DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Számvevőszéki Elnök Úr! Költségvetési Tanács Elnöke! Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatnám, ahol képviselőtársam befejezte. Annak az országnak van jövője, ahol a családok biztonságban, kiszámítható gyarapodást elősegítő körülmények között élnek. Ez a szempont vezérelte a kormányt most is a költségvetés tervezésekor, és ha még visszaemlékszünk, akkor 2010-ben is, amikor a csőd széléről kellett átvenni az ország kormányrúdját. Abban a helyzetben is azt tartottuk szem előtt, hogy az adócsökkentés érezhető legyen a családok számára, és tudjanak minden évben egy kicsit előbbre lépni. Ezt a célt szolgálta a családi adókedvezmény rendszerének bevezetése, és az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszere, amely a munkát nem bünteti, hanem munkára, teljesítményre ösztönöz.

Mindannyian tudjuk, hogy 2010-ben milyen terhes örökséggel kellett szembenéznünk a gazdaságpolitika terén is. A Gyurcsány-Bajnai-korszakban úgy sikerült összehozni egy 9,3 százalékos hiányt, hogy sem háború, de még pénzügyi válság sem volt. A nemzeti össztermékhez mérten az államadósság 2002-ben 55,9 százalékos volt, és 2010 első negyedévére ezt 85,9 százalékra tudták fölemelni. Érdemes azt is megnézni, hogy 2006-tól kezdve hogyan alakult a devizakitettségünk. 2004-ben még csupán 2802 milliárd forintnak megfelelő összeget tett ki, amíg 2010 márciusában ez már 9900 milliárd forintnak megfelelő összeg volt.

A javaslat szerint jövőre a devizaadósság részaránya az adósságon belül várhatóan 17 százalékkal fog csökkenni. A szocialista kormányok gyenge teljesítményét csak tetézi, hogy mindezt egy prosperáló gazdasági időszakban sikerült elérniük. Nehéz arra szavakat találni, hogy azok, akik elzálogosították a jövőnket, és a következő kormányra hagyták az IMF-hitel visszafizetését, veszik maguknak a bátorságot és kritizálják ezt a költségvetést.

Mindenképpen siker, hogy a jelenlegi kabinetnek ezzel az örökséggel a háta mögött sikerült csökkenteni az államadósságot, nem jutottunk a görögök sorsára, és nem kellett olyan lakossági megszorító intézkedéseket hozni, amiket a szocialista kormányok idején már megszoktunk. Ezt csak minden magyar ember közös munkájával sikerült elérnünk az elmúlt időszakban.

(10.00)

Az elmúlt időszakban azzal a baloldali gazdaságpolitikával is szakítottunk, amelyben a becsületesen dolgozó emberek jártak rosszul, és amelynek a haszonélvezői az adóoptimalizáló ügyeskedők lehettek.

Egy költségvetésben sok minden változhat, és változott is az ország gazdasági teljesítőképességének függvényében, de egy dolgot nem lehet megkérdőjelezni: ez pedig az, hogy a családokról minél több terhet el kell venni, és minél több pénzt kell ott hagyni.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nagyon hosszú utat tettünk meg az elmúlt nyolc évben. Magyarország visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, és mindezt úgy, hogy szinte folyamatosan a brüsszeli bürokrácia ellenszelében kellett és kell még a mai napig is küzdenünk a saját magunk igazáért, azzal a brüsszeli demokráciával, amely már most benyújtotta a 2021-27-es időszakra vonatkozó költségvetési javaslatát, és egyértelműen kivehetők a célok, vagyis hogy még a jövő évi európai parlamenti választások előtt szeretnék érvényesíteni a bevándorlással kapcsolatos szempontjaikat. Jóllehet most a jövő évi költségvetés vitája van, de úgy érzem, hogy nem mehetünk el szó nélkül e mellett a javaslat mellett. Ugyanis amíg a magyar költségvetés a családok támogatásáról, a határvédelem megerősítéséről, vagyis a hétköznapok biztonságáról szól, addig ezzel párhuzamosan Brüsszel teljesen más célokat tűz ki, és vonna el forrásokat ezek megvalósítására.

Szinte minden területen elvonást terveznek, de valamilyen furcsa okból kifolyólag a bevándorlás és a saját maguk, a brüsszeli bürokrácia támogatását nem kívánják csökkenteni. Úgy tűnik, az Európai Unió bizonyos országai már feladták a határok védelmét is, ugyanis most már csak határmenedzsmentről beszélnek. 35 milliárd eurót kívánnak átcsoportosítani a kohéziós és a szociális forrásokból a már Európában tartózkodó migránsok integrálására. Nem tudjuk támogatni azt a javaslatot, amely az európai polgároktól vesz el forrásokat a migránsok számára. Nyíltan mondjuk ki azt is, hogy ez a brüsszeli javaslat pontosan a visegrádi négyek országait érinti a leghátrányosabban, azokat, akik másképpen gondolkodnak a bevándorlásról.

Továbbá még egy zárógondolatot engedjenek meg az uniós költségvetéssel kapcsolatban: azt sem tartjuk szerencsésnek, hogy azokat díjazza a javaslat, akik évtizedek óta nem tartják a költségvetési fegyelmet, és nem fenntartható gazdaságpolitikát folytatnak. Igazán érdekes, hogy ezen renitens országokat szinte jutalmazni próbálják, míg hazánkat folyton a pénzügyi források megvonásával fenyegetik, ezzel szemben Brüsszel a pénzügyi válságot követő szűkös esztendőkben is megkövetelte a magyar kormánytól a pénzügyi fegyelmet, amit mi magunk meg is tartottunk. Mondhatnánk azt is, hogy ez a helyzet szerencsés volt, hiszen ebben az ellenszélben sikerült ezeket a gazdasági növekedéseket elérnünk.

Ahhoz, hogy visszatérjünk a költségvetéshez, el kell mondanunk, hogy mindig is tartottuk magunkat ahhoz, hogy a munka az emberi élet méltóságának egyik legfontosabb eleme. Ahogy szoktuk mondani: ahol munka van, ott minden van.

Ellenzéki képviselőtársaink sokat beszélnek a szegénységről és arról, hogyan lehetne segíteni rajtuk, de közben azt elfelejtik, hogy a szegénység ellen a leghatékonyabb ellenszer a munka és az abból származó kereset. Mindig is lenézően beszéltek a közmunkaprogramról és magáról a munkaalapú társadalomról, összeszerelő üzemnek csúfoltak több százezer ember megélhetését jelentő gyárakat, ahol egyébként több nyelvet beszélő kutatók, mérnökök egyaránt dolgoznak.

Ma már a számok világosan mutatják, hogy a munkaalapú társadalomért tett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. 2010 óta közel 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent a munkanélküliség, gyakorlatilag el tudjuk érni a teljes foglalkoztatottságot. Ki merészelne visszaemlékezni arra az időszakra, és ki gondolna másként arra, hogy néhány évvel ezelőtt a munkanélküliségről beszéltünk, most pedig arról beszélünk, hogy nagyon nehéz és komoly erőfeszítést tesznek a vállalkozások, hogy új munkaerőt tudjanak találni, vagy még inkább átképezni. Ehhez fontos a szakképzés megerősítése, ami a jövő évi költségvetési javaslatban is benne van.

A foglalkoztatottak számának az elmúlt időben történő növekedésében nagy szerepe volt a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, a kormány célzott foglalkoztatási programjainak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.

Fontos kiemelni, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban az eddiginél több, összesen 12 000 milliárd forintnyi fejlesztés jutott Magyarországnak, amelynek a 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre, azaz munkahelyteremtésre, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, valamint az iparfejlesztésre fordítottuk.

Itt azért szeretném megjegyezni, Bánki Erik képviselőtársam elmondta az uniós források megoszlását, de azért nem baj, hogyha minden egyes alkalommal elhangzik ebben a Házban is, hogy az uniós források közel 80-85 százalékát a magyar adófizetők adják össze, tehát amikor az uniós forrásokat Magyarország felhasználja, az nem valami adományként érkezik Magyarországra, hanem az az áfa- és más adóbevételek megosztásán keresztül, egy központi elosztórendszeren keresztül érkezik vissza Magyarországra. Úgyhogy amikor azt gondolják sokan, hogy az Európai Unióból érkező források valóban az Európai Unióból érkeznek hozzánk, akkor jó, hogyha tudják, hogy annak a 80-85 százaléka a magyar adófizetők és a magyar gazdaság teljesítményéből kerül kifizetésre. Valóban, Magyarország nettó kedvezményezettje az uniós forrásoknak, de ez lényegesen kevesebb, mint amiről folyamatosan beszélnek.

Az uniós forrásokon túl számos hazai költségvetési forrásból megvalósuló beruházás elindítására is van fedezet. Ezek közül különösen kiemelt a közúti fejlesztések, a nagyvállalati beruházások támogatása, az Irinyi-terv, a turisztikai fejlesztések és szűkebb pátriámban a Pest megyei fejlesztések is. Tudják, az uniós források lehívásánál Budapest és Pest megye nem kaphat annyi forrást, mint az ország többi megyéje, és ebből fakadóan az elmúlt években egy nagyon komoly versenyképességi hátrány alakult ki Budapest és Pest megye vonatkozásában. A kormány ezt felismerte, és az elmúlt években már egy célzott Pest megyei és budapesti kiegészítő forrást különített el, amit külön szeretnék megköszönni a kormánynak. Ennek a kompenzációnak a felhasználása is ugyanolyan módon történik, mint az uniós forrásoké: 60 százaléka gazdaságfejlesztésre fordítódik, ezzel a versenyképességi hátrányok kiküszöbölését szeretnénk elérni.

Mindenképpen megemlítésre méltó az is, hogy a tavalyi év végén került meghirdetésre, és a 2018-as és 2019-es költségvetésben folytatódik a budapesti és Pest megyei egészségügyi fejlesztések megvalósítása, amely közel 700 milliárd forinttal rendelkezik, és három budapesti kórház mellett a Pest megyei kórházakat, illetve rendelőintézeteket is felújítja.

Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésről elég sok mindent fognak majd hallani ellenzéki képviselőtársainktól, bár azt azért szeretném megjegyezni, hogy a bizottsági vitákon mindig el szokták mondani, hogy vitatkozni szeretnének, ez azonban a jelenlétükből nem nagyon látszik. Hogyha vitatkozni szerettek volna, akkor többen jöttek volna el, és hallgatták volna meg a vezérszónoklatokat.

(10.10)

Azt gondolom, ez is mutatja azt a felelőtlen ellenzéki magatartást, amely úgy próbál meg egy költségvetésről véleményt formálni, mintha én szeretném beosztani a szomszédom költségvetését.

Azt hiszem, egy dolgot elmondhatunk a 2019. évi költségvetésről: kiszámítható, tervezhető és betartható költségvetése lesz Magyarországnak. Az a tény, hogy az Országgyűlés már az első félévben elfogadja ezt a költségvetést, bár választási év volt, mindenképpen azt mutatja, hogy a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget erősíti, hiszen a gazdasági szereplők előre láthatják majd, hogy mire számíthatnak a következő évben.

Úgy vélem, a kormány által beterjesztett 2019. évi központi költségvetés Magyarország gazdasági növekedését, biztonságát és a családok támogatását egyaránt szolgálja, ezért én is, ahogy Bánki Erik képviselőtársam, kérem, hogy módosító javaslataikkal erősítsék ezt a költségvetést, a Házat pedig arra, hogy tárgyalja meg, majd a lehető legkorábbi időben fogadja el azt. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu