POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az együttműködés egyeteme, a társadalmi igények, a nemzetstratégiai kormányzati célok és az egyetemi autonómia közötti hatékony együttműködés modellje. Az együttműködés érték, amennyiben a közös munka az egyetem számára, ezen keresztül a közszolgálat javára hozzáadott értéket teremt. Az egyetemi szabadság nem öncélú, nem önmagáért való érték, hanem felelősség, amelynek iránya napjaink Európájában a közös társadalmi és gazdasági stratégiai célok előmozdítása. A közcélok és a közérdek az NKE fenntartóiban, közszolgálati megrendelőiben ölt testet, ezt a fenntartói jogokat közvetítő állami intézmények, a közszolgálati hivatásrendek, a hallgatók, az oktatók és a kutatók közössége jelenti. Korunk társadalmi és gazdasági krízisei, a növekvő biztonsági kockázatok, jövőnk bizonytalanságai az államot és a kormányzatot rendkívüli feladatokkal szembesítik világszerte. A közérdeket érvényesítő közszolgálatnak, a jó és stabil kormányzásnak korszerű, tudományos ismeretekre és felsőfokú képzésre kell épülnie. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata a XXI. század kihívásainak megfelelni tudó állam, a jó és hatékony kormányzás, az elkötelezett közszolgálat építése az oktatás és a tudomány eszközeivel. Világunk gyorsuló és bonyolult változásai csak nyitott és átfogó szemlélettel érthetők meg. Ahogy az emberi szervezet is csak organikus egységként tud a bajokkal megküzdeni, így a közszolgálat is csak egységes erőforrásként hatékony.

Az állam szerepét komplexen, világunkat egészként kell tekintenünk. Az universitas filozófiája egykoron az egységre törekvő szemléletet hordozta, de mára tudásunk széttöredezett, a tudomány rendszereit is átrendező változások azonban tudásunk újraegyesítését, szintézist követelnek. Újító és innovatív gondolatokra van szükség a közügyekben is. A tudomány és a közszolgálat korszakos átalakulásának egyik innovatív színtere a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Jelen törvényjavaslat eme szellemiség követésén alapszik.

Ahhoz, hogy az egyetem működése az eddigieknél is hatékonyabb és eredményesebb legyen, meglátásunk szerint bizonyos pontokon módosítani szükséges a fenntartói struktúrát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogai gyakorlójának 2011-ben a közigazgatási fejlesztésért felelős minisztert, a honvédelemért felelős minisztert, valamint a rendészetért felelős minisztert jelölte meg, akik fenntartói jogaikat egy közös, egyhangú döntéshozatali mechanizmuson alapuló fenntartói testület útján gyakorolhatták. A 2014-es parlamenti választások után, a szakfeladatok átrendeződését követően a fenntartói testület tagja lett az Igazságügyi Minisztérium képviselője is, ezzel négytagúra bővült ez a testület, az egyhangú döntéshozatali mechanizmus változatlansága mellett. Ez a fenntartói konstrukció az alapítás időszakában és az első években jól működött, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ekkor még a szakmai és a fenntartói irányítás szorosan össze kellett hogy kapcsolódjon, s ez a modell biztosította, hogy sikeres lehessen az integráció.

Az FT évről évre csökkenő ülésszáma is jelzi 2012-ben 33 ilyen ülés volt, 2013-ban 21, 2014-ben 18, 2015-ben 18, 2016-ban 16, 2017-ben 14, az idei évben pedig 6 ilyen ülés volt , tehát a csökkenő ülésszám is jelzi, hogy erre a típusú vezetési modellre ma már nincs szükség. Ez a modell azonban más okok miatt is meghaladottá vált. Az egyik ok az, hogy sikeres volt az integráció. Az intézmény számos olyan új kormányzati feladatot kapott, gondoljunk például a tisztviselői továbbképzésekre vagy a közszolgálat fejlesztését célzó uniós finanszírozású projektekre, amelyben minden kar, intézet részt tudott venni.

A Ménesi úti telephelyről és a Farkasföldi úti telephelyről két kar leköltözött a Ludovika Campusra, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar költözése tervezés alatt van. Egyre egységesül e tekintetben is az intézmény.

(15.20)

Ez áthallgatásokat, átoktatásokat tesz lehetővé. Ma már a hallgatói rendezvények is közösek.

Az intézmény kebelén belül született egy új kar is, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amely viszont aszimmetriát teremt azzal, hogy fenntartói képviselet nélkül működött, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis nem volt fenntartó, csak tanácskozási joggal vett részt az FT ülésein. A Víztudományi Kar a Bajai Eötvös József Főiskolából kiválva lett az NKE része. A kar a BM szakmai támogatásával lelt az egyetemen otthonra.

A fenntartói irányításban és magában a testületben a számos személycsere kompetenciavesztéseket, a felelősségi viszonyok torzulását eredményezte. Az elmúlt hat és fél évben nyolc fenntartó miniszter és 12 FT-tag irányította összességében az egyetemet. Ezeken túl több olyan szempont volt, amely a testületi formában működő komplex irányítást szükségtelenné tette, pontosabban a szakmai és a fenntartói irányítás elválasztása mellett sorakoztatott érveket.

A költségvetési fejezetgazda Miniszterelnökség részben az intézmény költségvetése kezelése okán indokolt, hogy fenntartójává váljon az intézménynek, részben pedig ez a változás biztosítaná, hogy a tárcánál jelen lévő szempontok, a budapesti városfejlesztési szempontok, a több tízezer főt foglalkoztató kormányhivatalok szakember-utánpótlásának erősítése például az NKE irányításában jobban megjelenhessenek. Mindez nem jelentené azt, hogy az eddigi fenntartók kapcsolatukat vesztenék az intézménnyel. A javaslat továbbra is biztosítaná, hogy a tárcák saját képzési céljaik megvalósítására a saját fejezetükben forrásokat biztosítsanak.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá egy tanácsadó testület létrehozásáról, amely testület a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével és az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a rendészetért felelős miniszter részvételével működne. E testület tenné lehetővé, hogy az érdekelt tárcák minden lényeges szakmai tartalmat véleményezhessenek, illetve azokkal kapcsolatban információhoz jussanak, javaslatokat tegyenek.

A javaslat megszüntetné továbbá a fenntartói aszimmetriát is azzal, hogy mint említettem a tanácsadó testületben egyenrangú taggá emelné a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amelynek FT-be való, egyébként indokolt bekerülésével az ötfős testületi döntéshozatal végképp megbénította volna az egyetemet. Ez a modell természetesen az esetleges további bővítéseket is kezelhetővé teszi. A javaslat a korábbi fenntartói testület hivatalát egyrészt épp a folytonosság biztosítása, másrészt a tanácsadó testület kompetens működtetése okán javasolja megtartani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr idén tavasszal a Ludovika Campus átadóján mondott ünnepi beszédéből idézzek egy rövid részletet. „Ez az egyetem évről évre magyarok újabb nemzedékeit állítja a haza szolgálatába. Ahogy üzente régen, úgy üzeni ma is: vagyunk, akik voltunk, és leszünk, akik vagyunk. Ahogy üzente régen, úgy üzeni ma is, hogy akár az egész világ is összedőlhet, de a haza szolgálatának erkölcsi parancsa a Ludovikán és a ludovikások szívében állandó marad. A Ludovika mindig arra nevelte a hallgatóit, hogy tartsák meg Magyarországot független, szabad és magyar országnak.”

A jelen módosító javaslatainkkal azt kívánjuk elérni, hogy a korábbinál hatékonyabb működési modell segítse a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet kitűzött céljai elérésében. Bízom benne, hogy önök is egyetértenek az előterjesztésben foglaltakkal, és számíthatunk majd a támogató szavazataikra. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu