BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan többször elhangzott, a költségvetést megalapozó törvényjavaslat 42 törvénymódosítást fogalmaz meg. Én a megfogalmazott javaslatok többségével való egyetértést hallok ki abból, hogy a kritikák csak néhány törvény tekintetében fogalmazódtak meg, illetve olyan észrevételek, javaslatok is elhangzottak, amelyek a költségvetést megalapozó törvényjavaslatnak nem képezik részét.

(14.50)

Ezért tehát hozzászólásomat azzal kell kezdjem, hogy ismétlem: meglátásom szerint az egy örömteli dolog, hogy az indítványok túlnyomó többségével nemcsak a kormánypárti, hanem az ellenzéki frakciók is egyetértenek.

Ami kapcsán kérdések, viták hangzottak el, azok első területen olyan kérdéseket érintenek, amelyek nem részei a költségvetést megalapozó törvényjavaslatnak. Ugye, Volner János képviselő úr azt mondta, hogy ez a költségvetés és a megalapozó törvényjavaslat nem az anticiklikus gazdaságpolitikát szolgálja. Ezzel a megállapítással azért erősen vitatkoznom kell, és azt gondolom, hogy nemcsak én vitatkozom vele, hanem az elemző szervezetek, a nemzetközi hivatalos intézmények is, hiszen hogyha a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatra nézünk, akkor azt látjuk, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően a többletbevételeket, ha úgy tetszik, tartalékolásra, alacsony hiányra, ha úgy tetszik, az államadósság gyorsabb leépítésére kívánja fordítani az állam. Ez az anticiklikus gazdaságpolitika, és továbbmegyek, nemcsak 2019-re fogalmazta ezt meg a kormány, hanem a költségvetésitörvény-javaslathoz kapcsolódó úgynevezett kitekintésben 2022-ig ezt a fegyelmezett anticiklikus gazdaságpolitikát kívánja folytatni az említett államadósság csökkentése érdekében.

Egy másik, szintén az önök előtt lévő törvényjavaslatot közvetlenül nem érintő felvetés az volt, hogy az adórendszerben olyan változásokat kellene végigvinni, amelyek a tőkejövedelmek felhalmozását segítik elő. És az is elhangzott, hogy a Jobbik kritizálja a társasági nyereségadó 9 százalékos kulcsát. Én azt gondolom, hogy e között a két megállapítás között ellentmondás van. Hiszen a társasági nyereségadó egy befektetés, tőkét érintő adó. Azon túl, hogy a 9 százalékos mérték befektetésre ösztönöz, azt is üzeni, hogy ha valaki befektet és hozamot ér el, márpedig azért a magyar gazdaság kilátásai nem a kormány, hanem nemzetközi szervezetek szerint jók, tehát ha hozamot ér el, akkor profitot is tud realizálni. Hozzáteszem: a magyar kis- és középvállalkozások tekintetében épp a tőkeakkumulációt segíti az, a vagyon akkumulációját segíti az, hogy új adónemek jelentek meg, lásd, kata, kiva, és ezt az akkumulációt segíti az, hogy a kiva választási határa, tehát a kisvállalkozásokat érintő adó, külön speciális adónem választási értékhatára érdemben növekszik 2019-ben a kormány javaslata alapján.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr a bankadóról, illetőleg ezután a bankok terheiről, forintosításról szólt. A bankok nyereségessége valóban jelentősen változott, és valóban 2017-ben igen komoly, 700 milliárd forint körüli nyereséget értek el. Azért nézzünk vissza a korábbi évekre is, és lássuk azt, hogy az az államháztartási konszolidáció, ami megvalósult, az európai szinten messze a legmagasabb bankadó bevezetésével valósult meg, és a bankadó most is része a közteherviselés rendszerének. Ha megkérdeznénk a bankokat, akkor nyilván ők nem osztanák képviselő úr véleményét, de ami bankadón túl szerintem fontos, és az elmúlt napokban külön aktualitást nyert, az a devizahitelek forintosítása. És azért említem a bankok után, mert kérem, hogy nézzék meg, a Bankszövetségtől kérjék el a bankok nyereségességi adatait, kérjék el azt, hogy a tulajdonosok mennyi pénzt tettek bele a bankokba. A bankok veszteségén túl jóval nagyobb mértékű volt az az úgymond közvetett veszteség, tőkéből leírandó összeg, amely a forintosítás miatt terhelte őket. Én nem sajnálom a bankszektort, csak tényszerűen elmondom, hogy a forintosítás következtében a tulajdonosok, és a magyar bankrendszer külföldi tulajdonosai tekintetében a külföldi tulajdonosok több milliárd euró tőkeemelést hajtottak végre. Kérem szépen, a tulajdonosok a magyar bankrendszert illetően bizony 2010 előtt rendkívül nyereséges szektorról beszélünk nyilván profitot is tudtak realizálni, majd azt követő években nagyon komoly pénzeket is tettek be a bankokba.

Tehát ezt a képet együtt kell nézzük, amikor a bankokat érintő terheket vizsgáljuk, és a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat azzal számol, hogy a bankadó megmarad, és természetesen azért abban bízunk, hogy a növekvő gazdasági teljesítmények a hitelezés bővülésének köszönhetően a bankok is nyereségesen tudnak működni, hiszen hosszú távon mindnyájunk érdeke az, hogy egy egészséges bankszektor működjön. Azt pedig már csak zárójelben teszem hozzá, hogy a tulajdonosi struktúrában is változás volt. Ma nagyobb a magyar tulajdonú bankszektornak, bankrészesedésnek az aránya, mint néhány évvel ezelőtt volt.

Ezek után, ha megengedik, még egy olyan tételről szólnék, ami nem kapcsolódik közvetlenül az önök előtt lévő 2019. évi költségvetési törvényt megalapozó indítványhoz, viszont a parlamenti vitában elhangzott. Nevezetesen itt ismét Z. Kárpát Dániel képviselő úr mondta azt, és igyekszem pontosan idézni, még ha nem is szó szerint, hogy a bérnövekedés nem a kormány intézkedésének köszönhető. (Z. Kárpát Dániel: Nem teljes mértékben.) Hogyha képviselő úr most úgy fogalmaz, hogy nem teljes mértékben, akkor ezzel a megállapítással már természetesen egyetértek, hiszen azért piacgazdaságban a versenyszférát illetően a béremelések konkrét mértékéről a munkáltatók döntenek. Kivéve értelemszerűen a minimálbér, garantált bérminimum, ahol, ha nincs megállapodás, jogszabály határozza meg az emelésnek a mértékét.

Na, de azzal a véleménnyel, ami a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat vitájában elhangzott, már nem tudok egyetérteni, hogy a magyarországi munkaerő elvándorlása okozza azt kizárólag, hogy itt a béremelkedés olyan mértékeket ért el, ami például 10 százalék fölötti reálbér-emelkedést mutat egyetlen évben, a 2017-es évben, és akkor nem beszélek a korábbi évekről. Mégpedig azért mondom ezt, mert a vállalkozások, a piaci szereplők csak olyan mértékben tudnak bért emelni, amely a nyereségességük fenntartása mellett, az életben maradásuk fenntartása mellett lehetséges. És azt is állítom, hogy például a 2016-os háromoldalú bérmegállapodás olyan lehetőséget teremtett béremelésre, amely az adók csökkentésén keresztül a fedezetet biztosította ezekhez a béremelésekhez. Tehát igenis, azért a kormányzati lépéseknek és az országgyűlési döntéseknek érdemi szerepe van abban, hogy Magyarországon az elmúlt években igen jelentős, több év alatt 40 százalék körüli reálbér-emelkedés valósult meg.

Ezzel át is térnék arra az egyik pontra, amelyik viszont már konkrétan a tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslatot érinti, nevezetesen a miniszterek fizetése. Az az idézett helyzet, ami bérstopról szólt, az 2010-ben volt. Azért lássuk be, hogy most némileg más a helyzet! Hál’ istennek! A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat vitájában arról beszélhetünk, hogy nem egy adósságválságot kell azonnal intézkedésekkel kezelnünk, nem az a helyzet, hogy három százaléknál jóval magasabb hiányt kell lefaragjunk, nem az a helyzet, hogy Európa számos országához hasonlóan Magyarországnak olyan ajánlásokkal kell szembesülnie, hogy a közszféra létszámát vagy bérét csökkentse. Megint zárójelben jegyzem meg: 16 vagy 17 európai uniós ország 2010 után a közszféra létszámát és/vagy bérét csökkentette. Nem ez a helyzet. Hanem az a helyzet, hogy ahogy említettem érdemi béremelkedés valósult meg, a miniszterek fizetése pedig tíz éve változatlan. Én azt gondolom, hogy méltatlan, hogyha a miniszterek alatti szinteken adott esetben magasabb fizetés érhető el. És beszéltünk arról, pont a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat vitájában, hogy a kormánytisztviselőknél is béremelés valósult meg. Beszéltünk arról, hogy a közszféra mely területein milyen béremelések valósultak meg. Hát a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatnál is felmerült, hogy például a rendvédelmi vagy honvédelmi dolgozóknál 50 százalékos béremelés valósul meg. Én azt gondolom, hogy ha felelős miniszterekről beszélünk, akiktől felelős munkát vár el a tisztelt Országgyűlés, a kormánypárt és az ellenzéki frakciók is, akkor ehhez a felelősséghez célszerű a juttatásokat is tíz év után korrigálni. És van egy abszolút korlát, ami pedig a miniszterek irányítása alá tartozó szervezetek vezetőinek a fizetésére vonatkozik, és miniszterelnök úr döntheti el, hogy kinél milyen mértékben határozza meg a fizetést.

(15.00)

Hangsúlyozom, itt a törvény elfogadásával vagy a módosítás elfogadásával egy lehetőség biztosításáról van szó, nem automatikus fizetésemelésekről.

Ami a letelepedési kötvényt illeti, ismét azt kell lássuk, hogy hál’ istennek és a Jóisten mellett az Országgyűlés munkájának is, az ország egésze munkájának is -, más a helyzet ma, mint 7-8 évvel ezelőtt volt. Emlékezhetünk, hiszen itt a válságról sok szó volt, tíz évvel ezelőtt a gazdasági válság első hullámára Magyarország pénzügyi értelemben összeomlott. Ugye, az IMF-hez kellett fordulnunk. Piaci értelemben a hagyományos eszközökkel senki nem finanszírozta Magyarországot.

Egy ilyen helyzetben az állam finanszírozásának új csatornáit kellett keresni. Ekkor az egyik legjelentősebb lépés a lakossági finanszírozás bevezetése volt. Emlékezhetünk arra, hogy hol volt, néhány százalékon volt az államadósságon belül a közvetlen lakosság általi finanszírozás. Ma ez jóval nagyobb. Megsokszorozódott a lakossági állampapírok útján történő finanszírozás. Ez egy nagyon sikeres intézkedés volt, hiszen az államadósság finanszírozási költségei másik oldalon bevételként a magyar lakosságnál jelentek meg.

De arra is emlékezhetünk, hogy 2010 után az államadósságunknak több mint fele devizában állt fenn. Ezért a finanszírozásnál bizony devizás irányba is új csatornákat kellett keressünk. Megnéztük, hogy milyen nemzetközi gyakorlatok vannak, és a letelepedési kötvény bevezetésével az Országgyűlés egy olyan eszköz mellett döntött, amely eszközzel vagy igen hasonló eszközzel él Ausztria, az Egyesült Királyság vagy Portugália. Ez egy alternatív eszköz volt, amelynek keretében 1,8 milliárd euró forrás bevonása valósult meg.

Ezzel az eszközzel ugyanakkor, azt is látni kell, hogy ma már, hál’ istennek, nem szükséges élnünk. Ezt az eszközt a 2017. március 31. utáni ajánlatok esetén az állam már nem alkalmazza. Ebben a kérdésben is a tisztelt Országgyűlés előtt többször volt arról szó, hogy ismétlem, 2017. március 31. utáni kérelmeket nem fogad be az állam. És most pedig egy újabb stádiumhoz érkeztünk el, amikor a végleges kivezetésről születhet döntés. Hiszen az állam finanszírozási költségei jóval alacsonyabbak, mint korábban voltak, a nagy hitelminősítőknél befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk, és még ha látjuk is az elmúlt időszakban, hogy a monetáris politikai változások, az EKB, a Fed lépései következtében, illetőleg nemzetközi pénzpiaci hullámok következtében értelemszerűen a magyar államadósság finanszírozása is változhat, ma mégis sokkal stabilabb, mint néhány évvel ezelőtt volt.

Ami pedig a letelepedési kötvény biztonsági aspektusát érinti, hát én nem tudok olyan esetről, amikor a komoly, érdemi szűrővizsgálaton átesett, letelepedési kötvényt vásárló személyek bármilyen biztonsági kockázatot eredményeztek volna Magyarországon. Azért e tekintetben igenis tegyünk különbséget azok között, akik illegálisan érkeztek be az Európai Unió területére, és akikhez kötődően Európában számos terrorcselekmény valósult meg, illetőleg azok között, akik egy érdemi biztonsági ellenőrzést követően nemcsak maguk nyerhettek ideiglenes tartózkodást, letelepedést, hanem pénzt is hoztak. Tehát azt gondolom, hogy az a biztonsági rendszer, amely a letelepedési kötvény intézményéhez mindig kapcsolódott, az elmúlt években jól vizsgázott.

Ami a Tudományos Akadémia kapcsán elhangzottakat illeti. A magyar gazdaság elmúlt években megvalósult bővülése jelentős mértékben a munkanélküliek számának csökkenésével és az inaktívak aktívakká válásával valósult meg. Emlékezhetünk rá, hogy a munkanélküliségi ráta 12 százalék körüli szintről, ami a kormányváltáskor volt, bőven 4 százalék alá süllyedt. Ma már az a helyzet, hogy számos cég arról nyilatkozik, hogy a bővülésének korlátja a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. 80-90 ezer betöltetlen álláshely van.

Ha gazdasági bővüléssel számolunk, és megnézzük azt, hogy hol vannak növekedési lehetőségeink nemzetközi viszonylatban is, akkor egyértelműen a termelékenységet és a hatékonyságot látjuk olyan területnek, ahol igenis vannak előrelépési lehetőségeink. Ha csak a régióban nézzük, a cseh gazdaság hatékonyabban, termelékenyebben működik. Ahol probléma van, azt fel kell ismerni, és intézkedéseket kell hozni annak megoldására. A termelékenység, hatékonyság növelése pedig a kutatás-fejlesztés, innováció eredményeinek az eddigiekhez képest pozitívabb felhasználása nélkül nem képzelhető el.

Azt gondolom, ilyen tekintetben azzal nehéz vitatkozni, hogy erre az új helyzetre, az új kihívásokra a kormány azzal kíván válaszolni, hogy a különböző szervezetek által végzett kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységnél nagyobb összhangot, nagyobb koordinációt kíván megvalósítani. Igen, ez érinti a Tudományos Akadémiát, de lássuk a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban, hogy nem kizárólag a Tudományos Akadémiát, hanem az egyetemi szférát, illetőleg a Kutatási, Innovációs és Fejlesztési Alapot is, ahonnan a versenyszféra kap forrásokat. Több helyről, 3-4 helyről kerültek összegyűjtésre a költségvetésben rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési, innovációs jellegű források. Egy erőteljesebb koordinációról, harmonizációról van szó, amely, azt gondolom, a Tudományos Akadémia működésének szabadságát nem érinti.

Végül engedjék meg, hogy azt a talán szubjektív dolgot említsem meg, én nagyon bízom abban, hogy a Tudományos Akadémia vezetése meg fogja találni a közös hangot a Tudományos Akadémia egyik tagjával, Palkovics László miniszter úrral, egyúttal professzor úrral.

Csárdi Antal képviselő úr, azt kell mondjam, az Eximbank tekintetében rosszul értelmezte a tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslatot. A törvényjavaslat arról szól, hogy az Eximbank, hasonlóan más, az Eurostat által az állam részeként tekintett szervezethez, a kormány engedélyét kell kérje akkor, ha az államadósságot növelő ügyletet kíván végrehajtani. Tehát ha az Eximbank egy kötvénykibocsátást tervez végrehajtani, és kötvénykibocsátással forrást von be, ez a forrásbevonás az Eurostat döntése alapján az állam adósságát növeli. A jövőben, amennyiben a tisztelt Országgyűlés az indítványt elfogadja, erre az Eximbank csak úgy keríthet sort, ha előzetesen a kormány engedélyét bírja. Hiszen az Eximbank kötelezettségei, kitettségei az államadósság részét képezik.

Semmiféle trükközésről nincsen szó. Ismételten elmondom, az Eximbankhoz hasonló szervezet az Európai Unió legtöbb országában működik. Továbbra is mély szakmai meggyőződésem, hogy az Eurostat nem transzparensen jár el. Ismerünk olyan uniós országokat, ahol igen hasonló a tevékenysége, és hogy, hogy nem, kétoldalú egyeztetések után a helyi eximet az Eurostat az államon kívül hagyja. És amikor azt kérdezzük, hogy mondjátok el, miért tettétek ezt, írjátok le az indoklást, akkor nincs válasz. Ez ezzel a problémám.

Azt is el kell mondjam, téves az az értelmezés, amely szerint a képviselő úr által hivatkozott ügyletekhez, piaci ügyletekhez állami kamatkiegyenlítés tartozik. Hangsúlyozom, a képviselő úr által említett ügyletekhez nem kapcsolódik állami kamatkiegyenlítés. Nincs mögötte költségvetési támogatás. Kamatkiegyenlítés az Eximbankra vonatkozó törvény szerint, az uniós szabályokkal összhangban, ugyanúgy, mint más országban, azokhoz az ügyletekhez kapcsolódik, ahol piaci kudarcok vannak, vagy ahol az exporttevékenység finanszírozását az uniós szabályok lehetővé teszik. Nézzük meg a többi európai uniós országot, ott is vannak ilyen jellegű kamatkiegyenlítések.

Végezetül, megköszönve az észrevételeket, azt kell még elmondjam, hogy a nemzetiségi szószóló, Varga Szimeon úr javaslataira a kormányzat a jövőben is, ahogy a múltban is, nyitott. Így értelemszerűen ezt az indítványt is, ahogy más beérkezett indítványt, érdemileg mérlegelni fogjuk, és a kormány a törvényjavaslat későbbi bizottsági tárgyalása során az álláspontját ki fogja alakítani. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu