NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Reggel 8 óta zajlik a vita, közel 8 órája, én egy percre hagytam el a termet, úgyhogy végighallgattam minden hozzászólást, és mindegyiket megpróbáltam dekódolni, de igazából arra jutottam, hogy a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim a Jobbiktól az MSZP-n, az LMP-n, a Párbeszéden át egészen Gyurcsány Ferenc DK-jáig gyakorlatilag nem tanultak semmit a 2018-as választásokból, hiszen ugyanott folytatják, ahol abbahagyták. (Z. Kárpát Dániel: Taníts még, mester!)Szóval, gyakorlatilag akik felszólaltak és itt a vezérszónokok voltak a legérdekesebbek számomra -, azok mindegyike a saját pártjának a programját kérte rajtunk számon, a saját pártja által elképzelt költségvetést, hogy miért nem azt a költségvetést valósítjuk meg. Persze, összecsengtek ezek a megszólalások, ezek az elemzések, de az azért mégiscsak furcsa, hogy önöket elhajtották az emberek. Tehát azt mondták 2018. április 8-án, hogy köszönjük, ebből nem kérünk. Tehát amit önök kínálnak, arra nincs szüksége az országnak (Z. Kárpát Dániel: Háromharmadot kaptatok, ugye, Szilárd?), és gyakorlatilag a Fidesz pedig megkapta azt a felhatalmazást, amivel a magyar emberek érdekeit képviselheti itt az Országgyűlésben.

Ez a költségvetés nem ideológiák, pártpolitikai szeánszokon kialkudott valamik alapján készült el, mint amit önök szeretnének itt mindenféleképpen ránk erőltetni. Másrészről azt látom, hogy a költségvetési vita olyan messze kerüli a szakmaiságot, ahogy csak lehet. Semmi másra nem használják, mint hogy folyamatosan püföljék a kormányt, és folyamatosan balhét akarjanak kelteni. Gyakorlatilag, ha az ígérgetéseket nézzük, amelyeket önök itt megfogalmaztak, azok már elérték az ingyensör és az örök élet beígérésének határát is, tehát nagyon nehéz így vitatkozni, főleg azon a szakterületen, amelyen én most kénytelen vagyok megszólalni mert először azt hittem, hogy megúszom. (Z. Kárpát Dániel: Mi is reménykedtünk benne!)

Ugyanis az önök vezérszónokai, megfigyeltem, egyetlenegyszer sem említették a biztonság, a határvédelem, a migráció ellen való küzdelem (Demeter Márta: Dehogynem! Z. Kárpát Dániel: Nem csak egy percre voltál kint!)… szóval, egyetlenegyszer sem szólaltak meg ebben a kérdésben. Egy mondat, egy szó nem hangzott el ezekről a kérdésekről, pedig azt gondolom, hogy a legfontosabb kérdésről van szó, akkor, amikor azt mondjuk, hogy a biztonságos növekedés költségvetése a 2019. évi költségvetés, akkor ott a biztonság szót nemcsak gazdasági és szociális biztonság tekintetében használjuk, hanem természetesen az ország fizikális biztonsága, Magyarország szuverenitásának, békéjének, a magyar emberek biztonságának megőrzése tekintetében is. És úgy, ahogy Vadai Ágnes, illetve Harangozó Tamás képviselő úr utalt rá, a legfőbb letéteményese az ország biztonságának a Magyar Honvédség, illetve a magyar rendőrség.

Nos, amit ezen a téren összehordtak, szelet, esőt, tücsköt, bogarat, meg mentegetőzést, hogy egyébként az ő idejükben mennyire fontos volt ez a kérdés, az aztán tényleg végképp kritikán aluli. Nézzük a tényeket, én tényeket fogok felolvasni a költségvetésből, és azt gondolom, hogy ezekkel a számokkal, még egyszer szeretném hangsúlyozni: ezekkel a tényekkel nem lehet vitatkozni. Tehát olyan cinikus hazugságokat, blöfföket, amiket itt bemondtak ennek a témának a kapcsán, a magyar honvédelem kapcsán, azt gondolom, hogy csak a számokkal és csak a tényekkel lehet operálni.

No, nézzük itt ezt a 0,1 százalékpontos GDP-arányos növekedést! Világos mindenki előtt, azt gondolom, ön előtt is, képviselő asszony, és képviselő úr előtt is, hogy ez most már a második éve emelkedik 0,1 százalékponttal, és ez most el fogja érni a GDP 1,17 százalékát, 2024-re pedig azt a 2 százalékot, amelyet egyébként a NATO ír elő. De igazából minket nem is a NATO-előírás, hanem az ország biztonsága érdekel ebben a tekintetben, és hogyha szükséges, és az országnak megvan hozzá a gazdasági ereje márpedig most megvan az országnak a gazdasági ereje ehhez -, akkor akár 2 százaléknál magasabb is lehet ez a részarány, amit egyébként az ország biztonságára, amit a Magyar Honvédségre, a magyar haderő fejlesztésére fordíthatunk.

Hogyha ezt megnézzük, amiről ön beszélt, hogy önöknél ez 1,23 százalék volt, ez 2009-ben tényleg annyi volt, mínusz 6,7 százalékos GDP-növekedésnél, azaz 6,7 százalékos GDP-csökkenésnél. Az elmúlt négy év GDP-növekedése 2014-17 között, tehát ez a négy év viszont plusz 3,6 százalék, és a 2019. évi költségvetés pedig rendkívül megalapozottan, a gazdasági elemzők, az OECD, az Európai Unió által is elfogadottan 4,1 százalékos növekedéssel (Z. Kárpát Dániel: Euróárfolyam?), tehát plusz 4,1 százalékos növekedéssel számol.

(15.40)

Ez most a 2019. évi költségvetésben 85,5 milliárdos növekményt jelent a tavalyihoz képest, ami egy 20 százalékos forrásbővülés, és így 512,8 milliárd lesz a fejezet költségvetése. Tehát még egyszer hangsúlyoznám, 512,8 milliárd. Soha ennyi pénzt még nem költöttek a Magyar Honvédségre.

Folytathatnánk tovább is a Zrínyi 2026-tal. Tehát a Zrínyi 2026-ról 2016-ban döntött a kormány, ez egy hosszú távú, rendkívül komplex, mondhatnánk azt is, hogy az elmúlt negyedszázad legátfogóbb, legkomplexebb honvédelmi fejlesztési terve (Demeter Márta: Kár, hogy nem létezik!), haderőfejlesztési terve, mert a honvédséget egyrészt az emberek alkotják, másrészt pedig vannak szükséges eszközök, amiket fejleszteni kell. Erre készült el ez a hosszú távú program, amelynek (Demeter Márta: Nem készült el!) minden erőforrásalapja rendelkezésre áll az elkövetkezendő tíz évben. Tehát az erőforrások, mind a humán erőforrások, mind a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, és éves szintre van lebontva ez a honvédelmi és haderőfejlesztési program.

A források tervezésénél is elhangzott egy bődületes hazugság, hogy nem jut pénz fejlesztésre. A források tekintetében a 2019. évi költségvetésben, és végig ezt az arányt képviseljük, amíg el nem érjük azt a szintet, amit kitűzött a magyar kormány a honvédségünk tekintetében, addig a 40-30-30 százalékos arányt használjuk. 40 százalék megy személyi kifizetésekre, 30 százalék működésre és fenntartásra, és mindig 30 százalék pedig fejlesztésre. Tehát ezt az arányt mindenféleképpen fogjuk tartani.

Hogy egy számot is mondjak ehhez a 30 százalékos fejlesztéshez, ez most 149,3 milliárd, és nem pedig 0,8 milliárd, ahogy ezt itt hallhattuk.

Egyébként nagyon nehéz a fejlesztéseket hallgatni, annak a kritikáját azoktól… Egyébként ön akkor honvédelmi államtitkár volt, úgy tudom, amikor Gyurcsány Ferenc éppen, csak egy példát hadd mondjak, 77 darab P72-es, nagyon korszerűnek mondható és könnyen még korszerűbbé tehető harckocsit ajándékozott Iraknak Magyarországról. Tehát így zajlott önöknél a haderőfejlesztés, tehát nagyon komolyan álltak ehhez hozzá.

Egyébként teljes fegyvernemek, haderőnemek tűntek el az önök idejében, nem csak ingatlanok. Nemcsak azt mondhatjuk, hogy ebben az időszakban erkölcsileg züllesztették le magát a hadsereget, magát a honvédelem ügyét, hanem gyakorlatilag mindent eladtak, amit lehetett. Ez vonatkozik a laktanyákra, vonatkozik a felszerelésre, és mindenre, amihez hozzányúltak, az vagy elromlott, vagy eltűnt. Ez az az időszak, amikor arról beszélhetünk, hogy ilyen színes papírokkal teli whiskys dobozok jelentek meg, meg arról beszélhetünk, hogy egyébként meg teljesen kiürített whiskys üvegek is borultak itt, ott, amott, főleg, amikor valamilyen nemzetközi esemény kapcsán beszélni kellett az akkori miniszternek.

Mondhatnám azt is, hogy a legfontosabb, tehát a műszaki fejlesztés mellett a katonai, műszaki, a fegyverek fejlesztése, vásárlása mellett a kibervédelmi, a légvédelmi és a páncélelhárító képesség fejlesztése a legfontosabb célkitűzés, de ugyanígy a gépjárművek megújítása. Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy legutóbb 250 terepjáró került átadásra a honvédség számára. De az úgynevezett, ahogy ön mondta, a merev- és forgószárnyú, tehát a repülőgép- és a helikopterbeszerzés, illetve a helikopterek felújítása mert gazdaságilag ez felelt meg leginkább, illetve a honvédség képességfejlesztésének ez felelt meg leginkább, önök már kidobálták volna ezeket a helikoptereket hamarosan befejeződik, és átadásra kerülnek ezek a helikopterek.

A laktanyafejlesztést se nézném én annyira le, hiszen az elkövetkezendő időszakban, ebben az évben tíz laktanyában indul meg fejlesztés, Tatán, Kaposváron, Szentesen, Debrecenben, olyan katonavárosokban, amelyeket önök kiürítettek. Nemrég beszéltem az egyik katonaváros vezetőjével, aki most fölajánlotta a honvédségnek, hogy azt a laktanyát, amit annak idején átpasszoltak egy vállalkozónak, és a vállalkozó továbbpasszolta az önkormányzatnak, most esetleg visszaadnák nekünk. Elképesztő, hogy mit hagytak itt. Tehát egy ilyen világot hagytak itt, és megpróbálnak mindent az elmúlt néhány év nyakába zúdítani.

Illetmény. Az illetmények tekintetében teljesen rendben vagyunk. (Demeter Márta: Ezt kérdezze meg az állománytól!) Kérdezzék meg a katonákat, szerintem nem véletlen, a katonák is szavaztak nagy valószínűséggel. (Dr. Vadai Ágnes: Tudják, hogy kire?) Nem tudjuk. Gondolom, hogy szavaztak a katonák, mert nekik is megvan az a joguk. Talán önök ezt a jogot is elvették volna tőlük. De azért az mégiscsak meggyőző, hogy az elmúlt időszakban, jövőre befejeződik az illetményemelés időszaka, ami azt jelenti, hogy 50 százalékkal nő meg a katonák bére. Önöknél teljes egészében elvesztették a katonák az illetményüket.

Itt ebben a fejlesztésben szónokolni a nyugdíjról, tehát arról a bizonyos szolgálati nyugdíjba vonulásról, azért abba gondoljanak bele, kedves képviselőtársak, hogy 40 éves, erejük teljében lévő emberek mehettek nyugdíjba, de tömegével, ezt vajon az ország elbírja-e, ezt vajon elbírta-e az ország. Én úgy látom, hogy ebből semmi probléma nincs, csak önök próbálják ezt az egészet feszíteni. Ezt elfogadta mindenki, a társadalom teljes egészében támogatja, hogy ezt a rendszert meg kellett változtatni, mert ez a rendszer teljes egészében igazságtalan volt.

Létszám tekintetében is rendben van minden. 2019-re azzal számolunk, hogy a hivatásos állomány 1000 fővel fog növekedni. Összességében 28 ezer főre, 28 ezer alkalmazottra van lehetősége a Magyar Honvédségnek, illetve van költségvetési alapja, hogy 28 ezer főt elérhessünk.

Az önkéntes tartalékos rendszer. Itt az elmúlt időszakban, mármint a 2010 előtt valamilyen hatalmi viszonyban lévő ember ha a szájára meri venni, szerintem az aztán tényleg végképp gázos. 17 önkéntes katona, 17 önkéntes tartalékos katona volt 2010-ben. Ma 6700 van. Tehát itt, azt gondolom, hogy ezt a versenyt nem kell különösebben magyarázni, ha ezt a két számot meghalljuk. Vagy pedig a képzések tekintetében: azok, akik az összes katonai kollégiumot megszüntették, hogy beszélnek arról, hogy merik venni a bátorságot egyáltalán, hogy erről szót emeljenek? Debrecenben elindult egy új honvéd középiskola és kollégium, ez a Kratochvil Károly, és már elindultak a tárgyalások, sőt ezen már túl vagyunk, egészen biztos, hogy Hódmezővásárhelyen legkésőbb a 2020-as tanévben már elkezdhetik az oda beiratkozó tanulók a katonai pályájukat.

A védelmi ipar. Erről nem szóltak, pedig erről is szólhattak volna. Gyakorlatilag nullára rendezték. (Demeter Márta közbeszól.) Tehát 2010-ben ott álltunk, hogy a Magyar Honvédség nem tudott magyar fegyverekhez, magyar katonai eszközökhöz, Magyarországon gyártott eszközökhöz hozzájutni. Ezt újra kellett megint hangszerelni, újra kellett az egészet elindítani. Most egy fegyver- és egy lőszergyárat fogunk tudni hamarosan megnyitni. Egy olyan nagyon fontos beruházásról van szó, amely nemcsak a magyar fegyveres erőket fogja ellátni kézi lőfegyverrel, hanem nagy valószínűséggel exportra is fog tudni termelni.

Missziók. A missziók tekintetében az elmúlt időszakban mind a NATO, akár európai uniós misszió, tehát bármilyen konstellációban vettünk rész külföldi misszióban, a magyar katonákról mindig csak szuperlatívuszokban, a legelismerőbb módon beszéltek.

Én itt javasolnám is önöknek, hogy ne csak a missziós katonáinknak, hanem azoknak egyébként, akik az elmúlt három évben fegyveres szolgálatot hajtottak végre határaink őrzése, védelme érdekében, akik a biztonságunkat, a nyugalmunkat garantálták, ahelyett, hogy ilyen nagy hévvel próbálnák szidni az egész rendszert meg magát a honvédséget, inkább köszönjük meg nekik ismét, és nem elégszer, hogy megtették ezt, illetve nemcsak a mi országunkat, nemcsak Magyarország szuverenitását, hanem Európa békéjét is szavatolni tudták. Én itt szeretnék még egyszer köszönetet mondani nekik.

(15.50)

Szóval, a nemzetközi misszióknál azért abba gondoljunk bele, hogy ott ezer fő teljesít szolgálatot 14 országban, 4 kontinensen. Ezek önmagukért beszélnek. Még egy ilyen, ekkora gazdasági teljesítménnyel bíró ország, tehát egy olyan ország, amelyik 114 milliárd eurós GDP-vel rendelkezik, ilyen külföldi missziót nem tart fenn Magyarországon kívül. Erre is büszkék lehetünk. S ezt a missziós tevékenységet is teljes egészében fedezi a 2019. évi költségvetés. Mindaz, amit önök itt összehordtak, azzal ellentétben én azt látom, és aki valójában elolvassa a költségvetést, megnézi a számokat és a számok mögé néz, s veszi a fáradságot, elmegy és beszél a magyar katonákkal, mindenki azt tapasztalhatja, hogy ha valaki igazán, akkor abban a teleologikus gondolkodásban, abban a céltételezésben, hogy Magyarországon a legfontosabb a biztonság garantálása, legfontosabb az ország szuverenitásának garantálása, akkor azt láthatjuk, hogy a Magyar Honvédség a 2019. évi költségvetés legnagyobb nyertese lesz a magyar emberekkel együtt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu