztetés támogatásának 80 milliárd forint körüli összege is.

Képviselő asszonynak igaza van abban, hogy ez a 80 milliárd forint körüli összeg gyakorlatilag változatlan a 2019-es tervben a 2018-as tervhez képest. Képviselő asszony tudja a választ, hogy miért. Azért, mert sajnos visszamenőlegesen nem tudjuk megnövelni a közoktatásban lévő gyermekek létszámát, amely sajnálatosan csökken a már említett folyamatok alapján, és ez is oka annak, hogy a családi pótlék nominális összege csökken. Hangsúlyozom, emellett az összes családtámogatás pedig növekszik. Ezért gondolom azt, hogy demográfiai szempontok alapján is támogatható lehet akár ellenzéki képviselők által is a jövő évi költségvetés tervezete. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Forrás: parlament.hu