NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Én komolyan mondom, hogy nem beszéltünk össze Z. Kárpát Dániel képviselő úrral, hogy ő kicsit késsen, és akkor meghallgathatom és reagálhatok az MSZP-s felszólalásra, de ezúton köszönöm, mert azt gondolom, olyan sok csúsztatást hallottunk itt az elmúlt 15 percben, amire érdemes felhívni a figyelmet. Ha a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről és környezetéről beszélünk, akkor két dátumot érdemes megjegyezni: az egyik a 2010 előtti és utáni gazdaságpolitika, a másik pedig a 2013 előtti és utáni jegybanki vezetés egy kicsit szólnék erről is.

A képviselő asszony szólt itt több mindenről a Nemzeti Bankkal kapcsolatban is, többek között a jegybank vezetőinek a fizetéséről is. Én itt megpróbáltam az internet segítségével keresni, de bárhogy kerestem, nem találtam olyan felszólalást, amikor ön tiltakozott volna az ellen, hogy Simor András, az önök jegybankelnöke több mint másfélszer annyit keresett a válság idején, mint Matolcsy jegybankelnök úr most, a növekedés éveiben, bárhogy kerestem, nem találtam ezt, biztos majd korrigálja a képviselő asszony, és elmondja, hogy ő ez ellen sokszor felszólalt, csak én voltam képtelen megtalálni ezt az interneten.

Azt tudjuk, hogy a 2013 előtti jegybanki vezetésnél folyamatosan mínuszos eredmények voltak, az inflációt hihetetlen magasságokban, 4,7, 4,1, 3 fölött tartották, utolsó éveikben is 3 százalék fölött volt az infláció, és 2013-ban, amikor az új vezetés átvette a jegybankot, akkor, láss csodát, az inflációt le lehetett vinni 1,7-re, aztán még kevesebbre, és azóta is a 3 százalékon belüli sávon tartani azért, hogy a magyar családoknak is könnyebbek legyenek a mindennapjaik. Sajnos, az előző jegybanki vezetés ezzel nem sokat törődött.

Azt is látjuk, hogy a 2013 előtti vezetés rengeteg mínuszos eredményt halmozott fel, olyan eredményekkel találkozunk, mint mínusz 41,5 milliárd, mínusz 35 milliárd, ezeket mind a magyar adófizetőknek kellett kipótolni a jegybankban. A képviselő asszony arról sem beszélt, hogy mire lehetett volna költeni azt a több mint százmilliárd forintot, amit azokban az években a magyar adófizetőknek a jegybanki veszteségek fedezésére be kellett fizetni a jegybankba sajnos ezekről nem nagyon hallottunk semmilyen eredményt. Azt látjuk, ha összehasonlítjuk a 2010 előtti és a 2010 utáni gazdaságpolitikát, értem, hogy fáj a szocialistáknak, hogy nem folytatta a Fidesz-KDNP-kormány azt a gazdaságpolitikát, ami akkor romba döntötte az országot segélyeket osztottak és nem munkát teremtettek; nem a családokat támogatták; devizahitelekbe hajszolták az ország jelentős részét; megszorításokat alkalmaztak; elvettek egyhavi bért.

Mi megértjük, hogy a szocialistáknak ez a gazdaságpolitikája, de ne haragudjanak azért, hogy mi ezzel szakítottunk, és 2010 után, amikor a csőd széléről sikerült visszarántani az országot, elindítottuk a növekedés útján, és azóta 750 ezerrel többen dolgoznak, 2011 óta folyamatos átlagbér-növekedés történik. Vállaltuk, hogy megőrizzük a nyugdíjak reálértékét, és megőriztük, sőt most már második alkalommal került sor nyugdíjprémium kifizetésére, sajnos ezekről sem ejtett szót a képviselő asszony, hogy egy merőben más gazdaságpolitikai megközelítés és gazdaságpolitika jellemezte a 2010 utáni kormányzatot, és ez a gazdaságpolitika juttatott el bennünket odáig, hogy most már egy stabil növekedési pályán áll az ország. Ezekről sajnos nem hallottunk.

Én azt gondolom, hogy a közgazdasági szakkifejezések között, szakkönyvekben, tanulmányokban ritkán lehet találkozni azzal a szóösszetétellel vagy szóval, amit viszont fontos megemlíteni, hogy ez egy fontos munka, az értékteremtés és az értékmegőrzés, amit, azt gondolom, a jegybank magára vállalt mint egyfajta szerepet a pénzügyi világban, és tudományos, kutatási, közgazdaságtani vagy kulturális területeken végez egyfajta olyan értékteremtő és értékmegőrző munkát, amit, azt gondolom, mindannyiunknak meg kell becsülnie, és olyan szakmai nívóban is magas szinten lévő tevékenységet végeznek, amire, azt gondolom, mindenki büszke lehet, hogy ennek az országnak jelenleg ilyen jegybankja van.

Szóltak már előttem szólók is arról, hogy az aktuális törvények szerint a Nemzeti Banknak három feladatot ír elő az Országgyűlés által elfogadott jogszabály: ez az árstabilitás biztosítása, a pénzügyi stabilitás biztosítása és a kormányzati gazdaságpolitika támogatását jelenti. Mi azt gondoljuk, hogy 2017-ben, hiszen a 2017. évi beszámolóról is beszélünk, az MNB ezt a három célt kimagasló szinten érte el. Azt látjuk, hogy most is a 3 százalékos sáv alatt tartották az inflációt, ami így első pillantásra nem szokatlan eredmény, de korábban beszéltem arról, hogy nem volt ez mindig így, és a 2013 előtti jegybanki vezetés nagyon magas inflációval sújtotta a magyar családokat.

Azt is látjuk, hogy a pénzügyi stabilitás is egy fontos szempont volt a jegybank tavalyi évi működésében, és ahhoz képest, hogy 2010-ben a tíz legsérülékenyebb gazdaságban volt a világon Magyarország, 2017-re már a közepesen kockázatos globális gazdaságok közé került. Itt szeretném megjegyezni azt, amire az elnök úr is utalt, hogy a forint a világ tíz legerősebb valutája közé került (Gréczy Zsolt: Minden idők legrosszabb árfolyama van! Z. Kárpát Dániel közbeszól. Az elnök csenget.), azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos eredmény.

A sebezhetőség mérséklődése azt is jelenti, hogy az államháztartás és a költségvetés egy fenntartható pályára került. Itt a kormányzati gazdaságpolitika és a jegybank tevékenysége közösen eredményezte azt, hogy egy fenntartható pályára sikerült állítani a költségvetést.

Itt látunk egy kamatcsökkenést, hiszen az alapkamat is hihetetlenül magas mértékű volt, a 2013 előtti vezetés nem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy ez a magas alapkamat milyen veszélyeket hordoz és milyen terheket ró egyébként a magyar családokra, és egy 610 bázispontos alapkamat-csökkenéssel valósult meg az 1924-es alapítás óta történelmileg is legalacsonyabb alapkamat.

Két dologról szeretnék még gyorsan szólni, hiszen azt gondolom, a jegybanknak a törvényben rögzített feladatain kívül van két-három olyan terület, amit mi is a frakciószövetségben rendkívül fontosnak tartunk. Ez egyrészt a készpénzmentesség, a készpénzkímélés és a készpénzhasználat csökkentése, itt egy nagyon fontos új, innovatív megoldás kerül bevezetésre, az azonnali fizetési rendszer, a GIRO rendszer bevezetése, ami most már nagyjából készen is áll, és a jövő évben teljes valójában tud majd működni.

(10.00)

Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy olyan innovatív pénzügyi környezetet tudjunk teremteni, ahol az új megoldásokat kínáló fintech cégek is részt tudjanak venni a magyar gazdaságban és a pénzügyi rendszerben.

A második ilyen szempont pedig az, hogy a fiatalok pénzügyi tudatosságának a növelése és a pénzügyi tudatosságnak a szélesebb körű tanítása, a tudásnak az átadása. Azt gondolom, hogy itt a Nemzeti alaptantervnek is vannak feladatai, ezt mi jeleztük is a szaktárca felé, illetve a Nemzeti Banknak is, hiszen olyan szemléletformáló kampányokkal, olyan kiadványokkal vagy olyan, a kilenc egyetemmel kötött partnerségi megállapodáson keresztül egy olyan pénzügyi tudatosságot tudunk a felnövekvő nemzedékeknek átadni, amely nagyon fontos abban, hogy ők már ne essenek elődjeik hibájába, és sokkal tudatosabb gazdálkodóként, sokkal tudatosabb pénzügyi felhasználóként tudjanak majd élni.

Képviselő asszony a szocialisták részéről utalt arra is, hogy milyen elszámolási politikát folytat vagy milyen elszámolási, számonkérési rendszer van a Nemzeti Bankban. Nem ez a jegybanki vezetés volt az, amiről az Állami Számvevőszék megállapította azt, hogy 2010-ben több alkalommal nem tartotta be a közbeszerzési törvényt. Tehát a jegybank maga törvényt sértett, és nem tartotta be a rá vonatkozó szabályokat. Olyan módon írtak ki és bonyolítottak le közbeszerzéseket, hogy ez a törvény sok passzusát megsértette. Persze, nyilván akkor a szocialista frakció élénken tiltakozott ellene, csak mi nem emlékszünk rá. Illetve a saját belső szabályzatait sem tartotta be a jegybank, ez is nyilvánosságra került az ÁSZ-jelentés kapcsán, hogy olyan belső szabályzatokat hozott létre, amihez saját vezetői sem tartották magukat.

Azt gondolom, hogy ennek az időszaknak véget kellett vetni, és egy olyan, az ÁSZ-szabálytalanságok, a magas infláció és a mínuszos eredmény után 2013-ban egy ilyen örökséggel kellett nekikezdenie a Matolcsy György vezette jegybanknak ahhoz, hogy a mostani eredményszintet el tudja érni. És bár nem a 2017-es évhez kapcsolódik, mert közelmúltbeli hír, hogy a jegybank megtízszerezte az aranytartalékot, azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos lépés, hogyha bármilyen olyan negatív előjeleket is láthatunk, és hogyha a közeli vagy a középtávú jövőben valamilyen válság jelei lesznek tapasztalhatóak, akkor egy ilyen stabil tartalékkal rendelkezzünk. Ezzel egyébként a régió országai közül felzárkóztunk sok mindenkihez, hiszen így az aranytartalékunk nagyobbra nőtt, mondjuk, Szlovákia, Ukrajna, Csehország, Szlovénia vagy Horvátország szintjét is meghaladta, a régiós országokban ez egy átlagos vagy az átlagosnál magasabb eredménynek számít. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan lépés, ami a Nemzeti Bank felelős gazdálkodása felé mutat.

A KDNP-frakció is támogatja a Gazdasági bizottság által benyújtott határozati javaslatot, és itt szeretném megköszönni elnök úrnak, alelnök úrnak és kollégáinak a Nemzeti Bank múlt évi tevékenységét és magas szakmai munkáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu