VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание. Позволете ми да ви поздравя от името на Малцинствената комисия в Унгария и от моето име. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és a magam nevében tisztelettel köszöntsem önöket. Mint a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által felkért szószóló engedjék meg, hogy a 2019. évi központi költségvetést megalapozó T/629. számú törvényjavaslattal kapcsolatosan kifejtsem a magyarországi nemzetiségeket érintő véleményünket. A megalapozó törvényjavaslat négy szakaszban, a 67., a 69., a 72. és a 74.-et érintve nevesíti a nemzetiségeket, pontosabban a nemzetiségi önkormányzatokat az alábbiak szerint. 67. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-ának következő (4) bekezdése így egészül ki.
A kormány rendeletben elbírálhatja, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívül számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kedvezményezett esetén az európai uniós forrásból, valamint a kormány rendeletében meghatározott fejlesztési célú nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kizárólag a Kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósíthatók. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a Kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, azokat más célra, így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel-realizálásra még átmenetileg sem veheti igénybe.
A 69. § 4. pontja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4c) bekezdése helyébe a következő lép: ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás 84. § (1) bekezdése szerint fizetési számláját nem a Kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerint fizetési számlája mellett az 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatások fogadására a Kincstárnál fizetési számlát vezethet.
(14.30)
A 72. § a következőt mondja: „Ha az adatszolgáltatás kötelezettje a) adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy b) adatszolgáltatási kötelezettségét neki felróható okból nem vagy késedelmesen teljesíti, a Kincstár határozatban a kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.”
És akkor itt egypár szót mondanék a bírságról, ami szerepel a módosításban: „(3a) ha az adatszolgáltatás kötelezettje olyan helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amely tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról közös önkormányzati hivatal gondoskodik, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzattal szemben, b) ha az adatszolgáltatás kötelezettje az a) pont hatálya alá nem tartozó helyi önkormányzat vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a helyi önkormányzattal szemben, c) ha az adatszolgáltatás kötelezettje társulás, nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról gondoskodó költségvetési szerv irányító szervével szemben, d) más esetben az adatszolgáltatás kötelezettjével szemben kell kiszabni.”
A 74. § a következőt mondja: „(3) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az 50 millió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások Kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a Kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja.
Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a Kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza.”
A felsorolt szakaszokból látszik, hogy a nemzetiségi önkormányzatok hivatalait megnövekedett feladatellátási és adatszolgáltatási kötelezettségek terhelik.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény jelenlegi módosításán kívül a költségvetési támogatás fogalma átgondolást és pontosítást igényelne, mert az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi szervezetek évek óta küszködnek a részükre érkező költségvetési támogatás néven besorolású támogatásokhoz kötődő bürokratikus terhek növekedésével.
A települési önkormányzati apparátusok létszámának csökkenésével párhuzamosan egyre nehezebben teljesül a nemzetiségi törvény azon rendelkezése, miszerint a nemzetiségi önkormányzatok költségvetésével kapcsolatos feladatellátás a települési önkormányzat apparátusának feladatkörébe tartozik.
Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi támogatások döntő része a 2019. évi költségvetés tervezetében a XI. Miniszterelnökség című fejezetbe került, ahogyan a többi, e fejezetben kezelt forrás is, mint például az egyházi és a határon túli támogatások címei, ezért a nemzetiségi támogatásokat, a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési és feladatalapú támogatásait az országos nemzetiségi önkormányzatok és intézményeinek, valamint a nemzetiségi sajtó működési támogatását is az Áht. 1. § (1) bekezdés 14. pont újonnan beiktatott n) pontban a kivétel körben szükséges meghatározni a következők szerint:
1. § a törvény alkalmazásában, 14. pont: „A költségvetési támogatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve n) a nemzetiségi támogatásokat, a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési és feladatalapú támogatását, az országos nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik, valamint a nemzetiségi sajtó működési támogatását.”
Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) számú kormányrendelet 93. § (3) bekezdése az országos nemzetiségi önkormányzatok számára előírja a költségvetési felhasználásról szóló beszámoló készítésének módját, számlaösszesítő benyújtását. Ez a szabályozás növeli a bürokráciát az országos nemzetiségi önkormányzatok részére, mivel a számviteli bizonylatok egyszer már rögzítésre kerülnek a kötelezettségvállalási nyilvántartásban, valamint a könyvelésben.
Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 5. számú melléklet előírja a 169. § (3), valamint a 170. § (2) és (5) bekezdése szerint a Magyar Államkincstár részére történő adatszolgáltatások tekintetében az adatokat alátámasztó könyvelési rendszerből a Kincstár által hozzátett adatszerkesztésben előállított teljes főkönyvi kivonat elektronikus úton történő csatolását. Ebben az esetben kettős adminisztráció következik be több száz milliós előirányzat szinte pár forintra történő lebontása esetén. Az említett kettős adminisztráció növeli az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatalainak feladatellátására fordított időt, és csökkenti az érdemi feladatellátás hatékonyságát.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága szerint a fent említett problémára az jelentené a megoldást, ha a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályok kiterjesztésre kerülnének az országos nemzetiségi önkormányzatokra is. Ez a szabályozás összhangot teremtene a központi költségvetésről szóló törvény mellékletében szabályozott országos nemzetiségi önkormányzatok és helyi önkormányzatok támogatásának feltételrendszere között.
Az intézményi feladatok megnövekedése létszámnövelést és további forrásbiztosítást igényel. Az országos nemzetiségi és helyi önkormányzatok intézményeket tartanak fenn, ezen intézmények gazdasági, munkaügyi, számviteli, s a többi, ügyintézést és gazdasági feladatokkal kapcsolatos adatszolgáltatását az intézmények tekintetében a nemzetiségi önkormányzat által működtetett hivatalok látják el. Az utóbbi években változott a jogszabályi előírásoknak való megfelelés, vagyis a törvényes működés fenntartása létszámbővítést tett és tesz indokolttá, amelyhez forrásnövelésre is szükség van.
Egyes országos önkormányzatok vagyonkezelőként működnek meghatározott ingatlanok tekintetében. Az önkormányzatoknak azon épületek használatáért vagyonkezelői díjat kell fizetniük az MNV Zrt.-nek, ami nagyon nagy terhet ró az országos önkormányzatok költségvetésére. A 2018. évre megoldást jelentene, hogy az állam egyedi támogatás formájában biztosítaná vagy biztosította a forrást a vagyonkezelői díjra. A cél az lenne, hogy a vagyonkezelői díj összege épüljön be az országos önkormányzatok költségvetésébe. Ezért is tartjuk elengedhetetlennek az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatásának legalább 20 százalékos emelését, ahogy azt német szószóló kollégám, nemzetiségi képviselő is említette a költségvetési felszólalásakor.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCIX. törvény a helyi önkormányzatokat és a nemzetiségi önkormányzatokat egy államháztartási alrendszerbe sorolja, tehát függetlenül attól, hogy helyi vagy helyi nemzetiségi önkormányzatról legyen szó, azonos jogállásúnak tekinti azokat. Ennek ellenére a nemzetiségi önkormányzatokat a kógens törvényi szabályozás legfeljebb ingyenes használatra jogosítja fel, amíg a helyi önkormányzatokat az államhoz hasonlóan tulajdonosi és vagyonkezelői joggal ruházza fel. Ugyanezen logika mentén haladva a nemzetiségi önkormányzatok esetében is fontos lenne, hogy tulajdonosi pozícióba kerülhessenek legalább azon, stratégiailag fontos ingatlanok tekintetében, ahol közfeladatot, például óvodai, iskolai oktatást, nevelési feladatokat látnak el, így a nemzetiségek számára biztosított forrásokból felújított, közfeladat ellátásának otthont adó ingatlanok tekintetében nem állhatna elő az a nemkívánatos, mégis lehetséges helyzet, hogy a vagyonkezelői szerződés 30 napos felmondási idővel megszűnik.
(14.40)
Vannak olyan esetek, ahol az új vagyonkezelői szerződések a mai napig nem kerültek aláírásra, mert a 30 napos felmondási idő jogi kockázatát egy intézményvezetés sem tudja felelősségteljesen felvállalni. Ezzel viszont továbbra is jogilag elavult és a jelen jogszabályi környezetnek való megfelelés biztosítására alkalmatlan korábbi szerződések maradnak hatályban.
Hangsúlyozni kell, hogy ezekben az intézményekben olyan nemzetiségi nyelven történő oktatás-nevelési munka folyik, amely közfeladat-ellátás megkezdésével az intézményt, a fenntartót a tevékenysége hosszú távú folytatására vonatkozó kötelezettség terheli. Ez azonban épületingatlan nélkül nem képzelhető el.
Ezen bizonytalan jogi helyzet feloldására a lehető legalkalmasabb megoldás az adott ingatlanok nem vagyonkezelésbe, hanem tulajdonba adása lenne, amely megoldást a nemzetiségi önkormányzatok egyben olyan pozitív megerősítésként élnék meg, miszerint a nemzetiségi források felhasználásával és a jó gazda gondosságával felújított ingatlanokba fektetett rengeteg munka és pénz garantáltan a nemzetiségek hosszú távú érdekeit szolgálná. A tulajdonba adással ezenkívül a nemzetiségi önkormányzatok a gyakorlatban is a helyi önkormányzatokkal azonos jogállású szervezetként működnének úgy, ahogy az államháztartásról szóló törvény is feltételezi.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összegezve: a 2019. évi központi költségvetést megalapozó T/629. számú törvényjavaslat szakaszaiban említett, magyarországi nemzetiségekre vonatkozó módosításokkal egyetértünk.
Tisztelettel kérjük továbbá az előterjesztőtől a fent említett észrevételünk érdemi átgondolását, megfontolását és figyelembevételét. Благодаря за вашето внимание! Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés