UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ebben az összegzőben azt szoktuk mondani az éj leple alatt csempésztek be olyan dolgokat, amiket amúgy nem akartak volna megtárgyalni, vagy hogy nagy nyilvánosságot kapjon. Úgy gondolom, hogy most az „éj leple” a szó átvitt meg nem annyira átvitt értelmében is helytálló. Itt két dologra térnék ki, ami megjelenik ebben az összegzőben, ami amúgy olyan, amiről nem szeret a kormány nyíltan beszélni vagy nem szeret sokat beszélni. Az egyik és legfontosabb az, hogy a költségvetésben az egyik alapvető kritérium, amire mindig kitér, amire mindig hivatkoznak, amivel az Európai Unió felé is mindig érvelnek, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alatt van, a költségvetési hiány benne van abban a pár százalékban, amit az Európai Unió még engedélyez. Ez azért van, mert például az Eximbank adósságát nem számolják bele, míg a régió többi országában a hasonló, export-importra szerveződött bankok adósságát beleszámolják.

Ebben itt van az, hogy az Eximbanknak az adósságbesorolása úgy van, úgy mókolják meg, hogy amit az Eximbank termel hiányt, azt nem számolják hozzá az államadóssághoz. A kérdésem, ami valószínűleg nem fog választ kapni, mert sem olyan sokan nincsenek itt, sem ez nem az a műfaj, az az, hogy ha ez nem közpénz, akkor ez mi. Tehát ha ez nem része a magyar államháztartásnak, ha ez nem része annak, hogy Magyarország adóssága nő, ha ez a full állami tulajdonban lévő bank hiányt termel, akkor mi része a magyar államadósságnak? Miért van az, hogy a V4-es régióban, szinte az összes többi V4-es országban az ilyen export-import bankoknak a hiánya beleszámít az adósságba, és itt ez miért nem történik meg?

Én tudom, hogy ebben az országban meg az önök kormányának nagyon fontos az, hogy a Fülöp-szigeteken műtavakat építsünk, illetve egyéb módon ez a bank részt vegyen a magyar külgazdaságban, de az a kérdésem, ha ez a bank olyan jól működik, és ha a magyar külgazdaság annyira nagyon sikeres, akkor miért nem termel nyereséget ez a bank, akkor miért nem sokkal inkább a nyereségével tud az államháztartási hiányhoz hozzájárulni. De ez csak az egyik fő pont, ami itt az éj leple alatt a költségvetésben szóba kerül.

Van egy másik. Hosszan tartó és több pártot átívelő itt gondolok a jobbikos kollégákra is meg képviselőtársamra, aki rengeteg munkát végzett ez ügyben, Demeter Mártára a letelepedési kötvények ügye. Itt van az, és ez alapvetően jó dolog, hogy leállítják, vagy úgy tűnik megpróbálok softan fogalmazni , leáll a letelepedésikötvény-üzlet. Ez egy jó dolog, ismételten, nagyon örülünk, hogy a kormány belátta azt, hogy ez a magyar embereknek nem érdekük, és hiányt termel a magyar költségvetésben úgy, hogy ellenőrizetlen, sokszor terrorista jellegű embereket hoznak be Magyarország védelme jelszóval, de ugye csak jelezni szeretném itt is , az a 18 milliárd veszteség, amit ez a letelepedésikötvény-intézmény már megtermelt, és nem tudjuk, pontosan kiknek a személyes hasznán termelte meg ezt a 18 milliárdot, a mai napig nem tudjuk, hogy hova ment, illetve semmilyen politikai felelősségvállalás nem született az ügyben… (Jelzésre:) Sajnos van időm, úgyhogy még tudom mondani, képviselő úr. Tehát semmilyen politikai felelősségvállalás nem született a tekintetben, hogy ez a 18 milliárd közpénz milyen kétes biztonságú emberek miatt miért jöhetett be Magyarországra. Úgyhogy még azt akartam elmondani, hogy én nagyon köszönöm és örülök, hogy ez most kivezetésre kerül, ebben az összegzőben tudjuk ezt megvitatni, de akkor én örülnék, ha államtitkár úr vagy valaki válaszolna, hogy a kormány mégis miért gondolta meg magát, hogy most már nem szolgálja ez Magyarország biztonságát, illetve ha beismerte ezt a politikai hibát, akkor ez a 18 milliárd forint közpénz, ami itt elvétetett, erre milyen politikai felelőst találtak, és annak milyen politikai felelőssége volt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu