DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló javaslat a májusban megalakult új Országgyűlés által tárgyalt legjelentősebb előterjesztés. Ha jól számolom, ez a negyedik olyan költségvetési tervezet, amelyet az első félévben vitatunk meg és fogadunk el, azt is mondhatnám, hogy a kiszámíthatóság jegyében. Fontos, hogy a tisztelt Házban ezt a törvényjavaslatot megvitassuk minden frakció részéről, hiszen a törvényhozásnak ez az egyik legfontosabb jogosultsága, sőt legfontosabb kötelezettsége is. De jól tudjuk azt is, ami már többször elhangzott a ma délelőtti vitában, hogy itt nemcsak a számokról, nemcsak a bevétel és a kiadás egyenlőségéről vagy egyenletéről van szó, hanem igenis a kormány gazdaság- és társadalompolitikáját is kell hogy tükrözze az adott költségvetés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyorsan változó világunkban is a költségvetésnek tükröznie kell a célkitűzések között az alapvető értékeinket és prioritásainkat. Azt is hallottuk már többször képviselőtársaimtól, hogy az előző évekhez hasonlóan a családok támogatásának a kiterjesztése és helyzetük megerősítése áll 2019-ben is a kormány intézkedéseinek a középpontjában. Közös célunk az, hogy Magyarország családbarát ország legyen, és ezért döntöttünk szinte Európában egyedülállóan a családi adózás bevezetéséről. Tehát a kormány elkötelezett a gyermekvállalás ösztönzésére, a gyermekeket nevelő családok támogatásának kiterjesztésére, valamint a családok életminőségének javítása mellett.

Magyarország gazdasága erősödésének köszönhetően tehát a kormány minden intézkedést meg tud tenni a magyar emberek biztonságának érdekében. Azt látjuk, hogy a 2019-es költségvetés jelentős forrást biztosít például a határok védelmére, természetesen a honvédség támogatása mellett, azért, hogy Magyarország időben és hatékonyan tudjon reagálni az esetleges külső fenyegetettségre vagy éppen a terrorveszélyre vagy az illegális migrációra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági erősödés egyik motorja vagy garanciája az uniós támogatások minél gyorsabb felhasználása. Ezért ezt, mint láthattuk az elmúlt időszakban is, a kormány kiemelten kezelte. Az Európai ügyek bizottságának elnökeként engedjék meg, képviselőtársaim, hogy röviden szóljak a költségvetés uniós kapcsolatairól (Arató Gergely közbeszólása.), bár megjegyzem, hogy a költségvetés jelen vitája mellett a kormány kezdeményezésére évente két alkalommal volt lehetőségünk arra, hogy politikai vita keretében erről beszéljünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a miniszter úr tegnap az expozéjában hangsúlyozta, a magyar gazdaság 2013 óta stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályán mozog. Úgy vélem, az előttünk fekvő törvényjavaslat is megerősíti a pénzügyi fegyelem és a biztonságos költségvetés fontosságát. Megjegyzem, képviselőtársaim, hogy a pénzügyi fegyelem egy nagyon fontos uniós elvárás. A maastrichti kritériumok a GDP-arányos államháztartási hiány és az államadósság terén szigorú elvárásokat (Arató Gergely: Üljön át ide, a mi oldalunkra!) támasztanak a tagállamokkal szemben. (Az elnök csenget.) Engedje meg, képviselőtársam, hogy röviden el tudjam mondani felszólalásomat, és utána a folyosón szívesen beszélgetek. (Arató Gergely: Parancsoljon! Szabó Szabolcs közbeszól, miközben rácsap az asztalra.)

Azt látjuk, hogy Magyarország 14 év óta tagja az Uniónak, de bizony csak 5 éve képes a 3 százalék alatti államháztartási hiányt teljesíteni. Éppen az akkori Orbán-kormánynak köszönhetően hazánk 2013-ban került ki a szégyenpadról, a túlzottdeficit-eljárás alól, és 2016 óta az Európai Bizottság is elismeri, hogy nem állnak fenn makrogazdasági egyensúlytalansághoz vezető folyamatok.

A törvényjavaslat, mint láttuk, 2019-ben 1,8 százalék államháztartási hiánnyal számol, ami, azt is mondhatnám, hogy nullás működési költségvetést takar, azaz a kamatkiadások nélkül számítva tehát a költségvetésünk egyenlege pozitív lesz. Az alacsony hiánynak köszönhetően az államadósság is stabilan csökkenhet, hiszen a tervezett 68 százalékos szint 60 százalékos küszöb alá közeledik. Egyébként az adósságcsökkentés alkotmányos kötelezettségünk, és egyfajta szuverenitás kérdése is, ezért lényeges, hogy az államadósság-összetételen belül a devizaadósság részaránya is fokozatosan csökkenjen, a lakosság részvétele pedig növekedjen az államadósság finanszírozásában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint láthattuk, a törvényjavaslat XIX. fejezete szól az uniós fejlesztésekről, amelynek kerete a 2014-2020-as ciklus közötti többéves költségvetés. A kormány anno egy olyan partneri megállapodást kötött az Unióval, és ez köztudott, hogy az egy főre jutó uniós támogatás éppen hazánk esetében az egyik legmagasabb, ha jól emlékszem, évente 300 euró/fő. 12 000 milliárd forint uniós támogatás áll Magyarország rendelkezésére, amelyből 7600 milliárd forint a kohéziós fejlesztési forrás, 1300 milliárd forint pedig a vidékfejlesztési forrás. Azt látjuk, a kormány törekedett arra, hogy az uniós pályázati lehetőségeket mielőbb meghirdesse. Aki gyorsan ad, kétszer ad, szoktuk mondani. A 2017. év első negyedének végéig a rendelkezésre álló uniós támogatások teljes összegét, tehát 9300 milliárd forintot meghirdettünk, és 2018-ban pedig sikerült a teljes keretet kötelezettségvállalással lefedni. Ez azért is fontos, tisztelt képviselőtársaim, mert a fejlesztési források 60 százaléka a foglalkoztatás és versenyképesség növekedését irányozza elő.

A szlovák barátaink által használt kifejezéssel élve az uniós pénzek kimeregetése vagy kimerítése érdekében a költségvetési tervezet olyan, kormánydöntéssel túlléphető, úgynevezett felülről nyitott előirányzatokat javasol, amelyek továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források minél gyorsabb és hatékonyabb felhasználásának.

Tisztelt Ház! 2019-re a törvényjavaslat több címen is tartalmaz uniós fejlesztést. A legjelentősebb tételt a kohéziós, illetve a vidékfejlesztési programok jelentik. Ez összesen 2000 milliárd forint fejlesztésről szól, amelyből 1482 milliárd az uniós forrás és közel 500 milliárd forint a központi költségvetés kiadása. Azonban itt nem szabad megfeledkeznünk a befizetésekről sem, hiszen Magyarország 2004 óta folyamatosan hozzájárul az uniós költségvetés finanszírozásához.

A hozzájárulás várhatóan 350 milliárd forint körüli összegének mintegy 71 százalékát a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló hozzájárulás 274 milliárd forintos, 12 százalékát pedig az áfaalapú hozzájárulás 52 milliárd forintos összege teszi ki.

(11.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Választókerületemben, Abaújban és Zemplénben számtalan olyan uniós projektről tudnék beszámolni, ami uniós támogatással valósul meg. Ezek közül csak megemlítem azt a nemzeti kastély- és várprogramot, ami igenis a térség turisztikai attrakcióját fejleszti, és már igazolhatóan megnövekedett az idelátogató turisták száma. Vagy itt a másik fontos, az infrastruktúra-beruházásokkal kapcsolatban a sátoraljaújhelyi vasútvonal villamosítását célzó IKOP-os projekt. Ez a 23 milliárd forint egy hatalmas összeg, de úgy hiszem, hogy ezt időben sikerült elkezdeni és időben is tudjuk befejezni.

A fejlesztési források teljes lekötése révén, tehát az uniós projektek megvalósulása során azt is mondhatnám, hogy sínen vagyunk, így tehát minél hamarabb tudják a magyar polgárok érezni ennek a hasznát, a jótékony hatásait. Mindezt, úgy vélem, annak is köszönhetjük, tisztelt képviselőtársaim, hogy a korábbi gyakorlattal szembemenve a források döntő részének kifizetésére és felhasználására nem az uniós időszak végén kerül sor. Így például jövőre a hangsúly az előlegkifizetésekről áthelyeződik a pénzek felhasználására, és így 2019-ben az évi kifizetések nagyságrendje ennek következtében kismértékben csökken majd, de megjelennek nagyobb arányban a részben és egészben visszatérítendő források, amelyek többszöri kihelyezés által hosszú távon, úgy érzem, hogy tudnak majd biztos finanszírozási alapot nyújtani a vállalkozásoknak.

Azt látjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy fontos nemcsak önmagában véve a költségvetés számait nézni, hanem a jövendőre vonatkozóan egy pillantást vetni az Európai Unió költségvetésére is, a 2020-27-es pénzügyi keretre. Fontos az, hogy áttekintsük, hiszen az Európai Bizottság a múlt hónapban tette közzé javaslatát az EU 2020 utáni többéves költségvetéséről. Úgy vélem, hogy legtömörebben úgy lehetne jellemezni az uniós hétéves költségvetést, hogy amíg a hazai egyéves költségvetés a jövő esztendőre a családok és a biztonság költségvetése, addig a brüsszeli hétéves javaslat inkább a migráció és a gazdagabb régiók költségvetése.

A 2020 utáni uniós költségvetés kialakítása kétségkívül nagy kihívás elé állítja az egész Európai Bizottságot, az Európai Uniót. Itt van például a brexit. Mindenki által ismert, hogy ez bizony évente 10-12 milliárd bevételkiesést jelent. A többletköltség szintén jelentkezik a biztonság- és a védelempolitika területén. Biztosítani kellene a lehetőséget a jövőbeni nyugat-balkáni bővítésnek is, ami szintén költségtöbblettel jár. Magyarország álláspontja: a brexit miatt várható bevételkiesést és az új kihívások fedezetét nem a hagyományos uniós politikák megnyirbálására, vagyis a kohéziós és a közös agrárpolitika kárára kellene megtenni, hanem részben úgynevezett pótlólagos tagállami hozzájárulásokkal kellene biztosítani. Az Európai Unió 2020 utáni többéves költségvetésének a részleteit megismerve, azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy sajnos ez a javaslat nem képes egyszerre kezelni vagy megoldani az új kihívásokat és a tradicionális politikák hatékony finanszírozását.

Ha a többéves pénzügyi keretet jellemezni kívánjuk, azt mondhatnám, hogy bizony jóval kevesebb pénz a kohéziós célokra és jóval több pénz jut a migrációra, illetve a pénzügyi javaslat a déli uniós tagállamok javára rendezi át a forrásokat a közép-európai tagállamok rovására. A jelenleginél tehát várhatóan kevesebb pénzt szeretnének osztani az uniós tagállamok között, és bizony nemcsak a torta mérete lesz kisebb úgymond, de annak elosztásában is olyan változtatásokat javasol az Európai Bizottság, amelyek nem az elmúlt években úgymond látványosan fejlődést produkáló közép-európai tagállamoknak kedveznek.

A magyar, cseh, az észt, litván kohéziós borítéknál a csökkenés mértéke a jelenlegi helyzetben maximálisan 24 százalék körüli lenne. Mit látunk? Ezzel szemben a spanyoloknak szánt kohéziósforrás-növekedésnek köszönhetően a támogatás mértéke 5 százalékkal, tehát 34 milliárd euróra, a görögöknél meg maximálisan 8 százalékkal, 19 milliárd euróra nőhet. Úgy hiszem, hogy ez ellentmond annak az uniós szabálynak, amit éppen a kohéziós politikák miatt hoztak létre. Ez elfogadhatatlan nemcsak a visegrádi négyeknek, hanem a többi balti ország számára is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság javaslata számos más részletében is kedvezőtlen a számunkra. A kohéziós borítékok összege a jelenlegihez képest 5,7 milliárd euróval, tehát 23,6 milliárd euróról 2020 után 17,9 milliárd euróra csökkenne. Itt van a nemzeti társfinanszírozás, amely arányának növekedésével jelentős mértékben megterhelné a nemzeti költségvetést. A forrásfelhasználásra rendelkezésre álló idő pedig csökkenne, ami szintén nem előnyös számunkra. A megmaradt kohéziós támogatás 65 százalékát az Európai Bizottság által kötelezően meghatározott célkitűzésekre kellene fordítani. Tehát így magyarán csökkenne a tagállam által szabadon felhasználható keret.

A Bizottság költségvetési javaslata, úgy hiszem, egyértelműen egyfajta politikai szándékot feltételez. Ugyanis a források ilyen alapú megvágása bizony aránytalanul érintené Magyarországot és Európa kevésbé fejlett régióit, és a források felhasználási szabályainak megváltoztatása jelentős addicionális terhet róna a tagállamokra.

Szeretném megjegyezni, hogy ezek a hírek semmivel sem riasztóbbak vagy aggasztóbbak annál, mint azok, amelyek a mostani pénzügyi terv tervezésekor 2012-13-ban megjelentek. Akkor a hírek arról szóltak, hogy bizony 30 százalékos forrásvesztéssel indul Magyarország és a többi közép-európai ország. Mégis, a kormány aktivitásának meglett az eredménye. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy ekkor hoztuk létre a friends of cohesion, a kohézió barátai csoportot, amibe sikerült belevonni olyan régi tagországokat is, mint például Spanyolország vagy Portugália vagy Franciaország. Tehát ez számunkra most is alapvető érdek, hogy Magyarország nem egy gyors megállapodásban érdekelt, hanem egy részletesen kilobbizott és megtárgyalt kedvező megállapodásban. Úgy hiszem, itt vannak mellettünk a visegrádi négyek, itt vannak mellettünk a balti országok is. Ez elegendő erőt ad arra, hogy sikeres tárgyalásokkal tudjuk befejezni majd a költségvetés tárgyalását az Európai Unióban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság célkitűzései sokfélék, például a migrációval és a határigazgatással kapcsolatos változtatásoknak köszönhetően a migránsok hosszú távú integrációjának célterülete teljes mértékben átkerülne a kohéziós politikákhoz. Vagyis mit jelent ez magyarán? Hogy a migránsok társadalmi integrálására fordítaná Brüsszel a közép-európai országoktól lecsípett fejlesztési pénzeket. A Bizottság 13 milliárd euróról 34,9 milliárdra emelné a migráció és a határigazgatás költségeit. Ez az összeg azonban nemcsak a határvédelemre vagy a visszaküldésre fordítódna, hanem a migráció és az integráció fokozottabb támogatására.

Mivel tehát a nagyobb költségvetéssel rendelkező menekültügyi és migrációs alap fő célkitűzései között a legális migráció, az áthelyezés és az áttelepítés előtérbe helyezése, illetve a kötelező áttelepítést tartalmazó közös menekültügyi rendszer befejezése szerepel, úgy hiszem, nem alaptalan kijelenteni, hogy a Budapesten és a Brüsszelben megalkotandó költségvetések között alapvető filozófiai és értékrendbeli különbségek fedezhetők föl.

(11.50)

Sőt, azt is meg merem kockáztatni, hogy a Bizottság költségvetési javaslata a menekültügy tekintetében ellentétes az állam- és kormányfői szinten hozott döntésekkel, mert az egyes programok a migrációt ösztönöznék és a kötelező kvóta szerinti szétosztást támogatnák. A magyar álláspontnak ellentmond az is, hogy a menekültek integrálása a kohéziós politikákból kerülne finanszírozásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy rámutassak arra is, hogy a 2020 utáni uniós pénzügyi keret bevételi oldala sem maradna érintetlenül. Komoly problémát okoznak az úgynevezett új saját források, hiszen az Unió közös konszolidált társaságiadó-alapot vezetne be a 750 millió euró bevétel feletti cégek esetében. Ez a 6 százalékot képviselő adó az adószuverenitás sérelmére vezetne, ezért Magyarország ezt sem tudja támogatni.

A többi változással együtt a bevételi oldalt érintő javaslatok jelen formájukban Magyarország számára tehát évente 80 milliárd forint pluszbefizetést jelentenének 2020 után.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány csak az eddigi bruttó nemzeti jövedelmen alapuló befizetést tartja igazságosnak a továbbiakban is, és ehhez ragaszkodik a brüsszeli tárgyalások során. Magyar részről tehát ezen tárgyalások során az egyik prioritásunk, hogy megfelelő forrásokat tudjunk továbbra is biztosítani a közös agrárpolitika és a kohéziós politika számára. Ezekben a kérdésekben egyébként Magyarország hál’ istennek nincs egyedül, számos régi tagország is kifogásolta ezen támogatások vágásait, tehát így bizakodóak vagyunk a tárgyalásokat illetően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az uniós javaslatok és a kormány előtt álló kapcsolódó feladatok fényében is úgy hiszem, hogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy az előttünk fekvő költségvetésitörvény-javaslat kellően ambiciózus és konzervatív egyben, megteremti a jövő évben az előrelépés lehetőségét, miközben figyelemmel van mindazokra a kockázatokra, amelyek a brüsszeli döntéshozók terveiben szerepelnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu