SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Fenntartható fejlődés bizottsága elnökeként szeretném civil szervezetek észrevételeit és javaslatait tolmácsolni a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiához, tehát ezt szeretném szó szerint itt elmondani önöknek. A Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli, hogy az Országgyűlés tárgyalásba vette a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát. A zöld civil szervezetek az első és a második NÉS szakmai véleményezésében is aktívan részt vettek, és fontosnak tartják, hogy szakmai szempontokat adjanak a mostani parlamenti vitához is.

A NÉS-2 érdeme, hogy célkitűzései között szerepel: úgy kíván fellépni az éghajlatváltozás ellen mind a kibocsátáscsökkentés, mind az alkalmazkodás terén, hogy az ne jelentsen többletterhet, átterhelést a többi erőforrásnak. Az alkalmazkodási fejezet, azaz a nemzeti alkalmazkodási stratégia kellően alapos, következetes.

Javaslatuk: a megvalósításához ajánlják figyelembe venni a frissen megjelent, az éghajlatváltozás magyar egészségügyi hatásait 16 éven át kutató hazai kutatócsoport javaslatait.

2. Ugyanakkor a kibocsátáscsökkentés terén a NÉS-2 „hazai dekarbonizációs útiterv” része egy az egyben átveszi a 2011-es elavult, zömében csak primer energiafelhasználási számokban frissített nemzeti energiastratégia „atom-szén-zöld” forgatókönyvét, javaslatait, céljait, azaz a NÉS-2 javaslatai alárendelődnek a korábbi, gyengébb energiapolitikai ambícióknak. Emiatt a NÉS-2 egyelőre nem ösztönzi eléggé az energiahatékony, megújulóenergia-alapú gazdaságba való energiaátmenetet, azaz a szükséges strukturális váltást, pedig egyre több nemzetközi és hazai szakértői tanulmány sürgeti a döntéshozókat.

Javaslatuk: tisztázni kell a NÉS-2 viszonyát a nemzeti energiastratégiával és a készülő nemzeti energia- és klímatervvel. Összhangba kell hozni a NEKT-tel, hiszen az már figyelembe kell vegye a 2030-ig szóló EU-s „Tiszta energia” csomagot, és terveznie kell a 2020 utánra szóló új EU-költségvetéssel. Ennek megfelelően a 2030-ig, de kitekintéssel 2050-ig szóló NÉS-2 célkitűzései is ambiciózusabbá teendők, hogy képes legyen ösztönözni az energiaátmenetet. Ennek megfelelően a NÉS-2 egyértelműen tűzze ki Magyarország primer energiafelhasználásának abszolút értékű és jelentős csökkentését, és cselekvési tervében mérhető, ütemezett intézkedéseket is rendeljen hozzá.

3. A kibocsátáscsökkentés azért is sürgető feladat, mert az eddigi csökkenő kibocsátási trend megfordult, és 2015 óta növekedésnek indultak a kibocsátások elsősorban a közlekedés, az ipar és a mezőgazdasági szektor növekvő kibocsátásai miatt. Ez is mutatja, hogy a kibocsátások csökkentésének a jelenleginél ambiciózusabb ösztönzésére van szükség. Magyarországnak dönteni kell: vagy időben elkezdi az alacsony anyag- és energiaigényű megújuló energiák takarékos használatán alapuló gazdaság felé a strukturális váltást, és ebben komoly szerepet szán a legnagyobb kibocsátáscsökkentési, illetve energiafelhasználás-csökkentési potenciállal rendelkező energetikai, lakossági, közlekedési és mezőgazdasági szektoroknak, vagy tovább halogatja a váltást, amely súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti károkat okoz már rövid távon. A NÉS-2-beli, 2050-ig szóló, az 1990-es szintekhez képesti 52-85 százalékos kibocsátáscsökkentési cél felső határa van csak körülbelül összhangban az EU hosszú távú céljaival és a párizsi klímamegállapodással. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület október 8-án megjelenő, új jelentése hatására várhatóan az EU-s és hazai szakpolitikák ambícióját tovább kell növelni.

Javaslatuk: a NÉS-2 a klímatudomány friss eredményeivel összhangban adjon lehetőséget a 2030-ig, illetve 2050-ig szóló, a jelenlegi célnál nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentési vállalásokra.

4. A NÉS-2 egyelőre csak látszólag technológiasemleges, a részletek alapján az elavult, jelen nemzeti energiastratégiát kiszolgálva a paksi bővítést és a szénipar újjáélesztését jobban elősegíti, mint az energiahatékonyság vagy a megújuló energiahordozók használatának növelését. Pedig az energiahatékonyság és a megújuló energiák dekarbonizációs potenciálja magasabb, mint az atomenergiáé, és jelentősen magasabb, mint a szén-dioxid-leválasztásé és -tárolásé, mégis e két utóbbi technológiát részesítik előnyben. Problémás technológiák fejlesztésébe, előterjesztésébe nem szabad pénzeket ölni, egy ambiciózus klímastratégiának nem lenne szabad számolni velük. A NÉS-2 maga is elismeri a jelentős kockázatokat a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatban.

Javaslatuk: a NÉS-2 az energiahordozók szén-dioxid-semlegességét teljeséletciklus-alapon vizsgálja, az energiatermelő technológia teljeséletciklus-elemzése alapján. A fosszilis és atomenergiát fokozatosan helyettesítő, egyre növekvő megújulóenergia-részarány az energiarendszerekbe jól integrálható. Keresletoldali válasszal és kis léptékű helyi energiatároló eszközökkel, okoshálózati rendszerekkel, hálózatosítással decentralizáció biztonságosabbá, stabilabbá és egyben rugalmasabbá, gyors reagálásúvá lehet tenni az energiarendszert, ahogyan azt számos európai példa mutatja.

5. A Paks bővítésére tervezett mintegy 4000 milliárd forintból az összes hazai otthont energiatakarékosabbá lehetne tenni, és jelentős részük megújuló energiákkal elláthatóvá válhatna okos finanszírozási konstrukciók révén. Ezáltal jóval nagyobb kibocsátáscsökkentést lehetne elérni, mint az atomerőművi bővítéssel. A paksi beruházás további hátránya, hogy növelné külső energiafüggőségünket, az óriási költsége miatt az áram ára lényegesen megemelkedne, emellett lényeges, hogy a kiégett üzemanyag végleges kezelése technikailag megoldatlan, és számolni kell a működés baleseti kockázataival is. A közvélemény-kutatások szerint Paks II. építésének elutasítottsága több mint 60 százalékos hazánkban. A fejlesztés tehát sem társadalmi, sem gazdasági, sem környezeti szempontból nem indokolt.

Javaslatuk: a NÉS-2 olyan alternatív forgatókönyvet is részletesen vizsgáljon, amelyben nem számol a paksi kapacitások bővítésével.

6. A hulladékgazdálkodás szempontjai szűken szerepelnek csak a NÉS-2-ben. Ahhoz képest, hogy a hulladékszektor az egyedüli, amelynek kibocsátása még mindig az 1990-es szinten maradt, a NÉS-2 hazai dekarbonizációs útiterve inkább a depóniagáz hasznosításának kibocsátáscsökkentését részletezi, alig ír a megelőzés, jobb szelektálás, újrahasználat, s a többi kibocsátáscsökkentésben betöltött szerepéről.

Javaslatuk: a NÉS-2 érdemben foglalkozzon a megelőzés, újrahasználat, anyagában újrahasznosítás közvetlen és közvetett éghajlatvédelmi, illetve kibocsátáscsökkentő vonatkozásaival.

7. Az elmúlt három évtizedre visszatekintve a közlekedés volt az egyetlen ágazat, amelynek szén-dioxid-kibocsátása szinte folyamatosan és nagymértékben növekszik. Ha ez a tendencia folytatódik, a kitűzött éghajlatvédelmi célok elérése lehetetlenné válik.

Javaslatuk: haladéktalanul részletes intézkedési terveket kell kidolgozni a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére a témával foglalkozó civil szervezetek javaslatainak figyelembevételével.

Összefoglalva: üdvözlik, hogy a stratégiai fontosságú hazai NÉS-2 országgyűlési tárgyalásra kerül, azonban nem dőlhetünk hátra az éghajlatvédelem terén.

(16.30)

A NÉS-2-t mihamarabb, de legkésőbb a felülvizsgálatakor jobb összhangba kell hozni a klímatudomány friss eredményeivel és az energiaátmenetet jobban elősegítő, ambiciózusabb nemzetközi és uniós szakpolitikákkal, vállalásokkal.

Az említett zöldszervezetek továbbra is partnerek ebben, számítanak a szaktárca és a kormányzat nyitottságára. A nevükben köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu