HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha egy költségvetést kezdünk el tárgyalni, akkor érdemes mögénk tekinteni, hogy milyen előzményei vannak ennek a költségvetésnek. Sajnálatos módon 2010-re egy olyan helyzet alakult ki, hogy az ország a nemzetközi pénzpiacokon is elveszítette szavahihetőségét. Egymás után következő számos költségvetési időszakban tett ígéreteket, fogadalmakat arra vonatkozóan, hogy be fogja tartani az Európai Unió által előírt 3 százalékos költségvetésihiány-maximumot, de sajnálatos módon soha nem sikerült.Ennek nagyon súlyos ára van természetesen, hiszen a pénzpiacok bizalomra épülnek, és ha a bizalom csökken, akkor értelemszerűen a költségek pedig növekedni szoktak. Ebből adódóan a magyar államháztartás finanszírozásához szükséges forrásokat jóval magasabb kamatkondíciókkal, rosszabb kondíciókkal sikerült csak átmenetileg biztosítani.

2010-ben az új jobboldali kormány, a Fidesz-KDNP vezette kormány szembesült ezekkel a nehézségekkel, és megtette a szükséges intézkedéseket. Az elmúlt éveknek köszönhetően a pénzpiacokon elveszített bizalom visszatért. Ezt mi sem jelzi jobban, mint az IMF-nek a legutóbbi nyilatkozata, amely szerint a magyar gazdaság és a magyar költségvetés biztos, stabil lábakon áll. Ez rendkívül fontos számunkra, mert egyrészt mi is így gondoljuk, de rendkívül fontos számunkra az, hogy ezt más is így gondolja, és ennek tükrében kezelje a magyar kérdéseket.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló T/503. számú törvényjavaslat a stabilitás, a biztonságos növekedés, a magyar gazdaság további erősödésének költségvetése.

Az elmúlt nyolc év eredményes munkájának köszönhetően a kormány továbbra is kedvező államháztartási és gazdasági alapfolyamatokkal számolhat. Ez nemcsak 2019-re, hanem a következő négy évre is igaz. A költségvetésitörvény-javaslatban a következő négy évre vonatkozó részletes államháztartási mérleg adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy kedvező államháztartási alapfolyamatok várhatóak. 2020-ra a központi költségvetés pluszba fordul, 2021-re pedig az adócsökkentési alap 570 milliárd forintra emelkedik.

A bevételi oldalt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kormány a következő négy évben az alapvető bevételekben erőteljes bővülést vár. Az áfabevételek az idei 3800 milliárd forintról 2020-ra már 4600 milliárd forintra, 2022-re pedig várhatóan 5200 milliárd forintra emelkednek, ami négy esztendő alatt 36 százalékos növekedést jelent.

Itt megállhatunk egy pillanatra, hiszen az ellenzék soraiból számos alkalommal elhangzott, hogy persze, azért ilyen magasak az áfabevételek, mert a világon nálunk a legmagasabb az áfa. Ez egy költségvetési és gazdaságpolitikai filozófia alapkérdése, hiszen a Fidesz-kormányzat elsősorban a fogyasztásra kívánja helyezni a központi költségvetési bevételeket; a termelésre, amely a gazdaság növekedésének a motorja, rakódó terheket pedig lehetőség szerint csökkenteni kívánja.

Érdekes egyébként megjegyezni azt, amit tegnap hallhattunk az Állami Számvevőszék elnökétől, Domokos Lászlótól, aki kitért felszólalásában, illetve előadásában arra, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal végrehajtott áfamérték-csökkentés milyen eredményeket hozott. Látható, hogy bár a kormányzatnak elsősorban az volt a szándéka, hogy a lakosságot hozza kedvezőbb helyzetbe, főleg az élelmiszerek tekintetében, ez az áfacsökkenés egy ideig megjelent a fogyasztói árakban, azt követően pedig szépen visszakúszott az eredeti színvonalra. Ebből is látszik az, hogy az áfacsökkentést nagyon alaposan végig kell gondolni, végig kell modellezni annak érdekében, hogy a kívánt hatást elérjük. Elemzők szerint egyébiránt ez az áfa nem veszett el, és nem a kereskedőknél, hanem a termelőknél csapódott le, ami természetesen pozitív hatású, de a költségvetési szándék elsősorban a fogyasztói árak csökkentését kívánta elérni.

Az szja-bevétel 2100 milliárd forintról négy év alatt 3000 milliárd forintra emelkedik.

2020-ban az uniós programokból közel 2000 milliárd forintos bevétel várható. A jövőre várható némi visszaesés után ez egy nagyon komoly szint.

(8.10)

Ezek alapján a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege 2020-ra 111 milliárd forintos pluszba fordul a 2019-re tervezett közel 1000 milliárd forintos hiány után. Azt gondolom, ez megint egy történelmi időszak lesz, és bízom abban, hogy valóban teljesülni fog ez a cél. Ez azt jelenti, hogy két év múlva nullszaldós lehet a költségvetés, 2020-ban az önkormányzatok egyenlege lesz csupán deficites. A 2022-es évre a központi költségvetés nulla közeli szintet érhet el tehát, hiszen mínusz 31 milliárd forintos egyenleggel zárhat. A kiadási oldalon szembetűnő pozitív változások várhatók, az Országvédelmi, Adócsökkentési és Fejlesztési Alap, ami a költségvetés általános mozgásait mutatja, és ezt a kormány adócsökkentésre, fejlesztésre vagy hiánycsökkentésre fordíthatja, a 2019-re tervezett 60 milliárd forintról 2020-ra 110 milliárd forintra, 2021-re 570 milliárd forintra, 2022-re 500 milliárd forintra emelkedik. Ezek szerint 2021-re komoly adócsökkentési program várható. A 15 százalékos szja-kulcs egyszámjegyűre csökkentése például a minisztérium korábbi számításai szerint 700 milliárd forintos bevételkieséssel járna. Ez is mutatja a kormány bővülő mozgásterét.

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 2020-tól nőnek. 2020-ban 250 milliárddal, közel 600 milliárd forintra emelkednek. 2021-ben már közel 900 milliárd forintra, 2022-ben pedig 1000 milliárd forint fölé. Ez összefügg olyan infrastrukturális beruházásokkal, fejlesztésekkel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő évtizedben még erősebb, stabilabb, versenyképesebb legyen az ország gazdasága, folyamatosan, érdemben javuljon a magyar emberek életminősége és biztonsága.

A jövő évi költségvetésben nagyobb tartalékot tervezett a kormány az esetleges gazdasági nehézségek elhárítására. Úgy emeli a tartalékot, hogy közben egy területtől sem vesz el forrást. 2019-ben több pénz jut az oktatásra, a kultúrára, a honvédelemre, a rendfenntartásra, valamint jelentősen emelkednek az egészségügyre szánt források is. A nyugdíjak jövőre a tervezett infláció mértékében nőnek, és folytatódnak az adócsökkentések is. A szociális hozzájárulási adó mértéke, amely öt éve még 27 százalék volt, jövőre további 2 százalékkal, 17,5 százalékra csökken, tehát 27 százalékról 17,5 százalékra. A gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentések lehetnek a következő esztendőkben. A kormány szerint négy év múlva a szociális hozzájárulási adó mértéke 11,5 százalék lehet. A családi adókedvezmény tovább növekszik, két gyermek esetén eléri a havi 40 ezer forintot. Ez éves szinten közel félmillió forint.

A nyugdíjasoknak munkavállalás esetén csak személyi jövedelemadót kell fizetni. Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok népegészségügyi adója viszont átlagosan 20 százalékkal nő, de ez nem költségvetési megfontolásból nő, hanem egészségpolitikai megfontolásból. Nem csökken a kafetéria rendelkezésre álló összege. Amikor annak bevezetése megtörtént, az volt a cél, hogy a munkavállalók a jövedelmük egy részét kedvező feltételek mellett kaphassák meg, mára azonban az adózás feltételei lényegesen kedvezőbbé váltak, ezért azt javasolja a kormány, hogy a béremelésekben adják oda a munkáltatók az adócsökkentés és gazdasági növekedés nyomán felszabaduló forrásokat. A kafetériában a belföldi fogyasztás és turizmus erősítése érdekében a SZÉP-kártya megmarad.

A jövő évi adótörvények szolgálják az adócsökkentést, az adóegyszerűsítést, és olyan társadalompolitikai szempontokat is figyelembe vesznek, mint a népegészségügy. Nyitva hagyják a jövőre nézve a gazdasági teljesítőképesség fényében a további adócsökkentés lehetőségét is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu