HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok fejezetről, a 2., 3. mellékletről szeretnék szólni elsősorban. De mielőtt ezt megtenném: a vitát napok óta figyelve elég kevés szó esik az önkormányzatokról, úgy gondolom, hogy egy-egy fejezet érintőleg talán eljut az önkormányzatokra, de én konkrétan és kizárólag csak az önkormányzati fejezettel szeretnék foglalkozni.Körülbelül 3200 kerekített szám önkormányzat, települési önkormányzat van ma Magyarországon, és azt gondolom, hogy a központi költségvetés 2019-es előterjesztésében elég jelentős alrendszert képvisel ez a 3186 önkormányzat, amelyek ma Magyarországon a településeket igazgatják. Ez a költségvetés lényegében a magyar népről szól, a lakossággal pedig igazán az önkormányzatok találkoznak. Tehát a központi költségvetés különböző sorai és fejezetei emberekről szólnak, és ezek az emberek valamelyik településen, e hazában élnek. Azt gondolom, hogy ezért kicsit részletesebben és ebben a néhány percben, ami rendelkezésemre áll, ezzel szeretnék foglalkozni.

Azokat a szolgáltatásokat, amelyeket elvileg a központi költségvetés részben finanszíroz, azokat a lakosság az önkormányzatoknál tudja megkapni. E szolgáltatások elsősorban a szociális szolgáltatások. Ez elég bőven ki lett vitatva, de azért hadd mondjam el, hogy az önkormányzatoknál a szociális szolgáltatásokat jelen pillanatban, ha az összes számot tekintjük, akkor 50 százalékot meghaladóan önkormányzati saját erővel kell megfejelni, mert a központi költségvetés erre nem lenne elegendő. Ez igaz egyébként, hogy olyan szolgáltatást ez a központi költségvetés nem biztosít, amely szolgáltatás teljes egészében a központi költségvetésből érkezik. Ilyen az óvodai ellátás is, amit szintén az önkormányzatok településenként különböző mértékben, a települési önkormányzatnak az erőképessége, fizetőképessége, eltartó képessége arányában finanszíroz, és a bölcsődei ellátásról is ugyanezt mondhatjuk.

A központi költségvetés egyébként a 2. és a 3. fejezetében foglalkozik ezekkel a részekkel, és egyértelműen mutatja, hogy szinten tartás jelenik meg vagy csökkenés. Mindenki mondott valamit, hogy ez minek a költségvetése, én azt mondanám, hogy önkormányzati szempontból a központi költségvetés 2019-es előterjesztése a fejezetek csökkenésének költségvetése, hiszen ha azt vesszük, hogy 2,7 százalékos inflációval számol, és ahhoz számítva milyen egyéb költségnövekedés van, csak a forintnak az értékállóságára gondolok, akkor azt gondolom, még a szinten tartást se éri el önkormányzati oldalról figyelemmel kísérve ez a mostani költségvetés.

Ez igaz az idősügyi ellátás szolgáltatásaira, az előzőekben elég részletesen és szakmailag is igényes módon lett ez kifejtve. És igaz az előbb előttem szóló Tapolczai Gergely képviselő úrra reagálnék csak egyetlen mondat erejéig: csak nagyon kis szeletét vette ki az esélyhátránnyal küzdő emberek ellátásának, abból valószínűleg mind pozitív fejezetek, amiket ő említett. Ugyanakkor a súlyos fogyatékkal és enyhe fogyatékkal élők, az ápolásra szorulók, a huszonnégy órában ellátást igénylők támogatása ebben a költségvetésben nem nőtt, egyértelműen kimondható, hogy csökkent. Tehát ellentétben azzal, amit a képviselő úr mondott, el tudom képzelni, hogy azok mindegyike ilyen kedvezően változott, azonban a tömeges, amivel az önkormányzatok találkoznak, abban a tekintetben csökkent.

Ugyanezt el tudjuk mondani a kulturális normatíváról, de ezt elég részletesen kifejtették. A kulturális normatíva évek óta nem változik, sőt a kulturális normatíva is csökken. A költségvetésben különben valamilyen növekedés van kimutatva összegészében, de ez települési szinten egyértelműen csökkenést jelent.

Egy törvény lett elfogadva a hajlék nélkül élőkre a „top” Soros vagy minek nevezett törvényünkben, a hajléktalanok kérdésében, amely szembe kell vele nézni egyértelműen a szegénység következménye, a fizetőképtelen polgárok, a lakásukból kilakoltatottak növekvő számot mutatnak. Ez az ellátási fejezet a költségvetésben csökkenést mutat szintén.

Tehát amikor lebontjuk az úgynevezett emberek szintjére ezt a költségvetést, akkor ez a költségvetés jelentős csökkenést mutat. Nem is beszélek a krízishelyzetben lévőkről, és az, amivel az önkormányzatok szinte független, hogy melyik önkormányzatról beszélünk találkoznak, a szegénységgel, a lakásnélküliséggel, a családalapítás minden gondjával, ez mind az önkormányzatoknál jelenik meg. A költségvetés ebben a tekintetben nagyon kevés mankót ad az önkormányzatoknak, egyértelműen kimondható.

Elhangzott itt a mai napon is hozzászólásokban, az önkormányzati utak állapota az mindegy, hogy megyei önkormányzat, fővárosi önkormányzat vagy egy kerületi önkormányzat -, ha átmegyünk a másik oldalra, mondjuk, a Lajtán túli oldalra, ahhoz képest is katasztrofális, de önmagunkhoz képest is borzalmas állapotok vannak mind a kátyúsodás, mind a szőnyegelés tekintetében, mind a járhatóság és sok minden vonatkozásában. Semmilyen célzott vagy címzett vagy pályázati vagy valami hasonló dolog az utak állapotát tekintve nincs ebben a költségvetésben, amiből azt ki lehetne szedni, hogy lesz lehetősége iksz településeknek címzetten vagy célzottan pályázni, és ezt nem valamilyen politikai szempontok, hanem normatív szempontok alapján döntik el. Úgy gondolom, hogy ez a normativitás végigkíséri önkormányzati szempontból a költségvetést, hogy a normativitása hiányzik éppen az önkormányzatok számára.

Ha megengedik, én is szeretnék ahhoz a vitához kapcsolódni, hogy lehet-e komoly költségvetést készíteni úgy, hogy előtte a zárszámadást nem mutattam be. Ha azt veszem, egy önkormányzat ma Magyarországon nem fogadhat el úgy költségvetést, hogy a zárszámadása nincsen meg. Ezt a parlamentben elfogadott törvény alapján a települési önkormányzat törvénytisztelő módon köteles betartani. Zárszámadás nélkül nincs költségvetés. Látni kell azokat a számokat, amire épül a következő évi költségvetés. Ha pedig nem érdekesek a számok, mert a terv se érdekes majd még kitérek erre, de egy kicsit magamnál is előrehozom a gondolatomat -, az van ebben a költségvetési törvényben benne, hogy egyébként van egy költségvetési törvény 2019-re, de a kormány és a pénzügyminiszter ezt bármikor változtathatja.

(14.40)

Az ilyen költségvetésnél teljesen mindegy, hogy elfogadjuk, megszavazzuk vagy nem. Amely költségvetés zárszámadás nélkül elfogadható és bármikor változtatható, nem is kell hozzá parlament, annak a költségvetésnek a komolyságát, úgy gondolom, nem kell ebben a körben bemutatni, még akkor is, ha valakik a kormányoldalhoz tartoznak, de ismerik a költségvetést, készítettek már ilyet, vagy részt vettek benne akár önkormányzatban, akár a parlamentben, pontosan tudják, hogy mindennek van rendje, és ezt a rendet, úgy gondolom, illik betartani.

Én Budapest 12. számú választókerületének országgyűlési képviselője vagyok még pár nappal ezelőtt polgármester is voltam -, ez Rákospalotát, Pestújhelyt, Újpalotát és Újpest egy részét foglalja magába. Ennek a területnek a képviseletében is tudom mondani, hogy próbáltuk a központi költségvetésből modellezni, hogy körülbelül milyen pénzünk lesz 2019-re. Körülbelül tízféle számítást is el lehet képzelni, hogy mennyi lesz a pénzünk. Megállapíthatatlan ebből a most előterjesztett költségvetésből, hogy a XV. kerületnek körülbelül mennyi lesz a pénze, de Újpestet vagy Budapest bármelyik kerületét vehetném példaként, hiszen a Fővárosi Közgyűlés tagja, fővárosi képviselő is voltam mint polgármester, ez automatikus a törvényből adódóan. A Fővárosi Közgyűlésben sem tudnánk ezt megmondani. Ilyen helyzet van, hogy nem tudjuk a költségvetési törvény alapján, csak úgy modellezzük, hogy valamelyik alternatíva, de az egy sem pozitív körülbelül ez olvasható ki a költségvetésből.

Az előbb említést tettem róla, de picit talán megállnék ennél a gondolatnál, hogy miközben a forint árfolyama az euróhoz képest történelmi mélységekben van, most már talán 330 forintot jelent, pontosan nem is tudjuk, azt látjuk, hogy a kormány költségvetése nem más, mint az igazságtalanság, a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság, a hosszú távon fenntarthatatlan gazdaság és a társadalmi folyamatok költségvetése önkormányzati szempontból. Ezt egyértelműen ki lehet mondani, hiszen nincs olyan önkormányzati képviselő, olyan önkormányzati képviselő-testület, aki nyugodt lehet e költségvetés olvasása kapcsán. Az egy más kérdés, hogy majd kézi vezérléssel tömködjük a lyukakat és valamilyen módon a települések üzemelni és működni fognak, ami egyébként az önkormányzatok feladata, és a panasz, az összes gond, az összes havária eset, minden a polgármester vagy az ottani képviselő-testület nyakába hullik, és senkinek nem jut eszébe, hogy ez egy nagyon rosszul megtervezett költségvetés eredménye.

Önkormányzati szempontból tehát azt látjuk, hogy a központi költségvetés önkormányzatoknak nyújtott támogatásai 2013 óta kizárólag célhoz kötötten, feladatalapon vehetők igénybe. Ez az intézkedés annak idején a tervezhetőséget és az átláthatóságot akarta biztosítani, amelyet én is komolyan vettem, és azt gondoltam, hogy ez így is lesz. Ennek ellenére éppen ezek az elvek sérülnek azon jogszabály-módosításon alapuló gyakorlatok miatt, hogy a költségvetési törvényben meghatározott támogatási előirányzatokat mind a kormány, mind a pénzügyminiszter saját hatáskörében év közben módosíthatja. Ezenfelül számos olyan, elsősorban működtetési jellegű támogatási előirányzatot határoz meg a jogszabály, amely esetében felelős miniszteri hatáskörbe vonja a támogatási döntést úgy, hogy a törvényben nem határozza meg a döntés paramétereit.

Annak idején ültem 16 évet már itt, a parlamentben, és a 16 év alatt nem tudom, hány költségvetési módosítást csináltunk végig. A kormánynak mindig meg kellett gondolni, akar-e a költségvetésen módosítani, mert ugyanilyen tortúrával, mint a költségvetés elfogadása, a módosítást át kellett vinni. Tehát nem a pénzügyminiszter, akit tiszteletben tartok, hanem személyesen mi, együtt, akkor 365-en közösen módosítottuk a költségvetést, vagy a többség módosította. Most ehhez semmi nem kell, egyszer meg kell szavazni akár egy vagy két évvel előtte, azt sem tudjuk, mit, és azt követően már módosítani lehet ezt, mint egy madzagot, mindenfelé.

Ezek az intézkedések sem a tervezhetőséget, sem az átláthatóságot nem biztosítják, noha itt, ebben a teremben számos esetben azt hallottam, hogy éppen a tervezhetőség és az átláthatóság költségvetéséről beszélünk. Ellenben fokozzák az önkormányzatok kockázatát a költségvetési tervezésük a megalapozottságot illetően, és így semmiképpen nem látom az önkormányzatok gazdálkodásának biztonságát ebben a költségvetésben.

A 2019. évi költségvetési törvénytervezetből elsősorban az önkormányzatot megillető támogatások tekintetében az alábbi tendenciákat látom nagyon fontosnak. Az egyik tendencia az, ami nagyon súlyos az önkormányzatok számára, hogy egyik önkormányzatot finanszírozza ez a költségvetés is a másikból. 167 önkormányzat finanszírozza például a KLIK-nek vagy a tőlünk államosított iskolarendszernek szolidaritási adó tekintetében a másikat. Ez a keresztfinanszírozás, hogy a nagyobb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat finanszírozza meg a gyengébb önkormányzatokat, kettészakított bennünket. Előtte már a kettészakítás megtörtént, amikor a helyi közigazgatást kettévágták, és lett egy kormányhivatal és lett egy önkormányzat ugyanabban a kerületben, és az ügyfeleink jönnek hozzánk, akkor mondjuk, hogy nem hozzánk kell jönni, hanem oda kell menni. Ha oda megy először, mondják neki, hogy nem, hanem az önkormányzathoz. És így passzoljuk az embereket jobbra-balra. Az egyik tanulja azt, hogy mikor kell menni a kormányhivatalhoz, mikor kell menni az önkormányzathoz, a másik pedig bosszankodik és szidja az egész rendszert. Tehát körülbelül ezt tapasztaljuk naponta.

Ehhez kapcsolódik még nekünk ez a szolidaritási adó, ami, úgy gondolom, elég durva dolog. Nekünk, hogy konkrét, XV. kerületi példával éljek, 2017-ben 270 millió forint volt a szolidaritási adó, most 2,2-szeresére nőtt, 604 millió forint lesz ennek a költségvetésnek az alapján 2019-ben a szolidaritási adó. Ha ilyen arányban nő ez a szolidaritási adó, akkor nyereséges lesz a KLIK, mert olyan mennyiségű pénzt fogunk kifizetni szolidaritási adóként.

Látom, hogy közben az időm nagyon halad. A sorcsökkenést kiírtam magamnak, de ezekkel már nem foglalkoznék, mert, úgy gondolom, egyértelmű és teljesen bizonyítható ebben a költségvetésben, hogy a fejezetek rendre és sorra csökkenést mutatnak.

Szeretném a végén még pár dologra felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy az önkormányzatok kiüresítése nemcsak a forráshoz jutás tekintetében, hanem a feladat tekintetében is igaz. Tehát ilyen szempontból az elvett feladatok vagy a kormányhivatalhoz áttelepített feladatok vonatkozásában nyilván a jogai is csorbultak és a lehetőségei is a forráshoz jutásra. Ennek is figyelembevételével elég nagy csapás az önkormányzatok számára az, hogy például Budapesten a személyi jövedelemadóból egyetlen fillér nem marad az önkormányzatoknál. Budapesten az óriási nagy számban jelen lévő gépjárművek után, ami itt szennyez Budapesten, ugyan beszedik az önkormányzatok az adót, de a 60 százalékát mindjárt el is viszik. Ezek százmilliós nagyságrendek a budapesti kerületeket érintően. Azt kell mondanom ugyanakkor benne van az előterjesztésben, egyik képviselőtársam délelőtt többször elmondta -, hogy 4280 milliárd forint áfabefizetés szerepel ebben a költségvetésben, amelyet az önkormányzatok, települések területén működő cégek, ott élő állampolgárok fizetnek be, beleértve a nyugdíjasokat is. Ekkora hatalmas adóbevétel. Vagy a társasági adó 399 milliárd forintja, ami majdnem 400 milliárd, ez is ott keletkezik az önkormányzatoknál.

Úgy gondolom, hogy ez az elvonás méltatlan, mozgásterük nincs az önkormányzatoknak, hiszen több kategóriába állíthatjuk be az önkormányzatokat, nyilván a fővárosiak az adóerő-képesség vonatkozásában csak szolidaritási adóra kötelezettek, és még további 167, mint említettem, és vannak olyanok, ahol ténylegesen a villanyszámla kifizetése is komoly gondot jelent az eltartóképesség miatt.

De összességében ez a 737,2 milliárd forint, amely a költségvetésben megjelenik az önkormányzatok számára, ez még a szinten tartást sem éri el.

(14.50)

Tisztelt Jelenlévők! Tisztelt Ház! Elnök Úr! A 2019. évi költségvetés egyik legnagyobb vesztese, kimondhatom: az önkormányzati alrendszer lesz. Ezért önkormányzati gyakorlattal rendelkező politikusként és a Demokratikus Koalíció politikusaként is állíthatom, hogy ez a költségvetés nem támogatható, és nem szolgálja a helyi közösségek érdekeit. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu