VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először reményemet szeretném kifejezni, vagy annak szeretnék hangot adni, hogy bár magam is egy jó évtizeden keresztül bányászként dolgoztam, de azért törekszem arra, hogy elnök úr elvárásainak megfelelően az irodalmi nyelvet próbáljam használni ilyen környezetben, még egy olyan ügyben is, amely, azt gondolom, tízmillió emberből nyolcat biztosan felháborít, felháborítja, ha elolvassa ezt a beszámolót, ami előttünk van.Hozzáteszem még azt is, hogy bár a hangulatot jelentősen befolyásolhatja az, ahogy elnök úr elköszönt tőlünk a beszámoló megnyitóját, expozéját követően, mert mindenkinek köszönetet mondott, a családoknak, a rokonoknak, mindenkinek, egy dolgot hagyott ki ebből: világbéke. Még ezt kellett volna hozzátenni és akkor teljesen rendben van. Azt hiszem, hogy ilyen körülmények között kell nekünk ezt a vitát lefolytatni. Már csak azért is, mert mondok két példát, hogy hogyan sikerül kiszerelni egy ilyen fontos ügynek, fontos témának a megtárgyalását először a Költségvetési bizottságból. Kormányzati döntéssel vagy kormányzati többség döntésével a Gazdasági bizottsághoz terelték át ennek a vitáját azért, nehogy egy ellenzéki környezetben, ellenzéki vezetésű bizottságnál kelljen ezt megvitatni, holott, azt gondolom, mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően ennek ott lenne a helye.

De mindez nem elég, hanem még az elnök úr távollétében, bár gondolom, alelnök úr, aki a hallgatás bérével meg is van fizetve, majd hozzá fog szólni, de a lényeg az, hogy elnök úr távollétében és a kormánytagok távollétében folytatjuk ezt az inkább beszélgetést, mint vitát, mert úgy látom, hogy két egymástól teljesen elkülönült, egymás mellett elbeszélő helyzetben leszünk.

(10.20)

A parlament ellenőrzése alól gyakorlatilag kivonták mindazt, ami történt. Mikor teszik ezt? Akkor, amikor nyugodtan mondhatjuk, itt az első ilyen állításom: a Magyar Nemzeti Bank részese annak és folytathatjuk így a vádakat , tudatos árfolyamrontó politikával juttatta el Magyarországot oda, hogy 320 forint feletti és a nyár folyamán egyébként történelmi magasságokat is elérő árfolyamot ért el. Ez, azt hiszem, olyan tett, amivel nagyon sokaknak okozott kárt a Magyar Nemzeti Bank, akkor is, ha egyébként maga pedig eközben bezsebelt olyan hasznot, amire a későbbiekben majd szeretnék visszatérni.

Az, ami idáig a jelentésből kitűnik és ezt szeretném mindenképpen kiemelni , hogy az a 38 milliárd forint, ami ebben az évben keletkezett, azt hiszem, nyereségként a magyar költségvetést, a magyar embereket illeti meg, illetve azt a jogot a parlamentnek vissza kell adni azért, hogy a döntés itt születhessen meg. Nem az a legfőbb kívánalom mondom itt Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak , hogy nyereségesen gazdálkodjon ez a bank, hanem azokat az érdekeket képviselje, amelyek Magyarország számára a legfontosabbak.

A Magyar Nemzeti Bank törvényben előírt feladata az ország devizatartalékának kezelése, tartaléknak a Magyar Nemzeti Bank mérlegében átlagos bekerülési árfolyamon szerepel. Amikor a Magyar Nemzeti Bank egyébként devizát vásárol, akkor a vásárolt mennyiség és annak árfolyama alapján módosul az átlagos bekerülési árfolyam. Amikor eladja a devizát, akkor az eladási ár és az adott pillanatban érvényes átlagos bekerülési árfolyamon különböztetnék meg a megfelelő árfolyameredményt, és így realizál minden egyes eladott euró után.

2013-17 között, tisztelt alelnök úr, összesen több mint 1000 milliárd forint volt a realizált árfolyameredmény. (Nagy Márton Istvánhoz:) Ugye, jól mondom, alelnök úr? Ennyi volt. Még egy ásítást is elnyomva értem azt, hogy önnek ez a véleménye erről a történetről, de ha ezt a jegybank a Kincstárba befizette volna, akkor ennyivel ugyan nem javult volna a költségvetés maastrichti egyenlege, de az árfolyameredmény ebből a szempontból, azt hiszem, sokkal másképp nézne ki. Javult volna az, hogy sokkal kisebb lenne a tartozás, és a 2019-es költségvetési törvény vitája kapcsán is már egyébként ezt kifejtettük.

Mivel 2018 eddigi hónapjaiban is folyamatosan meghaladja egyébként a napi euróárfolyam a devizatartalék tavaly év végi átlagos bekerülési értékét, ezért nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy most is és a múlt évben is ez az eredmény ott keletkezett önöknél. 1000 milliárd forint tartozásról beszélünk, amit önöknek meg kellett volna fizetni, és itt lehetne a költségvetésben.

Elnök úr még arról is beszélt itt menet közben, illetve az expozéjában, hogy növekedési hitelt kellett bevezetni a szuper kiszáradás ellen. Családokkal szövetséget kötöttek. Ez kétségtelenül így volt. Néhány nagy családdal kötöttek szövetséget, különösen a Szemerey-családdal; egészen Kecskemétig tartott és tart ez a nagy szövetségkötés, és ennek hasznát valóban saját lábon állva, örömmel élvezik.

A fogyasztási hiteleknél, ahol bevezetésre került az önök által is említett minősített hitelek intézménye, eközben pedig egyre többen beszélnek arról és írnak arról hivatalos elemzésben is, hogy hitelkatasztrófa van Magyarországon. És önök ezt figyelmen kívül hagyják. 50 ezer elbukott lakás, több százezres tömeg a BAR-listán. Lehet, hogy a bankok nyilvántartásában jelentősen csökkent a 90 napon túl teljesítendő lakossági hitelek aránya, de eközben jelentős mértékben felhalmozódott, az 550 milliárd forintot is meghaladja a követelésvásárló cégekhez került összeg. Ez a helyzet, és ezzel a bankok kimutatásai jobbak; de ettől még az, amit a devizahitelezés keretében önök elkövettek és ahogy ezt kezelték, ezt a hitelkatasztrófát önök előállították. Ebbe beletartozik az is, hogy 50 ezer család került eddig utcára amiatt, hogy önök egyébként ezt az 1000 milliárd forintot nem arra használták fel, amire kellett volna; ahelyett jelentős részét alapítványba menekítették ki.

Végezetül egy dologra szeretnék kitérni, amivel szeretném indokolni azt, hogy ez a beszámoló miért elfogadhatatlan számunkra és számomra is. Ebből a beszámolóból kiragadok egy elemet, hogy a Magyar Nemzeti Bank kommunikációját meghatározó tényezők között miket sorol fel. Fókuszban a pénzügyi stabilitás kérdéseivel, minősített, fogyasztóbarát lakáshitellel, hiszen az előbb is említettem, pénzügyi tudatosságra… erre kitérnek, és ez van az önök kommunikációjának fókuszában. De az, hogy mi történik a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba kimenekített pénzzel, ami közpénz, erről alig említenek… egy szót sem.

Tehát ebben az értelemben ez a beszámoló elfogadhatatlan, mert így az alapítványoknál folytatott tevékenységről, amiről önöknek be kellett volna számolni, ezt nem tették meg; és ráadásul ezt a keretet ugyanúgy, alelnök úr, önöknek a devizahitelesek megsegítésére kellett volna, kellene felhasználni. Önök nem így döntöttek. Ehelyett szőnyegvásárlásba, építkezésbe és egyébként jelentős feláron megvásárolt ingatlanokba fektetnek. Ennek keretében végzik a tevékenységüket.

Tegnap a költségvetés zárszámadásának vitájában Varga miniszter úr kitért azokra a nagyon fontos elemekre, amelyeket a kormány annak tart. Ezek között a fontos projektek között felemlegette Paks II. bonyolítását és ennek különös jelentőségét. Matolcsy úr is, aki különösen fontos ügynek kezeli ezt, és ő is nagyon támogatja ezt a projektet, erre vonatkozóan egyéb, azt gondolom, nem nyilvános beszélgetésekből ez egyértelműen kiderül, de azt hiszem, hogy erre vonatkozó lépéseiről vagy közbeavatkozásairól érdemes lenne ugyanúgy számot adni.

Éppen ezért, ha a kommunikációjukat meghatározó tényezőkről beszélnek, akkor kérem, hogy ezt teljeskörűen tegyék meg. Térjenek ki arra, hogy mit tettek annak érdekében, hogy ezt a 250 milliárd forintot, amely közpénznek minősül a bíróság által is… erről számoljanak be részletesen, és akkor érdemes lesz talán folytatni ezt a beszélgetést.

Mindaddig, amíg ez a beszámolójukból kimarad, addig az a határozattervezet, amelyet önök ide a Gazdasági bizottság közreműködésével beterjesztettek, nem elfogadható, és ennek megfelelően nem is támogatom annak elfogadását.

Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu